„Értelmetlennek és károsnak tartjuk ezt a döntést most, hogy életeket kellene menteni, nem pedig szankciós tanáccsá átalakítani az EU külügyminiszteri tanácsát” – kommentálta Szijjártó Péter, hogy az uniós külügyminiszterek többek közt kínai vezetőkkel szemben vezettek be korlátozó szankciókat.
A hvg.hu EUrologus rovata szerint a tanács egyik döntése 10 mianmari katonatisztre és az ottani választási bizottság elnökére vonatkozik, a katonai puccs miatt, és azért, mert a hatalomátvétel ellen tüntető emberekkel szemben erőszakot alkalmaztak. A másik határozat 11 személyt és 4 entitást érint. Észak-koreai, líbiai, orosz, dél-szudáni és eritreai személyek mellett négy kínai is szerepel ebben a névsorban. Őket a Kínában élő ujgur kisebbséggel szemben alkalmazott erőszak, az átnevelő táborok működtetése miatt ítélte el és tette feketelistára a tanács.
Ez a gyakorlatban például azzal jár, hogy
ha az illetőknek van számlájuk Európában, azt befagyasztják.
Az európai gazdasági szereplőknek megtiltják, hogy pénzt utaljanak ezeknek az embereknek az Unión kívüli bankokba. Az EUrologus szerint – bár erre nem tért ki a külügyminiszter – a magyar kormány a kínaiak számláinak befagyasztását tarthatja rossz döntésnek.
A határozat Szijjártó szerint tovább mérgezi az EU és Kína viszonyát, pedig észszerűen együttműködve komolyan profitálni lehetne a kínai kapcsolatból. A magyar diplomácia vezetője az uniós külügyminiszteri tanácsülés szünetében tartott tájékoztatóján azt a véleményét is megosztotta a magyar sajtóval, hogy ezzel a döntéssel a kollégái csak „megpróbálják elterelni a figyelmet a valóságról, például az elrontott vakcinabeszerzésről”.
A szankciókra válaszul a kínai kormány hétfőn tíz európai személlyel szemben hozott hasonló intézkedéseket. A döntés érinti Reinhard Butikofer német politikust és Adrian Zenz német kutatót, az európai, a holland és a belga parlament egyes tagjait, illetve négy intézményt. Az érintettek és családtagjaik nem léphetnek be Kína szárazföldi részére, Hongkongba és Makaóba, ők és a velük kapcsolatban álló vállalatok és intézmények pedig nem folytathatnak üzleti tevékenységet az országban. A pekingi külügyminisztérium közleménye szerint az EU döntése a kínaiakat érintő szankciókról „hazugságokon és félretájékoztatáson" alapul, súlyos beavatkozást jelent Kína belügyeibe, sérti a nemzetközi jogot és a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáit, emellett jelentősen aláássa Kína és az EU kapcsolatait. A kínai fél felszólította az EU-t, hogy „nézzen szembe hibája súlyosságával és orvosolja azt", ellenkező esetben további ellenlépésekre számíthat.
Az Európai Unió március 2-án döntött először úgy, hogy a globális emberi jogi szankciórendszer keretében utazási tilalmat és gazdasági korlátozásokat vezet be. Akkor az orosz igazságszolgáltatás és büntetés-végrehajtás négy vezetőjével szemben hoztak ilyen intézkedést, az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezér elleni büntetőeljárás és a Navalnij szabadságáért tüntető embereket ért erőszak miatt. A döntéssel az EU gazdasági és politikai érdekei elé helyezte az emberi jogok védelmét.
