Trump a WHO-ból és a párizsi klímaegyezményből is kilépteti az Egyesült Államokat

  • narancs.hu
  • 2025. január 21.

Külpol

A Capitolium ostromának több mint 1500 résztvevőjének pedig kegyelmet adott az első napján.

Donald Trump hétfőn beiktatott amerikai elnök egyik első intézkedéseként rendeletet írt alá az Egyesült Államok kilépésének megkezdéséről az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) – írja a BBC.

Az erről szóló rendelet csak egy volt a több tucat intézkedés közül, amit az elnök már az első napján aláírt. Trump már előző ciklusa idején is kísérletet tett az Egyesült Államokat kiléptetésére a világszervezetből – a koronavírus-járvány nem megfelelő kezelésére hivatkozva –, ám Joe Biden elnök később felülírta ezt a döntést. A friss rendelet szerint az Egyesült Államok kilépésének oka „a kínai Wuhanból és más globális egészségügyi válságokból eredő Covid-19 világjárvány szervezet általi kezelése, a sürgősen szükséges reformok elfogadásának elmulasztása, valamint a függetlenség megőrzésének hiánya a WHO-tagállamok politikai befolyásával szemben.”

Trump a beiktatása napján nemcsak a WHO-ból, de a párizsi klímaegyezményből is kiléptette az Egyesült Államokat.

A BBC felidézte, erre is sor került már 2017-ben, és ezt az intézkedést is Biden vonta vissza. Az országnak most egy évet kell várnia, amíg hivatalosan is kilép az egyezményből. A döntéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az új adminisztráció „nemzeti energiavészhelyzetet” hirdetett, ami sok tekintetben átalakíthatja az Egyesült Államok éghajlatváltozással kapcsolatos szabályozásait, már csak azáltal is, hogy felpörgetik az olaj- és gázkitermelést.

A Fehér Házba visszatérő Trump első intézkedései között emellett kegyelmet adott több mint 1500 embernek, akiket a Capitolium ostromáért ítéltek el, illetve enyhítette a büntetését többek között a Proud Boys és a Oath Keepers szélsőjobboldali szervezetek 14 tagjának. Az elnök egy olyan rendelet is aláírt, ami utasítja az igazságügyi minisztériumot, hogy szüntessék meg az összes folyamatban lévő eljárást a zavargások résztveveői ellen.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.