Tüntetés és ünnep: ma van Ausztrália napja

  • narancs.hu
  • 2018. január 26.

Külpol

Az ausztrál nemzeti ünnepen az első brit telepesekre emlékeznek. Több ezren tüntetnek a régóta vitás emléknap ellen.

Tízezrek vonultak utcára ma Ausztráliában: ki ünnepelni, ki tüntetni ment. Így zajlik ott a nemzeti ünnep. Január 26-án az ország az első brit telepesek Ausztráliába érkezésének napjára emlékezik, így a nemzeti ünnep a bennszülöttek számára az elnyomás kezdetét jelenti. A dátum felülvizsgálatáért tüntetnek, az invázió napjának nevezett megmozdulásokhoz több mint tízezer ember csatlakozott Melbourne-ben. Tüntetések több más városban is voltak: Sydneyben, Brisbane-ben, Adelaide-ban, Hobartban és Perthben.

„Sértés és nagy tiszteletlenség azon a napon ünnepelni Ausztrália napját, amelyen az európaiak meghódították az országot”


– vélik a tüntetők.

A kontinenssel való ismerkedés egyébként a 15. században kezdődött. Ekkor már a kínaiak is próbálkoztak, a 16. században a portugálok és a spanyolok követték őket, a felfedező „munkálatokat” a hollandok végezték 1606 körül. Elkezdték feltérképezni a földrészt, és Új Hollandiának nevezték el a helyet, de letelepedni ott nem nagyon akartak. A gyarmatosítási potenciált végül az angolok látták meg a kontinensben – főleg amiatt, mert az amerikai függetlenségi háborúban elvesztették újvilági területeiket. Különböző hajóflottákkal tehát vissza-visszatértek Ausztráliába: a kolonializálás konkrétan Arthur Philipp kapitányhoz és First Fleet nevű flottájához köthető. Megalapítottak egy fegyenctelepet Új-Dél-Walesben, majd 1788-ban Phillip kapitány hajói megérkeztek a Botany-öbölbe, amely a mai Sydney déli részén található. Több mint ezer emberrel (katonákkal, fegyencekkel és hivatalnokokkal) szálltak partra, kitűzték a Brit Birodalom zászlaját. Néhány öböllel arrébb várost alapítottak: ez tekinthető a mai Sydney alapjának. Ennek a napja 1788. január 26-a, amikor tehát a brit gyarmatosítók fegyenctelepként gyarmatosították Ausztráliát. Vagy ha úgy akarjuk, ez az első európaiak által alapított település létrejöttének időpontja, és ez Ausztrália hivatalos nemzeti ünnepe.

A bennszülött ausztrálok nem tartják ezt az időpontválasztást méltányosnak, a nemzeti ünnepet ők az Invázió Napjának nevezik, s az ünnepségeket évek óta, és ma is komoly tüntetések kísérik.

A 18. századig lakatlannak hitt Terra Australis Incognita a legkevésbé sem volt az, a kutatások szerint az első európai telepesek előtt már vagy 50 ezer évvel korábban bennszülött ausztrál őslakosok népesítették be. A nomád életmódot élő, összetett kultúrával és mondavilággal, mintegy 250 nyelvcsaláddal rendelkező népcsoport 150 év alatt szinte eltűnt. Míg számuk az első telepesek érkezésekor akár az egymilliós nagyságrendet is elérhette, a behurcolt betegségek gyorsan szedték áldozataikat – épp, mint bármely más gyarmaton. Ma 650 ezer fő mondhatja magát bennszülött ausztrálnak: ők az egyébként 24 milliós ausztrál lakosságnak csupán a 3 százalékát teszik ki, és az egyik leghátrányosabb helyzetű csoportnak számítanak.

Ausztrália napjának a dátuma évek óta megosztja a lakosságot, s bár tavaly Viktória szövetségi állam három önkormányzata úgy döntött, hogy a továbbiakban nem ünnepli meg január 26-át, Malcolm Turnbull ausztrál kormányfő megingathatatlan, és ellenzi a változtatást.

'No-one is listening': Tens of thousands mark Invasion Day with protests

Updated January 26, 2018 14:43:47 Aboriginal and Torres Strait Islander people are marking today as Invasion Day, or Survival Day, with tens of thousands of people marching around the country. An estimated 25,000 Aboriginal and Torres Strait Islanders and their supporters marched from Parliament House in Flinders Lane in Melbourne, calling for equal rights and an end to Australia Day being celebrated on January 26.

 

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.