Nem ez volt az első alkalom, és ha így haladnak a dolgok, egészen biztosan nem is az utolsó, amikor a magyar diplomácia egyedüliként szembefordul a közös Európai Uniós érdekkel. Megint csak Kínával kapcsolatos ügyben sikerült magunkra maradnunk: az unió tagállamai közös nyilatkozatban szerették volna elítélni, hogy az ázsiai nagyhatalom durván beavatkozik a hongkongi belpolitikába, csorbítva a különleges közigazgatási terület polgárainak szabadságjogait.
Ezúttal arról volt szó, hogy a kínai kormány egyszerűen megtiltotta a városállamban, hogy megemlékezéseket tartsanak a 1989-es Tienanmen téri események évfordulóján. A korábbi években mindig sor került emlékező megmozdulásokra, ám az idén nem egyszerűen ellehetetlenítette ezt a pekingi vezetés, de a megemlékezés egyik szervezőjét, Chow Hang Tung ügyvédet le is tartóztatták.
Az Európai Unió diplomatái ez ellen szerettek volna felszólalni egy közös nyilatkozattal, ám ezt a magyar kormány delegációja ezúttal is megvétózta.
Az elmúlt időszakban ez már a harmadik eset volt, amikor a magyar küldöttség az EU Kínával szembeni egységes fellépését egyedüli tagállamként megakadályozta. Emlékezetes, hogy áprilisban a vétót azzal magyarázta egy magyar diplomata a Reutersnek, hogy azért volt rá szükség, mert „az EU már így is túl sok ügyben folytat vitát Kínával”. Ezt követően májusban újabb hasonló incidensre került sor, ami után Heiko Maas német külügyminiszter „teljességgel felfoghatatlannak” nevezte a magyar döntést.
A májusi eset kapcsán a Politico beszámolt arról is, hogy két uniós külügyi találkozó között Orbán Viktor telefonon beszélt Hszi Csin-pinggel, a Kínai Népköztársaság elnökével.
Az erről tudósító kínai közlemények szerint a beszélgetésen Orbán elmondta a kínai elnöknek, hogy Magyarország mennyire fontosnak tartja a jó kapcsolatot Kínával és örül annak, hogy a járvány ellenére növekedni tudott a kétoldalú kereskedelem a két ország között. A kínai elnök pedig arról beszélt, hogy nagyra értékeli Magyarország baráti elköteleződését Kínával szemben.
A pénteki legújabb magyar vétót követően előbb a német kormány külügyi államtitkára, Miguel Berger reagált élesen egy twitter-bejegyzésben, majd hozzá csatlakozott a német parlament külügyi bizottságának vezetője, Norbert Röttgen is. Röttgen egy 26 tagállam bevonásával megfogalmazott, tehát Magyarországot megkerülő nyilatkozat kiadását sürgette, míg Berger az EU külügyi témákban folytatott szavazási szisztémájának újragondolását vetette fel, már nem is első alkalommal.
Kedves Olvasónk!
Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
