A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.
Kevin Parkerrel történt egy s más, amióta 2020-ban megjelentette a Slow Rush című albumot.
Két gyermek elveszett, nem keresi őket senki, de mindenhol várják őket nagyon.
Második verseskötetében a költő-képzőművész egyszerre kutatja a legintimebb emberi kapcsolatok működését és feszeget lebilincselően izgalmas ismeretelméleti kérdéseket.
1985-ben a Hüsker Dü valóban a pályafutásának csúcsán volt.
Hol van az előírva, hogy csak jó filmekből szabad remake-et csinálni?
