A FUGA-t 11 éve hozta létre a Budapesti Építész Kamara (BÉK) a Petőfi Sándor utca 5. szám alatt, hogy növelje a kapcsolatot az építészet és a társadalom között, és közérthetővé tegye a látogatók számára az építészetet, úgy, hogy annak művészeti és műszaki oldalát is bemutatja.
Az öt kiállítótérrel rendelkező épület amellett, hogy szakmai rendezvényeknek adott helyet, valójában összművészeti központként működött, mondván az építészet is művészeti ág. Ennek jegyében az építészet mellett, arra épülve az összes társművészetet is megjelenítette: koncerteknek, kiállításoknak, irodalmi esteknek adott helyet. Tavaly a beszámolója szerint összesen mintegy 70 ezer látogatója volt, fiatalok és idősebbek egyaránt.
Az intézményt kezdettől fogva ugyanazok vezetik: művészeti vezetőjét, a korábban az N&n építészeti és művészeti galériát alapító Nagy Bálint építészt pályázaton választották ki, a BÉK tulajdonában álló üzemeltető cég, a Budapesti Építészeti Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője pedig a korábban a HAP Galériát alapító szintén építész Winkler Barnabás lett.
Szeptember elején azonban a BÉK kiadott egy „szolgálati közleményt”, amelyben azt sejtették, hogy változások készülnek a FUGA-ban: a közlemény ugyan méltatta a központ eddigi eredményeit, de kitért arra is, hogy „a magyar építész közélet egyik legjelentősebb intézményét születésétől kezdve sokan kritizálták, különösen a FUGA gazdálkodása körüli folytonos feszültségek okán”. A szöveg megújulást emlegetett, és hogy pályázatot fognak kiírni a művészeti vezetői posztra, amelyhez várják a FUGA jövőben betöltendő szerepével kapcsolatos gondolatokat.
| ||
„Az év elején indult támadás a BÉK részéről a FUGA-val szemben. Valamilyen rejtélyes okból azt kommunikálták, hogy brutális veszteséget termeltünk egy amúgy sikeres évben” – mondja Nagy Bálint a közlemény által megfogalmazott gazdálkodási feszültségekről.
Bár hat éve már felmerültek finanszírozási problémák a FUGA-val kapcsolatban, Winkler Barnabás elmondása szerint az intézmény a BÉK-től kapott néhány tízmilliós (tavaly mintegy 23 millió forintos) alaptámogatás mellett az utóbbi években már elég bevételt tudott biztosítani: pályázati forrásokból, helyiségek bérbeadásából, jegyárbevételekből egészítették ki a költségvetésüket.
A tavalyi, tizedik évet ennek ellenére a beszámolója szerint 6 milliós mínusszal zárta az intézmény. Nagy Bálint elmondása szerint viszont ez azért fordult elő, mert a tavalyi bevételek egy részét átcsoportosították 2020-ra. Mint mondta, ezekből idén nyolc hónapig finanszírozni is tudták a működést, a tavalyi elszámolás azonban így veszteséges lett. Hozzátette, ez már máskor is előfordult, és ha ilyen esetekben a tulajdonos BÉK-től kapott is a FUGA tagi kölcsönt, azt később mindig visszafizették. A FUGA beszámolóját egyébként júniusban előbb az elnökség, majd szeptember elején a BÉK Területi Küldöttgyűlése is elfogadta.
Fiatalítana a kamara
Bár a nyilvánossághoz csak a homályos értelmű közlemény jutott el, a házban dolgozókkal Csapó Balázs BÉK-elnök azt közölte, hogy a jelenlegi vezetés csak idén év végéig maradhat.
„Szeptember elején Csapó Balázs közölte velünk, hogy december 31-ével a két ügyvezetőt és a művészeti vezetőt leváltják” – mondja Nagy Bálint. „Azt mondta, nagyon elégedettek, nagyon köszönik a munkánkat, de más típusú FUGA-t szeretnének, szolgáltató intézményt, ami a kamara életét közvetíti a nagyközönség felé.”
„Csapó egy vezetőségi megbeszélésen közölte, hogy értsük meg, nagyon jó, amit csinálunk, de nem szeretnék így folytatni” – emlékszik vissza Winkler Barnabás. „A FUGA-ba teljesen új, fiatalokból álló csapatot szeretnének helyezni, azzal az indokkal, hogy nem látszik a FUGA életében, hogy a kamarát képviseli.”
Csapó ugyanakkor a Tilos Rádióban kijelentette, nem tud arról, hogy bárki be akarná zárni az intézményt, de ott is amellett érvelt, újrapályáztatná a művészeti vezetői pozíciót, hogy „egy komolyabb intézményi átalakítás mindenféleképpen időszerű lenne a kamara oldaláról”, hogy a BÉK jelenléte hiányzik a FUGA-ban, és hogy a FUGA amúgy jóval többet tesz, mint ami a BÉK feladatából levezethető, az ebből fakadó többletterheket viszont kívülről kellene finanszírozni.
„Amikor a 10 éves évforduló volt, azt mondtam, a FUGA minden, ami a kamarából kimaradt, és fantasztikus, hogy mégis a kamarához köthető. Az én jövőképemben ez a kötelék egy kicsit erősebb lenne a kamara és a FUGA között, nyilvánvalóan azzal, hogy annyira meg nem lehet szoros, hogy a kultúra szabadságát a kötelék csorbítsa. Én úgy érzem, hogy mindenképpen egyfajta újragondolásnak van itt az ideje” – magyarázta Csapó a Tiloson.
Winkler Barnabás azt mondta, megérti, ha a kamara esetleg fiatalítani akar a vezetőségen, de ha így is van, időben el kellett volna kezdeni az erről szóló megbeszéléseket az átmenetről. „Egy európai szinten elismert és jegyzett helyen nem lehet azt megtenni, hogy egyszer csak megszűnik, és egészen más folytatódik helyette. Ezt úgy kellett volna, hogy megtervezünk egy évet arról, hogy hogyan lehetne átalakítani” – mondja.
A jelenlegi vezetéssel azonban nem volt előzetes egyeztetés, a kamarai elnök csak annyit közölt, hogy januártól mindenképp másokkal akarják folytatni, holott egyelőre azt sem lehet tudni, hogy ki vinné tovább az intézményt.
A belengetett hirtelen váltással azonban bizonytalanná válnak az előre leszervezett programok is. „Ha személyi és szellemi változást kényszerítenek ki a vezetésben, akkor az pont a művészeti évadot fogja keresztbe vágni. Nyilvánvalóan érinteni fogja a koncerteket is. Ez a bizonytalanság a legrosszabb” – mondja Rajk Judit, a FUGA-ban megrendezett komolyzenei koncertek kurátora.
„Semmi olyan nem történt, ami jelezte volna, hogy gond van, a semmiből jött ez a közlemény. Ebből csak az derül ki, hogy a bizalom megingott” – tette hozzá. Szerinte a kamarai közlemény arra is utalhat, hogy a művészeti programokat akarják átalakítani, de hogy pontosan hogyan és mit, azt nem tudni. „A 'szolgálati közlemény' módja azonban sok mindent elárul, ráadásul aláírói nem szokták látogatni a FUGA koncertjeit, nem ismerik az itt folyó szakmai munkát, ezért azt hiszem, hogy addig szervezem és gondozom a tizenegy éve kitalált, a közönség által szeretett és a zenei életben elismert FUGAkoncertek nevű koncertsorozatot, amíg Nagy Bálint a művészeti vezető.”
Politikai szempontok?
Az idén év végi vezetőváltással jogilag is problémák merülhetnek fel: bár a kamara már idézett közleménye úgy fogalmazott, hogy „a Budapesti Építész Kamara és leányvállalatai (FUGA, Építész Továbbképző) vezetőségeinek és különböző szervezeti egységeinek mandátuma lejár”, ez így nem teljesen igaz.
A Winkler Barnabás melletti másik ügyvezető, Koszorú Lajos megbízatása ugyan valóban lejár idén év végén, Winkler Barnabás pedig egészségügyi okokból jelezte, hogy nem tudja folytatni a munkát. Nagy Bálint megbízatása határozatlan időre szól, így neki csak felmondani lehetne. „Semmilyen hivatalos papírt nem kaptunk eddig” – mondja Nagy. „Winklert megpróbálták ugyan rávenni, hogy mozdítson el engem, de ő nemet mondott.” Hozzáteszi, az ő elmozdításához így először az ügyvezetőket kell leváltani, utána új ügyvezetőt kinevezni, aki majd felmond neki.
| ||
Miközben a BÉK gazdasági indokokat, fiatalítást és koncepcióváltást emleget, a FUGA környezetében mozgók közül többen is úgy gondolják, hogy a politika állhat a háttérben, és ez is a kormányzat kulturális térfoglalásának a része.
Nagy Bálint erről azt mondta, hogy a FUGA mind működésében, mind szellemiségében befogadó intézmény, amely a helyszínt kereső események minősége alapján dönti el, hogy befogadja-e azokat. Hozzátette, vannak olyan jelentkező események, amelyek nem feltétlenül felelnek meg a személyes ízlésének, de nem volt olyan, amit ideológiai vagy politikai okokból utasítottak volna vissza, az intézménynek pedig rendszeres vendégei a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjai is.
Hozzátette, úgy tudja, a BÉK elnökségében is vannak olyanok, akik nem kedvelték a FUGA-t, így akár ők is nyomással lehettek Csapó Balázsra, aki az októberi tisztújító taggyűlésen újra indulni is kíván az elnöki pozíciójáért, a FUGA-val kapcsolatos tervei pedig akár az elnöki kampányának a részét is lépezhetik.
„Azt mondják, hogy újítani és fiatalítani kell. Ezek lózungok. Ha találkoznék vele, megkérdezném, hogy Vidnyánszkynál tanult-e, mert ez ugyanaz a beszédmód. Azt gondolom, hogy Csapó úr ott téved, hogy amit a nagyközönség FUGA-nak gondol, nem csak a helyiség, hanem a 11 év alatt felhalmozott szellemiség. A házban lehet mást csinálni, de az a stáb, amelyikkel én dolgoztam, felállna, ha engem eltávolítanának” – mondta Nagy. Hozzátette, ennek ellenére amíg nem lesz hivatalos döntés, folytatják a munkát. „Ugyanúgy működünk, mintha nem lebegne a fejünk felett, hogy kitesznek minket.”
Szerettünk volna beszélni Csapó Balázzsal is, aki azonban cikkünk megjelenéséig nem tudott a rendelkezésünkre állni. Amint nyilatkozik, közölni fogjuk.
| Neves építészek az elnökségben A Budapesti Építész Kamara az építész szakmának a vonatkozó 1996-os törvénnyel létrehozott területi önigazgatási szerve, amely felügyeli és ellenőrzi tagjainak működését. Az építészek számára a kamarai tagság kötelező. A szervezet tagdíjakból tartja fent magát, de tavalyi beszámolója szerint minimális támogatást kapott a Miniszterelnökségtől, a fővárostól Budapest Építészeti Nívódíja kiadására, illetve az MMA-tól is. A többek között Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével a 4-es metró állomásainak tervezését felügyelő Csapó Balázs 2016 óta vezeti a BÉK-et. Az elnökség tagja rajta kívül a mások mellett a Biodóm tervezéséért felelős Reith András, Benczúr László, a Magyar Evangélikus Egyház Északi Evangélikus Egyházkerület tiszteletbeli felügyelője, aki a Millenáris és a Megyeri híd, valamint több templom tervezéséről ismert, Tima Zoltán MMA-tag, a Középülettervező munkatársa. Ő többek között a ferihegyi repülőtéri SkyCourt tervezésén, a Kossuth tér felszíni rendezésén és az Országház Látogatóközpontjának tervezésén is dolgozott. A szintén elnökségi tag Kruppa Gábor nevéhez pedig a Gresham-palota rekonstrukciója fűződik. |
