28 millióért, rekordáron kelt el egy Zsolnay-váza

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. december 17.

Kultúra

Egy száz év után előkerült Tihanyi Lajos-festmény pedig 130 millió forintért talált gazdára.

Rekordáron kínált római stílusú Zsolnay-óriásvázát, 100 év után előkerült Tihanyi Lajos-képet és egy fontos Gulácsy Lajos-festményt is hirdettek a Virág Judit Galéria téli aukcióján, amelyet szombaton rendeztek meg a Budapest Kongresszusi Központban.

Az MTI-hez eljuttatott előzetes közlemény szerint is eddigi története egyik legerősebb aukciójára készült a galéria, elsősorban a húsz Zsolnay-darab, köztük az óriásváza miatt, amelyről Törő István, a galéria társtulajdonosa azt mondta, „magányos, társtalan remekmű, amely a historizmus és a szecesszió határán billeg és kreativitásával, technikai tökéletességével önbizalmat sugároz”.

A váza kikiáltási ára 15 millió forint volt – ekkora összegről még egy Zsolnay-tárgy licitje sem indult –, és végül rekordáron, 28 millió forintért kelt el.

 
 
Fotó: MTI/Mohai Balázs
 

 Az aukción szintén kiemelt műként szerepelt Vaszary János 1912-es Tóvárosi tájkép, Tata című alkotása, 55 millió forintos kikiáltási áron. Vaszary János 1909-től kezdve feleségével, Rosenbach Máriával a tavaszi és nyári hónapokat Tata-Tóvároson töltötte. A tatai tavat ábrázoló kép kompozícióját Vaszary főleg a sárga, a lila, a kék és a zöld színek összeütköztetésére alapozta. A műalkotásért a vevő 70 millió forintot adott.

Tihanyi Lajos Tájkép Margit híddal című festménye 130 millió forintért, Boromisza Tibor A szatmárnémeti piac misztikus megvilágításban című képe 40 millióért, Gulácsy Lajos Régi instrumentumon játszó hölgye pedig 140 millióért kelt el. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.