„Angliában most egy David Essex nevű, jó megjelenésű énekesért rajonganak a tizenévesek. Előadásmódja élettel teli, stílusa könnyed. Természetesen még csak a lehetősége van meg annak, hogy igazi énekes legyen” – nyilatkozta 1973-ban Jimmy Miller a Magyar Ifjúságnak.
Ma már egyetlen valamirevaló nem angol nyelvű film sem kerülheti el a hollywoodi remake rémét.
Az átgondolatlan összevonások és a koronavírus-járvány után úgy tűnik, kezd talpra állni a debreceni MODEM is. Új kiállításukban benne van a komoly szintlépés lehetősége – kérdés, hogy ehhez közönséget is találnak-e majd.
Az azonos című, 2014-ben megjelent, jelentős szakmai és közönségsikert arató regényt Kovács Máté rendező Nyulassy Attila és Ugrai István segítségével monodráma formájában alkalmazta színpadra.
A sokadik újrakezdésen van túl a pécsi származású énekesnő, aki tíz év után egy zalai faluba költözött a fővárosból. Elkezdett programokat szervezni és közösséget építeni a környéken, MoJazzter néven pedig új zenekara alakult, amelyet az eddigi legprofibb hozzáállással szeretne menedzselni.
A női zeneszerzőkről szólva a teljesítményük mellé ma még gyakran odateszik, hogy nő – beleértve, ha nem is mindig kimondva, hogy „noha”, „pedig”, „bár”. A zeneszerzés alkotó tevékenység, s a nők feltűnése ebben sokak számára még mindig különleges.
A hosszú betegség után idén tavasszal tragikusan és váratlanul elhunyt Tallér Zsófia zeneszerző műveiből adtak hangversenyt a művész pályatársai, emléket állítván a nagy hatású zeneszerzőnek és derékba tört életművének.
Bach és Brahms mellett Beethoven a zenetörténet egyik legnagyobb variációszerzője. A variációs gondolkodás, amely egy-egy téma alakváltásaiból formálja meg a művet, kompozíciós módszerének meghatározó eleme.
