Lemez

World music: csupa

  • Marton László Távolodó
  • 2021.10.13 21:00

Kritika

elképesztő siker – a napórától a teljes elsötétülésig.

Kamel El Harrachi: Nouara Az utóbbi hetek egyik legnagyobb rádiós sikere volt a mandolás-énekes Kamel el Harrachi új albuma, amellyel édesapja, Dahmane El Harrachi előtt hajtott fejet. A papának nagy tekintélye volt az arab világban, őt tartják az andalúziai gyökerű arab tánczene, a chaabi forradalmasítójának. Volt egy világslágere is, a Ya Rayah, ugyan nem az ő, hanem Rachid Taha előadásában robbant nagyobbat, 1997-ben, tizenhét évvel Harrachi végzetes autóbalesete után.

Kamel hétéves volt, amikor elvesztette édesapját, de addig sem gyakran látta, hiszen Dahmane Párizsba költözött. A felvételeit azonban jól ismerte, és ahogy a kamaszkorba lépett, eltökélte, hogy minden ízében a magáévá teszi azokat. Magára zárta az ajtót, és gyakorolt, aztán amikor elérkezett az ideje, ő is Párizsba költözött, ahol Dahmane dalaival az arab kávéházak új kedvence lett. Meghalt a király, éljen Kamel…

Na de Kamel nem pompára vagy látványos karrierre vágyott. Az első albumával (Ghana Fenou) 2009-ig váratta híveit, és bár utána számos meghívásnak tett eleget, a ragyogásnál fontosabb volt számára az a zenei-pszichológiai munka, amellyel mentális problémákkal küzdő fiataloknak segíthetett.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk