Hangadó – klasszikus zenei melléklet  

Snoblesse Oblige 2021/41.

  • Narancs
  • 2021. október 13.

Zene

Klasszikus zenei programajánló

„Kari, / Vigyázz! / Kedved majd követendi gyász, / Amint mondom, majd követendi gyász.”  (Petőfi Sándor)

 

október 22., péntek, 19.00: Bohémélet

„A választásom legfőbb szempontja az volt, hogy a társulati tagoknak élmény legyen játszani, és persze hogy a művek a közönség számára is ismerősen csengjenek” – nyilatkozta nemrég a Szegedi Nemzeti Színház új zeneigazgatója, Dinyés Dániel. Puccini klasszikusát már ennek jegyé­ben állította színpadra Göttinger Pál. Az előadást október 24-én és 26-án, illetve november 19-én és 20-án (a legutóbbi napon 15.00 órai kezdéssel) játsszák. (Szegedi Nemzeti Színház, Szeged, Vaszy Viktor tér 1.)

 

október 22., péntek, 19.30: Cziffra ’56 emlékkoncert

A forradalom előestéjén Cziffra György az Állami Hangversenyzenekarral előadta Bartók évekig tiltott-mellőzött 2. zongoraversenyét. Balázs János és a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara Takács-Nagy Gábor vezényletével erre az estére emlékezik Bartók műve mellett Liszt 3. magyar rapszódiájával és Brahms: 2. (D-dúr) szimfóniájával. (Zeneakadémia, Nagyterem, Bp. VI., Liszt Ferenc tér 8.)

 

október 23., szombat, 11.00: Magyar Kincsek Ünnepe

Egy nap, 5 koncert, 15 vendégművész! A Concerto Budapest 2016-ban elindított sorozata a kezdetektől felöleli a romantikus és a kortárs magyar zene alkotásait éppúgy, mint a népi muzsika világát. Az egész napos program során délelőtt a magyar népi hangszerekkel, délután kettőtől az „operettek világával” ismerkedhetünk, 15.15-től Prímások címmel ad koncertet a Söndörgő és Sárközi Lali, 17.30-kor pedig Történelmi arcképek címmel a Pannon Filharmonikusok műsorán Liszt–Veress Magyar Történelmi Arcképek, illetve Kodály Háry János szvitje szerepel. Az esti hangversenyt 19.30-tól a Concerto Budapest adja Keller András vezényletével. Az első részben Ligeti György, Veress Sándor és Nádor Mihály, a második részben Bartók Béla és Weiner Leó műveit hallgathatjuk. Közreműködik: Kaczander Orsolya fuvola; Kelemen Barnabás hegedű; Várjon Dénes zongora. (Zeneakadémia, Bp. VI., Liszt Ferenc tér 8.)

 

október 25., hétfő, 18.00: Makrokosmos

George Crumb az Egyesült Államok és a világ kortárs zenéjének egyik legjelentősebb alakja. A mester október 24-én ünnepli 92. születésnapját, ebből az alkalomból az egyik legfontosabb és legnépszerűbb művéből, a Makrokosmos című sorozatból szólalnak meg részletek hét zongorista, Borbély László, Kiss Péter, Forgó Benjámin, Ittzés Péter, Király Ádám, Mikulík Márton és Robotka Bertalan előadásában. A mű cí­me Crumb legkedvesebb 20. századi szerzőjére, Bartók Bélára és annak művére, a Mikrokozmoszra utal. Szokatlan hangzásokban nem lesz hiány, az előadónak például a hangszeres játék mellett gyakran a saját hangját is használnia kell: éneklés, suttogás, kiáltás és fütty is szerepel a kottában. (BMC Könyvtár, Bp. IX., Mátyás u. 8.)

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.