Interjú

„Sikoltozva táncol a közönség”

Takáts Eszter énekes, dalszerző

Zene

A sokadik újrakezdésen van túl a pécsi származású énekesnő, aki tíz év után egy zalai faluba költözött a fővárosból. Elkezdett programokat szervezni és közösséget építeni a környéken, MoJazzter néven pedig új zenekara alakult, amelyet az eddigi legprofibb hozzáállással szeretne menedzselni.

Magyar Narancs: Miért hagytad ott Budapestet?

Takáts Eszter: Kezdtek nagyon beszűkülni a lehetőségeim, azt éreztem, hogy még a környező településekkel együtt is túl kevés alkalmam van fellépni. Ebben a régióban viszont akár egy hétvégén belül is több helyre el tudok jutni. Talán az is belejátszott, hogy betöltöttem a 40-et, egyre jobban éreztem az idő múlását, és a Zalaegerszegen élő anyukámhoz is szerettem volna közelebb lenni. Egyébként itt nőttem fel, szóval kicsit olyan volt, mint a hazatérés. Erős fordulópont volt az is, hogy 17 és fél év után elvesztettem a kutyámat, amivel lezárult egy korszak az életemben. A járvány alatt főleg úgy éreztem, hogy jó döntés volt idejönnöm: szeretem a természet közelségét, amellett, hogy előadóművészként tevékenykedem és programokat szervezek a környéken. Nagyon sok lehetőség van errefelé, háromszor olyan elfoglalt vagyok, mint voltam. Sokkal jobban tudom hasznosítani azt a tudást, ami Budapesten csak kallódott bennem, ilyen például a komolyzenei egyetemi végzettségem, a programszervezés és a félig hobbi videókészítés is. Szélesebb körben tudok kapcsolódni témákhoz és lehetőségekhez, nemcsak mint előadóművész és dalszerző. Ezek a dolgok egymást segítik, az ember megbecsültnek és hasznosnak érzi magát a környezetében.

MN: Mi volt az élesebb váltás, Pécsről a fővárosba, vagy onnan Zalába költözni?

TE: Inkább az előbbi. Budapesten tíz évig nagyon jól éreztem magam, nem azért jöttem el, mert már nem szerettem ott élni. Azóta is előfordul, hogy akár hetente többször autóba ülök és visszajövök. Bőven belefér az a két-három órányi vezetés, fővárosiként ennyit a dugóban ülve is eltöltenék egy rosszabb napon. Szóval egyáltalán nem érzem azt, hogy kiestem a vérkeringésből. Pécs teljesen másik dimenzió volt, sokkal jobban elvált az utána következő időszaktól. Akkor a költözéssel együtt a prioritásaim is megváltoztak, a nagy bulizást és a sodródást megfontoltság és előre tervezés váltotta fel.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.