Hangadó – klasszikus zenei melléklet

Csak ami igaz

Kilépés a fénybe – Koncert Tallér Zsófia zeneszerző emlékére

  • Fekete Gyula
  • 2021. október 13.

Zene

A hosszú betegség után idén tavasszal tragikusan és váratlanul elhunyt Tallér Zsófia zeneszerző műveiből adtak hangversenyt a művész pályatársai, emléket állítván a nagy hatású zeneszerzőnek és derékba tört életművének.

A késő 20. század zeneszerző generációjának gyermekei voltunk Zsófival, együtt hallgattuk közös mestereink, Bozay Attila és Petrovics Emil küzdelmeit a kor meghatározó divatos izmusaival. A zeneszerzés szakmát jól tanították, átadták azt az örökséget, amit Liszt Ferenctől, Erkel Ferenctől Koessler Jánoson, Siklós Alberten vagy Farkas Ferencen át ők is megtanultak. A szigorú szakmai oktatás mellett sok szó esett emberségről, tisztességről, a legkülönbözőbb zenei irányzatok értékeléséről, elfogadásáról vagy elutasításáról. Mi, növendékek, adottságaink és vérmérsékletünk szerint fogadtuk tanáraink szavait. A Zeneakadémia elvégzése után Zsófit Petrovics Emil vette maga mellé tanársegédnek, és a színművészeti főiskolán is neki adta át a tanári katedráját. Petrovics tanítása, személyisége sokunkra nagy hatással volt, Zsófi drámai alkata rezonált Petrovics szangvinizmusára. Alkotói munkássága mellett egész életében annak a szakmai tudásnak az átadása is fontos volt számára, amelyet mestereinktől kaptunk útravalóul.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.