Bezárhat az Átrium

  • narancs.hu
  • 2019. január 28.

Kultúra

Ötszáz támogatóval kihúzzák ezt az évadot, ezerrel megkezdhetik a következőt.

Budapest befogadó színházként is működő magánszínháza, az Átrium az elmúlt évek legnagyobb sikerszériái közül többet is jegyez: itt látható Az Őrült Nők Ketrece, az Igenis, miniszterelnök úr”, vagy épp a Chicago.

Az intézmény üzemeltetését két éve vette át a színház repertoárjának gerincét addig is alkotó Kultúrbrigád csapata. A magyar színházi szférába az elmúlt évadban százmillió forint magántőkét sikerült bevonniuk négy bemutatójukhoz, továbbá 80 millió forintot a ház újjáépítésére. Zsedényi Balázs, az Átrium produkciós menedzsere a hvg.hu-nak elmondta, hogy továbbra sem tudnak semmi konkrétat az előirányzott 37,5 milliárd forintos költségvetési támogatás elosztásáról. Állítólag elég pénz áll rendelkezésre ahhoz, hogy minden tisztességesen működő színházat vagy előadó-művészeti szervezetet kifizessenek a 2018-as jegybevételek alapján. Erre sajnos nem lehet évadot, repertoárt tervezni – mondja Zsedényi.

A napokban a Magyar Színházi Társaság (korábban tévesen azt írtuk: a MASZK és a Független Előadó-művészeti Szövetség) kezdeményezésére összeült a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács, amelyen a Katona igazgatójától a vidéki színházakig huszonöt intézmény és érdekvédelmi szervezet képviselői jelen voltak. Arról volt szó, hogy ezen az ülésen ismertetik az új támogatási rendszer kereteit, jogi környezetét. Sajnos a tájékoztató elmaradt, későbbi időpontra halasztották.

A produkciós menedzser szerint aki azt állítja, hogy 2019-ben a színházak biztonságban vannak, az vagy nem érti a rendszert, vagy nem akarja érteni. Az előadó-művészeti szervezetek a 2017-es jegybevételük alapján hívhatták le 2018-ban a tao-támogatásukat, az az évi bizonyított költségeik finanszírozására. A 2018-as jegybevétel alapján senki nem kapta meg a taót. Három hónapja úgy működnek a színházak, hogy nem tudják, milyen bevételekre számíthatnak, valószínűségekre hirdetnek műsort.

Az Alaptörvényben elvileg szerepel az, hogy nem lehet úgy megváltoztatni egy jogszabályt, hogy a felkészülési időt nem adják meg a szereplőknek. A tao egy kétéves ciklusú rendszer volt, az egyik évben jogosultság keletkezett, a következő évben pedig jogosultságot pénzre lehetett váltani, és még abban az évben el kellett költeni. Ennek a rendszernek a kivezetése így minimum két évet igényelt volna, hogy zökkenőmentesen és kalkulálhatóan történjen.

Az üzletmenet szempontjából képtelenség, hogy a működés szempontjából visszamenőleges hatállyal vették el a színházaktól a nettó jegybevételük nyolcvan százalékának megfelelő tervezett bevételi lehetőséget, az Átrium esetében az intézmény saját produkciói összbevételének mintegy 40 százalékát.

Nagyjából 220 millió forintot vettek el tőlük visszamenőleges hatállyal – állítja a produkciós menedzser. A Pintér Béla és Társulata és az Operettszínház saját produkcióit játssza náluk, így ennek a tao-jogosultsága náluk keletkezik. Nagyjából ekkora éves fenntartói támogatással működik egy kőszínház, ezt kapja meg alanyi jogon, mielőtt még bármilyen jegybevételt vagy taót realizált volna.

Az Átrium jelenlegi működése fenntarthatatlan – kongatta meg a vészharangot Zsedényi.

Pár hétig még kitart a tartalék, azután az Átrium tényleg bezárhat. Addig is gyűjtenek. Ha akad ötszáz támogató, akkor kitarthatnak az évad végéig. Ezer támogató esetén a következő évadot is elkezdhetik.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.