Csorba László marad a Nemzeti Múzeum élén

  • Hamvay Péter
  • 2015. február 13.

Kultúra

Csorba László február 1-jétől december 15-ig a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója – erősítette meg az érintett lapunk információját. A döntés okairól azonban sem a tárca, sem Csorba nem árult el többet.

Ez a hír ugyanis nem a múzeum vezetői pályázatának a végeredménye. A tavaly november 18-án kiírt pályázattal kapcsolatban január 18-ig kellett volna döntésnek születnie, de egyelőre a tárca nem hozott nyilvánosságra semmilyen információt. Úgy tudjuk azonban minisztériumi forrásból, hogy a január második hetében összeülő szakmai bizottság mindkét jelöltet – Csorba László történészt, az MTA doktorát, aki öt évig sikerrel vezette a múzeumot, és Szabó Csaba levéltárost, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettesét – egyaránt alkalmasnak találta a poszt betöltésére. Forrásaink szerint Balog Zoltán miniszter elégedett Csorba munkájával, így szívesen látná továbbra is a magyar múzeumügy egyik legjelentősebb intézménye élén. Más információk szerint a KDNP környékén örülnének annak, ha Szabó Csaba révén pozíciót foglalhatnának a közgyűjteményi területen.

Csorba László

Csorba László

Fotó: MTI – Mathé Zoltán

Mint a Népszabadság megírta, komoly feszültségek támadtak ebből, és végül politikai kompromisszum született: Szabó Csaba kapja meg az állást, ám egy évig még Csorba László marad a főigazgató. Azonban a kiszivárgott híreknek egyelőre csak a második fele bizonyult igaznak, így lehetséges, hogy új megegyezés született. Egyesek szerint talán mostanra lett hatása annak a belátásnak, mely szerint a pályázat nem egészen volt teljes, mert a múzeumi szakma annyira természetesnek vette Csorba további vezetői munkáját, hogy nem jelentkeztek azok a muzeológusok, akik valóban szóba jöhetnének lehetséges utódokként. Elképzelhető, hogy Balog érvényteleníti a pályázatot, és valamikor az év végén újat ír ki.

A formai indoklás szerint Csorba azért nem nyerhette meg a pályázatot, mert a jelenlegi szabályozás szerint 2015 első felében éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez azonban csak formális ok lehet, hiszen van mód a továbbfoglalkoztatás engedélyezésére, melyet a Miniszterelnökség ad meg. Erre az egészségügy és az államigazgatás mellett a tudományos élet területén is számos példát láthatunk. Ha tehát Csorbánál a továbbfoglalkoztatási döntés nem automatikus, akkor lehet, hogy a háttérben az Emmi és a Miniszterelnökség közötti feszültség is meghúzódhat.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.