Csorba László marad a Nemzeti Múzeum élén

  • Hamvay Péter
  • 2015. február 13.

Kultúra

Csorba László február 1-jétől december 15-ig a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója – erősítette meg az érintett lapunk információját. A döntés okairól azonban sem a tárca, sem Csorba nem árult el többet.

Ez a hír ugyanis nem a múzeum vezetői pályázatának a végeredménye. A tavaly november 18-án kiírt pályázattal kapcsolatban január 18-ig kellett volna döntésnek születnie, de egyelőre a tárca nem hozott nyilvánosságra semmilyen információt. Úgy tudjuk azonban minisztériumi forrásból, hogy a január második hetében összeülő szakmai bizottság mindkét jelöltet – Csorba László történészt, az MTA doktorát, aki öt évig sikerrel vezette a múzeumot, és Szabó Csaba levéltárost, a bécsi Collegium Hungaricum tudományos igazgatóhelyettesét – egyaránt alkalmasnak találta a poszt betöltésére. Forrásaink szerint Balog Zoltán miniszter elégedett Csorba munkájával, így szívesen látná továbbra is a magyar múzeumügy egyik legjelentősebb intézménye élén. Más információk szerint a KDNP környékén örülnének annak, ha Szabó Csaba révén pozíciót foglalhatnának a közgyűjteményi területen.

Csorba László

Csorba László

Fotó: MTI – Mathé Zoltán

Mint a Népszabadság megírta, komoly feszültségek támadtak ebből, és végül politikai kompromisszum született: Szabó Csaba kapja meg az állást, ám egy évig még Csorba László marad a főigazgató. Azonban a kiszivárgott híreknek egyelőre csak a második fele bizonyult igaznak, így lehetséges, hogy új megegyezés született. Egyesek szerint talán mostanra lett hatása annak a belátásnak, mely szerint a pályázat nem egészen volt teljes, mert a múzeumi szakma annyira természetesnek vette Csorba további vezetői munkáját, hogy nem jelentkeztek azok a muzeológusok, akik valóban szóba jöhetnének lehetséges utódokként. Elképzelhető, hogy Balog érvényteleníti a pályázatot, és valamikor az év végén újat ír ki.

A formai indoklás szerint Csorba azért nem nyerhette meg a pályázatot, mert a jelenlegi szabályozás szerint 2015 első felében éri el az öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez azonban csak formális ok lehet, hiszen van mód a továbbfoglalkoztatás engedélyezésére, melyet a Miniszterelnökség ad meg. Erre az egészségügy és az államigazgatás mellett a tudományos élet területén is számos példát láthatunk. Ha tehát Csorbánál a továbbfoglalkoztatási döntés nem automatikus, akkor lehet, hogy a háttérben az Emmi és a Miniszterelnökség közötti feszültség is meghúzódhat.

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.

A botrány határán

A Nádas-életműsorozat leg­újabb kötetét a színházi világnap alkalmából mutatták be az Örkény Színházban. Hogy hazai színházi életünk hogyan viszonyul ezekhez a magyar drámahagyományból kilógó művekhez, arra éppen egy Örkény-dráma, a Kulcskeresők címével válaszolhatunk.