Kultúra

A kiállítás fiatalos címe az 1955-ben alapított Derkovits Gyula képzőművészeti és az 1991 óta létező Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjasok kiállítására utal. Nem közös kiállításról van szó, hanem bővítésről, hiszen az 1982 óta évente bemutatott, szlengesen csak derkónak nevezett ösztöndíj 26 alkotójának seregszemléje élesen elkülönül a fotósok szekciójától.

Zenés politikai szatírával és különös szatírjátékkal bővült a Nagymező utcai népszínház repertoárja. Az idei szezonban hat előadást tűztek ki, a vérmes reményűek ötvenes szériát vizionálnak.

A holokauszttól a háború utáni diktatúrákon át szeptember 11-ig vezet az Odú, a román író könyvfesztiválra megjelent regénye. Kertész Imre szerint Manea "feltárja, miként váltaz állandó menekülés, a kivetettség, a hazátlanság korunk emberének természetes létformájává".

"A 20. század magyar történelmét alapjában véve kudarcok, kataklizmák, tévesztett megoldási kísérletek sorozatának tekintem" - szögezi le a tanulmánykötet egyik szerzője, Tverdota György. Álláspontjával nem nehéz egyetérteni, ha végigolvassuk a múlt század elejétől a jelenig ívelő, elsőként Erdős Renée önéletrajzi regénytetralógiáját, utolsóként Kőszeg Ferenc visszaemlékezéseit elemző húsz kultúratudományi tanulmányt.

"Csodaparaszt", botcsinálta hadügyminiszter, bölcselkedő pátriárka, egy fél ország Péter bácsija. Önmaga és kora számára Veres Péter mindig több volt egyszerű írónál, ám a mából visszatekintve könnyen úgy tűnhet: kevesebb is volt annál.

Ha tanár lennék, most azonnal kettest adnék az Időfutár 3.-ért Tasnádinak és szerzőtársainak. Hogy miért lennék ilyen szigorú, amikor a szakma és az Időfutár hallgatói/olvasói is rajonganak érte?

A Vad nyomozók az 1970-es években játszódik, a 90-es években íródott és a 2000-es évek nyelvén beszél (magyarul). Ezért kárhoztatni kéne a fordítót, de nem teszem: nagyrészt innen, a nyelvből jön az az otthonosságérzet, amely módot ad a mezei olvasónak, aki nem a dél-amerikai irodalom-szakértője, hogy valahogy elfészkelődjön a több száz idegen névből - reálisan létezett 20. századi költők, írók, esszéisták, forradalmárok, politikusok, fiktív alakok, országok, városok, utcák, épületek, folyóiratok, mozgalmak, ételek, italok etc. nevéből - felépülő, észbontóan ismeretlen világban.

A XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, egyben a legfiatalabb Budapest nagydíjas. Megjelenése változatlanul a gótikus rock sztárjaiéra emlékeztet, miközben a könyveitől egyre nehezebb eltekinteni Európában.

Megjelent új regénye, a Megyek utánad, így beszélgethettünk vele családi múltról és énkeresésről, irodalmi marketingről és politikai populizmusról.

A Barcsay-díjas művész legújabb képeit a szarvassá vált fiúk balladája ihlette. És a láthatósági mellény.

A Nobel-díj melletti legrangosabb irodalmi elismerést, a kétévente kiosztott Nemzetközi Man Booker-díjat idén Krasznahorkai László kapta életművéért. Ez alkalomból felidézzük a Narancsban tavaly megjelent – eredetileg a New York Timesban publikált – esszéjét.

Gyilkos robotot játszik az €Akta Människor - Az első generáció című kitűnő svéd tévésorozat első évadában. Az AXN Blacken épp most futó második szezonban még a korábbiaknál is elvetemültebb. Telefonon viszont nincs is elragadóbb interjúalany a svéd színésznőnél.

Diktátor volt, aki életveszélybe sodorta a színészeit. Zseni volt, akit Hitler is imádott, de ő csak önmagát imádta. Menekült volt, aki megrendezte Molnár Ferenc Liliomát. De mindenekelőtt az M és a Metropolis rendezője volt – Fritz Langról életrajzírójával, Patrick McGilligannel beszélgettünk.