Kultúra

Volt idő, amikor még azt hittük, Kondor Vilmossal jól járt a hazai lektűrirodalom. 2008-ban megjelent első regénye, a Budapest noir felkavarta a magyar krimi állóvizét, ám későbbi könyveiben képtelen volt tartani a színvonalat, s szép lassan önmaga árnyékává vált.

Kultúrák és mítoszok váltakozása: a forró sivatag helyett gleccserek és hó, a vudu szellemekkel teli misztikus világ helyett a józan és távolságtartó Észak. Ezt az utat járja be Kun Árpád regényének főhőse, Aimé Billion, aki kívülálló még saját életében is. A Boldog Észak megjelenése alkalmából a Norvégiában élő szerzőt kérdeztük e-mailben.

Egyszer, egy rövid és dicsőséges filológiai pillanatra megleptem Bodor Ádámot azzal, hogy ismerem a ler szót. Persze gyorsan kiderült, hogy a börtönszlengben a ler egészen mást jelent, mint surcban járó dédnagyanyám háztáji szókincsében, de attól még evidensen identifikációs szerepe van: aki tudja, mi a ler, tudja, mi a börtön. Illetve: aki tudja, mi a ler, az nem Magyarországon született.

A nők: csupa rejtély. Irracionális erőknek kiszolgáltatott, misztikus tudások által meghatározott, érzékeiknek alárendelt lények, akik így aztán maguk számára is tökéletesen megfejthetetlenek. Velük a dolgok váratlanul, megmagyarázhatatlanul vagy éppen jobb meggyőződésük ellenére történnek: a kauzalitás vagy a pszichológia rendre kicsorbul rajtuk. Mesevilágban élnek, végletes érzelmek szegélyezik útjukat, csodák történnek velük; nőiségük kozmikus lényege jelentéktelenné törpíti a realitás apró-cseprő összefüggéseit.

Három történet három fiúról: az egyikük a holokauszt elől menekült el a családjával, így lett Amerikában emigráns; a másik otthon maradt, átlagos, pesti gyerekkor helyett bujkálás és zűrzavar jutott neki, vészkorszak-gyerekkor; a harmadik fiú pedig a holokauszt után született, mégsem szólt semmi másról az élete, csak a holokausztról.

Minimum tizenegyes! - világirodalom

Miután dokuszínházi előadást készített a diktatúra éveiben született argentin fiatalokkal, a világhírű argentin alkotót meghívták Chilébe, hogy ott megcsinálja ugyanezt a Pinochet-diktatúráról. Az így létrejött Az év, amikor születtem november közepén járt a Trafóban.

Mostanában megint sokat beszélünk a magyar futballról. Lehet rágódni a stadionépítéseken, és idén két évforduló is okot adott a visszaemlékezésekre (a 38-as vb-ezüst és az 53-as 6:3). Az érdeklődést jelzi, hogy sorra jelennek meg a futballról szóló kötetek, Dénes, Hegyi és Lakat T. sorozata is trilógiává érett.

Múlt héten kritikusunk felrótta A titokzatos gyíkzenekar története szerzőjének, hogy többet is elkövetett az állatnevekkel viccelődő könyvek főbűnei közül, így például a Tarajos Goethe és az El Gekkó bevetését is megengedte magának.

Férfiruhában járt, két katolikus királyság egymás elleni háborúskodásában vezérkedett, és parasztlány létére a legfelsőbb földi és égi hatalmakkal tartott fenn kapcsolatot: Jeanne d'Arc éltében és holtában sem volt problémamentes, szabványos szent. A katolikus világegyház számára semmiképp sem, hiszen végül csak az I. világháború után avatták szentté; s a művészek, írók és zeneszerzők garmadája mellett nem mellesleg a francia szélsőjobb is mindmáig különös tiszteletben tartja a felszabadító nemzeti hős emlékezetét. Az orléans-i szűz izgalmas alakját a múlt hét végén két zenés színházi bemutató is elénk állította, ami különös, de korántsem szerencsétlen egybeesés.

Mikor az angol történelem véres színpadára fellépnek ők, I. Erzsébet, a protestáns szűz királynő, Mária, a katolikus skót asszony, kinek feje, mint tudjuk, el szokott gurulni, és végül Medici Katalin francia királyné, mikor mindezeket a szereplőket már teljes pompájukban nézzük a Szkéné kis színpadán, a színészet gyönyöre tölt el, minthogy egyszerűen remek komédiások.

Az új generációs Disney- és Pixar-filmek újradefiniálták az animációt. Etalonná váltak, melyekhez képest minden, más stúdióban készített munka hátrányból indul. Ráadásul rétegzett humorukkal, valamivel komplexebb narrációjukkal nyitottak a gyerekeket moziba kísérő felnőttek felé is.

Pannóniából szemlélve, ahol hogy is fordulhatna elő, hogy felelős államférfiakat alkalmi partnerekkel lásson el egy rátermett vállalkozó, szinte érthetetlen az az erőfeszítés, amellyel az állam egyik erőszakszervezete (a titkosszolgálat) akadályozni igyekszik, hogy a másik erőszakszervezete (a rendőrség) felgöngyölítsen egy politikusokat kiszolgáló prostituálthálózatot.