Döntött az EMMI a független színházak pénzeiről

  • narancs.hu
  • 2020. május 1.

Kultúra

Örülhet a Gyulai Várszínház és Pintér Béla. A Hatszín teátrum viszont egy kanyit sem kapott.

Megjelent a minősítéssel nem rendelkező színházi- és táncművészet előadó-művészeti szervezetek működési támogatásáról szóló pályázat eredménye – számolt be a Színház Online. A támogatásokról az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) döntött. A szaklap kiemelt pár fontosabbnak vélt pályázót is:

  • A Szegedi Szabadtéri Játékok 10 millió forintot kapott, a Gyulai Várszínház 45 milliót.
  • Az Ördögkatlan, a Kultkikötő és a Szentedrei Kulturális Központ 5 milliót, a Kisvárdai Várszínház és Művészetek Háza 49 milliót, a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. 27 milliót nyert.
  • Nem nyert támogatást többek közt a Hatszín Teátrum, a Spirit Színház, a FAQ Színház, a Körúti Színház, az Ivancsics Művészeti Közhasznú Nonprofit Kft.
  • 28 millió forintot nyert Pintér Béla és Társulata, 10 milliót kap a Magyarock Dalszínház, 17 milliót az Új Színházért Alapítvány.
  • A Magyar Teátrum 27 milliót nyert (akárcsak az Esztergomi Várszínház).
  • A MU Színház 35 milliót, a Szkéné 32 milliót, a Stúdió K 26 milliót, a Káva 21 milliót, a Pinceszínház 12 milliót, a KOMA 10 milliót, a Maladype 9 milliót, a Baltazár Színház 6 milliót, a PanoDráma 5 milliót, a k2 Színház 4 milliót, a Veres 1 Színház 4 milliót nyert.
  • A Magyarországi Szerb Színház és a Pécsi Horváth Színház 22 milliót nyert.

  • Rájuk jár a rúd

A független színházak kérdése – és a támogatottak kiléte – azért is fontos, mert a közelmúltban a kormány rövid időn belül kétszer is jelét adta annak, hogy a független színházak ellehetetlenítésére készülne. Ennek egyik meghatározó lépése volt, amikor egy rendeletmódosítással kimondta: független színházak és társulatok a jövőben alapműködésre nem, csak „szakmai programmegvalósításra” igényelhetnek kormányzati támogatást.

Ebben a helyzetben jelezte az EMMI, hogy az ő részükről továbbra is biztosított a független színházak működése. A minisztérium közlése szerint „az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 19. § (1) bekezdése egyértelműen rendelkezik: mind a szakmai programmegvalósítást, mind a működési támogatást rögzíti. Ebből adódóan a független színházak működési támogatása változatlanul, a korábbi évekhez hasonlóan biztosított.”

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.