A szakmai bizottság javaslata alapján a Fővárosi Közgyűlés Erdődi Katalint választotta meg a Trafó Kortárs Művészetek Háza ügyvezető igazgatói posztjára. Az új igazgató 2025. január 1-én veszi át Barda Beátától a pozíciót, és 2029. december 31-éig vezeti majd az intézményt.
Erdődi Katalin közel húsz év szakmai tapasztalattal rendelkező független kurátor, dramaturg és szakíró. Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt aktív, jelenleg a prágai Matter of Art kortárs művészeti biennálé 2024. évi kiadásának társkurátora. Pályázatában a Trafó új művészeti vezetőjeként Böröcz Judit kreatív producert, kutatót, előadóművészeti és multidiszciplináris alkotót jelölte meg. A teljes pályázatot a Revizor közölte: az alábbi linken olvasható.
A Fenntartó által 2023. október 17-én kiírt pályázatra ketten jelentkeztek: Boross Martinnak, a Stereo Akt művészeti vezetőjének a pályázata is elérhető a Revizor oldalán.
Erdődi Katalin a Fővárosi Közgyűlés bejelentését követően így nyilatkozott:
„A Trafó egyedülálló és rendkívül értékes munkát végző művészeti intézmény Magyarországon, ezért óriási megtiszteltetés számomra, hogy nemcsak egykori programszervezőjeként, hanem 2025-től intézményvezetőként is részese lehetek a történetének.
Arra fogok törekedni, hogy a Trafó a jövőben is a szabad és kritikus gondolkodás, valamint a kísérletező művészeti munka meghatározó színtere legyen.
Emellett szeretném erősíteni a hazai és nemzetközi alkotók, valamint a Trafó profiljához tartozó művészeti területek (előadó-művészet, képzőművészet, zene) közötti párbeszédet. Úgy gondolom, hogy a Trafó nem csak Magyarországon, nemzetközi szinten is progresszív, a kortárs művészetek terén iránymutató intézménnyé válhat, ehhez a művészeti területek közötti áthallásokra, szinergiákra és összefonódásokra, egy sokkal transzdiszciplinárisabb működésre kell koncentrálnia.
Számomra a Trafó nem csupán egy művészeti-kulturális intézmény, hanem a társadalmi nyilvánosság fóruma is, ezért az újító művészeti törekvések és a kísérletezés támogatása mellett
fontosnak tartom, hogy művészeti eszközökkel olyan társadalmi témákat és kérdéseket hangosítson ki, olyan közösségeknek és véleményeknek adjon hangot, amelyek a szélesebb társadalmi nyilvánosságban nem tudnak kellőképpen megjelenni.”
Erdődi Katalin 2019 és 2020 között Bécs városának a független előadó-művészeti terület (tánc, színház, performansz, cirkusz) önkormányzati finanszírozásáról, projektalapú és működési támogatásáról döntő szakmai kuratórium tagjaként tevékenykedett. Magyarországon a Trafó Kortárs Művészetek Háza programszervezőjeként, a Flórián Műhely, az Arcus Temporum Fesztivál és a Kortárs Drámafesztivál munkatársaként, valamint a LudwigInzert kurátoraként dolgozott.
Emellett olyan fontos hazai kezdeményezések társalapítója, mint a helyszínspecifikus és köztéri művészeteket bemutató PLACCC Fesztivál (Nánay Fannival), a kortárstáncot városi terekben népszerűsítő Body Moving (Kőhegyi Ilonával és Pintér Gáborral), valamint a városi méhészetet és a részvételi művészetet összekapcsoló Közösségi Méz.
Az utóbbi években Magyarországon elsősorban a rurális térségek helyzetével, a vidéki társadalom változásaival foglalkozott olyan együttműködésen alapuló művészeti munkákon keresztül, mint a Dinnyeköztársaság (2021, Thealter), a Hírdalcsokor (2020-2021, OFF-Biennále Budapest), valamint a Szeretek gazda lenni, az is szeretnék maradni (2017-2018, Ludwig Múzeum) projektek. 2020-ban társadalmilag elkötelezett, inkluzív kurátori munkájáért a közép-kelet- és dél-kelet-európai kurátorok és kulturális szakemberek eredményeit méltató Igor Zabel-díjban részesült.
A Trafó 25. éves fennállásának évfordulóján, október 17-én, Karácsony Gergely főpolgármester a Trafóról mint „a hagyomány megújításának és az újítás hagyományának egyik legizgalmasabb kulturális színtere” nyilatkozott. Budapestnek „nemcsak meglévő kulturális értékeit kell védenie, nemcsak a hagyományokat kell ápolnia, hanem mindig teret kell adni az újnak, a frissnek, vigyázni kell rá, támogatni, amikor megszületik, és ott állni mellette, amikor veszély fenyegeti. Mert egy modern város nemcsak őrzője a réginek, hanem társa a kortársnak.”
