Összecsapott a filmkritikusok régi és új nemzedéke
A filmkritika a The New York Times szerint a TikTokra költözött, a tiktokerek viszont irtóznak attól, hogy kritikusnak nevezzék őket.
A filmkritika a The New York Times szerint a TikTokra költözött, a tiktokerek viszont irtóznak attól, hogy kritikusnak nevezzék őket.
A Párizsban élt zenész az ország legkeresetebb nagybőgőse volt.
A Christian Slater főszereplésével készült Spiderwick krónikák ugyan elkészült, de lehet hogy a közönség soha nem láthatja.
Turi Tímea verseskötetében nem a hangosnak van igaza. Az Egyszerre egy beszéljen lapjain olykor Isten is megjelenik, de már nem akar igazságot tenni. A könyvről Toroczkay András írt az Olvasni muszáj sorozatban.
Tarr Béla mellett többek között Kamondi Zoltán, Makk Károly, Janisch Attila és Jeles András filmjein is dolgozott.
Farkincák, bögyörők, fütyik, tapizás, búbolások egyrészt, szeretőkre való rút rádőlés, szájongyalázás, szerteprütykölés másrészt. Mintha az erotikus – vagy éppen – irodalmi alkotásokat tolmácsoló műfordítók hol óvodákban végeznék munkájukhoz a gyűjtést, hol világtól elzárt nyelvi laboratóriumokban alkotnák meg életképtelen kifejezéseiket.
Egy elsőkönyves szerző, aki eddig Freud kanapéja mellett ült, most pedig írásba fogott: az Átkelők című regényben a pszichoterápiás folyamatba is bepillantást nyerünk. Csigó Katalin alkotását Treuer Tamás ismerteti az Olvasni muszáj sorozatban.
Sophia Coppola életrajzi mozija főszereplőivel együtt jelenhet meg a Velencei Filmfesztiválon. Van még pár film, aminek nem kell tekintettel lennie az amerikai forgatókönyvírók és színészek munkabeszüntetésére.
Látszólag vakmerő vállalkozás hármasban előadni olyan komplex, részben erősen improvizatív jellegű, közben óriási energiákat mozgósító zenét, mint amilyet a londoni The Comet Is Coming játszik.
Ami az Y generációnak Lady Gaga, az a Z-nek Billie Eilish. Ám azt a fegyvert, amelyet Gaga a férfiak lába közé tesz, Eilish már saját halántékához tartja. Az énekesnő nemcsak felvállalja mentális zavarait, de már-már fetisizálja is azokat, régóta várt frissítést nyomva ezzel a „normális” szó jelentésére.
Annyira plasztikus a szenvedélybetegségről, függőkről, felépülésről szóló, Bodó Viktor rendezte előadás, hogy legfőképpen az a kérdésünk, tud-e egyúttal színház is lenni a valóság ennyire pontos, már-már ismeretterjesztői igényű leképezése.
Vannak olyan kevésbé eseménydús történetek, amelyeken keresztül mégis egy egész világra láthatunk rá.