Rádió

Kiskatonák

Talált Sorok Podcast

Kritika

Vannak olyan kevésbé eseménydús történetek, amelyeken keresztül mégis egy egész világra láthatunk rá.

Hétköznapi díszletek, gyomorszorítóan félmúltbeli valóságelemek, a tegnap Magyarországa, amely persze a máról is sok mindent elmond – egy önmagában megálló regény ez, holott csupán néhány suhanc rissz-rossz fogalmazású leveléről beszélünk. Ez a rissz-rossz valóság, amely elénk tárul, olyan mélységet mutat, hogy azonnal beleszédülünk. Simonyi Balázs ultrafutó, színész, fotós és nem soroljuk még mi minden podcastkészítői tevékenységét egy éve már méltattuk ezeken a lapokon (lásd: A régi recept, Magyar Narancs, 2022. augusztus 4.). Akkor egy Kosztolányi-szövegalapot használva épített fel valami egészen egyedit. Most, az újabb szériájában zabolátlanabb anyaghoz nyúlt.

A Talált Sorok podcast alapja „Szerelmes levelek, hivatalos levelek, laktanyaposta, tábori képeslap, elutasító irat vagy épp »örömmel értesítem«… feljegyzések, üze­netek és sajtpapírok. (…) Részletek és töredékek. Bárkitől és bárhonnan. Lomtalanítás, szekrény mélye, lámpaoszlop, bolhapiac, hagyaték. Mint egy szöveges Fortepan”. Ez nagyon jól hangzik, de nagy kérdés, lehet-e találni egy sorozatnyi olyan magánlevelet, amelyek túlmutatnak önmagukon.

Simonyi erre egyértelmű igennel válaszol. Hogy honnan szedi ezeket, rejtély. A podcast oldalán ugyan ott áll, hogy a dokumentumokat a műsor készítői szerzik be, de várnak anyagokat a hallgatóktól is. Konkrét forrásokról azonban nem esik szó.

A legutóbbi részben éppen véget ért az álnevükön Pribék fiúknak nevezett testvérek háromrészes – sorozaton belüli – sorozata. Kár, mert amúgy még hallgattuk volna a keresetlen sztorikat. Nem mintha nagyon kellemes lett volna az egész, sőt: inkább, mert annyira magával ragadóan kellemetlen. Ahogy a podcast úgynevezett állandó szakértő vendége, Saly Noémi művelődéstörténész az első részben ki is fakad, hogy csalni, lopni, hazudni tanultak ezek a fiúk. Mármint a néphadsereg szárnyai alatt, hiszen erről lenne szó: a három Pribék gyerekből kettőt ugyanabban az évben soroztak be, és hát ami a honvédségnél ment a 80-as években, abban az egész lezüllött Kádár-rendszer benne volt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.