Félszemű Orbán Kölcseyként – Botrány vagy hízelgés?

Kultúra

Így kezdődött… címmel nyílt június 20-án Tajthy Renátó grafikus (művésznevén: RNA) kiállítása a Telep Galériában. Az összművészeti bemutatótér minitárlata azért kapott a megszokottnál nagyobb figyelmet, mert az egyik képen Orbán Viktor Kölcsey Ferencként látható. Megnéztük, és beszéltünk is az alkotóval.

A rajztanárból lett grafikus, Tajthy Renátó első saját kiállítását rendezte meg, amely legalább annyira a spontaneitás jegyében született, mint ahogy eddigi pályája alakult, vagy művei létrejöttek. A fiatal képzőművész azt mondja, leginkább akkor dolgozik, ha stresszhatás, atrocitás vagy valamilyen sérelem éri, a frusztráció inspirálja. Olyan számára a feszültség, mint valami drog. Papírt ragad és jegyzetel, majd a leírtak alapján nekifog a munkának. Az emeleti kiállítótér valamennyi darabja így született, kivéve a már „publikált” orbánosat.

false

 

Fotó: Németh Dániel

A most „…Jó Kedvvel, Bőséggel…” címet viselő kép – eredeti címe Vakok között a félszemű – a 2012-es ARC kiállítás egyik plakátja volt, amelyen a mindenki által ismert Kölcsey-portré némi montírozás hatására Orbán Viktor képében néz vissza ránk.

false

Tajthy elmondása szerint nem tartott attól, hogy a mostanában újra „divattá váló” cenzúra vagy betiltás áldozatává válik, a montírozás ötlete csak úgy jött. Talán azért sem jelezte senki a nemtetszését, mert e gesztus akár félre is érthető, vagy úgy is értelmezhető: a Himnusz szerzőjével azonosulni: kegy. S ha valakinek nagyon szúrta volna a szemét a kép, már egy éve az ARC-on cenzúrázhatták volna, méghozzá Simicska Lajos cége, a Mahir Cityposter hatására, úgy, ahogy az Szerényi Szabolcs és Bátorfy Attila A médium az üzenet című pályamunkájával történt. (A plakáton a „Százmillió forint.*” felirat volt olvasható, a csillagozás feloldásaként pedig az vált olvashatóvá, hogy „* Ezen hirdetőoszlop tulajdonosa, a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter 2011-ből kifizetett osztaléka. Az iparági adatok szerint a köztéri reklámpiacon soha nem volt olyan aránytalan az állami pénzek elosztása, mint a jelenlegi kormány idején.”)

false

A Tajthy-kiállítás plakátképei napjaink társadalmi problémáira reflektálnak, csak némiképp viccesen vagy elbagatellizálva mutatják a valóságot. Így a „sajátos” alkotási folyamat eredményeként létrejött művek egyéni megfejtésre várnak. Találkozhatunk a rocksztár dalai lámával, aki az ismert dalra reflektálva tölcsért formál a kezével – bár szerintünk sokkal inkább hasonít a kéztartás a Dragon Ball kámeháméjére –; a színes „szövegképpel”, a mamám biciklije matricaposzterrel, de Klimt Nuda Veritas képének Marina Abramivić-gesztussal kísért parafrázisával, egy monoklis önarcképpel és a túlburjánzott Budapestet ábrázoló fekete-fehér betondzsungellel is, amelyen a parlamenttől kezdve a 4-es 6-os villamoson át a Szabadság-szobor is megtalálható, na meg ha egészen figyelmesek vagyunk, a sok fa és egyéb objektumok mellett néhány női nemi szerv is befigyel.

A hétköznapi élet hatása alatt születő poszterek azért is mutatkoznak Tajthy Renátó számára megfelelő értelmezési variánsnak, mert „a kép nem tud visszaszólni”. Másfajta felelősséget jelent a plakátok kiállítása, a kortárs problémák ezen reflexiója. Az alkotás egyfajta defektként van jelen az életben – vélekedik Tajthy, éppen ezért „minél több defektes embert akarok magam körül”.

Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.