Karl-Markus Gauss a magyarországi rendszerről: „A fasizmus erős szó”

  • Király Edit
  • 2018. szeptember 14.

Kultúra

Különleges útirajzaival, kritikus esszéivel, közéleti megszólalásaival szerzett hírnevet magának. A Dunapest Fesztivál alkalmából Budapestre látogató Karl-Markus Gauss-szal Európa jövőjéről, Magyarország átalakulásáról beszélgettünk. Ízelítő a friss Magyar Narancsból.

Magyar Narancs: Ön szerint mi jön most Európába a perem felől?

Karl-Markus Gauss: Az elmúlt húsz évben az EU terjeszkedett, bekapcsolt peremeket a véráramba, de ez nem mindig volt előnyös e régiók számára. Két-három éve jártam Bulgáriában, akkor írtam Zwanzig Lewa oder tot című könyvemet, ott vannak teljesen elhagyott országrészek, mert az emberek elmennek. Rengeteg orvos ment például Dél-Németországba falusi háziorvosnak, mert a német orvosok Svájcba mennek, ott többet keresnek.

Más kérdés, hogy mi legyen azokkal az országokkal, amelyek még nem léptek be, mint Moldávia – szívem szerint azt mondanám, hogy Európa részei, de az eszemmel tudom, hogy már a legutóbbi körben bekerült országokat sem sikerült istenigazában integrálni.

Karl-Markus Gauss osztrák író, publicista

Karl-Markus Gauss osztrák író, publicista

Fotó: Sióréti Gábor

 

MN: Ennek mi lehetett az oka?

KMG: Ha az ember azt várta, hogy valódi kommunikáció jön létre, hogy a nyugatiak mondjuk magyar nyelvkönyveket és bolgár költőket vagy román regényeket vesznek majd a kezükbe, akkor csalódnia kellett. Az Európai Unió ebben a formában elsősorban gazdasági és persze politikai projekt volt. A kulturális integráció nehéz és hosszadalmas ügy. Más kérdés a szociális integrálódás, azt lehetne és kellene is erőltetni.

(…)

MN: Ausztriában tapasztalt Orbán-szimpátiát?

KMG: A szabadságpártiak részéről. Az emberek nagy része azt sem tudja, mi történik Európában, talán az a falu megvan sokaknak a fejében, ahol Orbán kisvasutat építtetett. Ausztriában Erdoğan a fő ellenség. Bírálják a muszlim Erdoğant azért, mert korlátozza a sajtó és az oktatás szabadságát, de amikor Lengyelországtól Magyarországig a „mieink” teszik ugyanezt, az rendben van. Furcsa. Erdoğant és Orbánt persze nem dobnám egy kalapba, mások a dimenziók, de ugyanazzal a technikával dolgoznak.

MN: Mi érdekli ma Magyarországon?

KMG: A fasizmus erős szó, nem akarom azt mondani, hogy Magyarország már itt tart.

A Magyar Narancs csütörtöktől kapható az újságárusoknál, vagy megrendelhető itt:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szüksége lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetők el online és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elő egy évre, fél évre, negyedévre, egy hétre!

Névjegy

Karl-Markus Gauss osztrák író, esszéista, publicista 1954-ben született Salzburgban, azóta is ott él, a Literatur und Kritik folyóirat főszerkesztője. Legismertebb művei: Europäisches Alphabet (1997), Die Donau hinab (2009), Im Wald der Metropolen (2010) – magyarul a Keserű tintát (1997) adták ki –, továbbá számos esszéje jelent meg folyóiratokban, fotóalbumban.

 

 

 

Névjegy

Karl-Markus Gauss osztrák író, esszéista, publicista 1954-ben született Salzburgban, azóta is ott él, a Literatur und Kritik folyóirat főszerkesztője. Legismertebb művei: Europäisches Alphabet (1997), Die Donau hinab (2009), Im Wald der Metropolen(2010) – magyarul a Keserű tintát (1997) adták ki –, továbbá számos esszéje jelent meg folyóiratokban, fotóalbumban.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.