Karl-Markus Gauss a magyarországi rendszerről: „A fasizmus erős szó”

  • Király Edit
  • 2018. szeptember 14.

Kultúra

Különleges útirajzaival, kritikus esszéivel, közéleti megszólalásaival szerzett hírnevet magának. A Dunapest Fesztivál alkalmából Budapestre látogató Karl-Markus Gauss-szal Európa jövőjéről, Magyarország átalakulásáról beszélgettünk. Ízelítő a friss Magyar Narancsból.

Magyar Narancs: Ön szerint mi jön most Európába a perem felől?

Karl-Markus Gauss: Az elmúlt húsz évben az EU terjeszkedett, bekapcsolt peremeket a véráramba, de ez nem mindig volt előnyös e régiók számára. Két-három éve jártam Bulgáriában, akkor írtam Zwanzig Lewa oder tot című könyvemet, ott vannak teljesen elhagyott országrészek, mert az emberek elmennek. Rengeteg orvos ment például Dél-Németországba falusi háziorvosnak, mert a német orvosok Svájcba mennek, ott többet keresnek.

Más kérdés, hogy mi legyen azokkal az országokkal, amelyek még nem léptek be, mint Moldávia – szívem szerint azt mondanám, hogy Európa részei, de az eszemmel tudom, hogy már a legutóbbi körben bekerült országokat sem sikerült istenigazában integrálni.

Karl-Markus Gauss osztrák író, publicista

Karl-Markus Gauss osztrák író, publicista

Fotó: Sióréti Gábor

 

MN: Ennek mi lehetett az oka?

KMG: Ha az ember azt várta, hogy valódi kommunikáció jön létre, hogy a nyugatiak mondjuk magyar nyelvkönyveket és bolgár költőket vagy román regényeket vesznek majd a kezükbe, akkor csalódnia kellett. Az Európai Unió ebben a formában elsősorban gazdasági és persze politikai projekt volt. A kulturális integráció nehéz és hosszadalmas ügy. Más kérdés a szociális integrálódás, azt lehetne és kellene is erőltetni.

(…)

MN: Ausztriában tapasztalt Orbán-szimpátiát?

KMG: A szabadságpártiak részéről. Az emberek nagy része azt sem tudja, mi történik Európában, talán az a falu megvan sokaknak a fejében, ahol Orbán kisvasutat építtetett. Ausztriában Erdoğan a fő ellenség. Bírálják a muszlim Erdoğant azért, mert korlátozza a sajtó és az oktatás szabadságát, de amikor Lengyelországtól Magyarországig a „mieink” teszik ugyanezt, az rendben van. Furcsa. Erdoğant és Orbánt persze nem dobnám egy kalapba, mások a dimenziók, de ugyanazzal a technikával dolgoznak.

MN: Mi érdekli ma Magyarországon?

KMG: A fasizmus erős szó, nem akarom azt mondani, hogy Magyarország már itt tart.

A Magyar Narancs csütörtöktől kapható az újságárusoknál, vagy megrendelhető itt:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szüksége lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetők el online és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elő egy évre, fél évre, negyedévre, egy hétre!

Névjegy

Karl-Markus Gauss osztrák író, esszéista, publicista 1954-ben született Salzburgban, azóta is ott él, a Literatur und Kritik folyóirat főszerkesztője. Legismertebb művei: Europäisches Alphabet (1997), Die Donau hinab (2009), Im Wald der Metropolen (2010) – magyarul a Keserű tintát (1997) adták ki –, továbbá számos esszéje jelent meg folyóiratokban, fotóalbumban.

 

 

 

Névjegy

Karl-Markus Gauss osztrák író, esszéista, publicista 1954-ben született Salzburgban, azóta is ott él, a Literatur und Kritik folyóirat főszerkesztője. Legismertebb művei: Europäisches Alphabet (1997), Die Donau hinab (2009), Im Wald der Metropolen(2010) – magyarul a Keserű tintát (1997) adták ki –, továbbá számos esszéje jelent meg folyóiratokban, fotóalbumban.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.