Karl-Markus Gauss a magyarországi rendszerről: „A fasizmus erős szó”

  • Király Edit
  • 2018. szeptember 14.

Kultúra

Különleges útirajzaival, kritikus esszéivel, közéleti megszólalásaival szerzett hírnevet magának. A Dunapest Fesztivál alkalmából Budapestre látogató Karl-Markus Gauss-szal Európa jövőjéről, Magyarország átalakulásáról beszélgettünk. Ízelítő a friss Magyar Narancsból.

Magyar Narancs: Ön szerint mi jön most Európába a perem felől?

Karl-Markus Gauss: Az elmúlt húsz évben az EU terjeszkedett, bekapcsolt peremeket a véráramba, de ez nem mindig volt előnyös e régiók számára. Két-három éve jártam Bulgáriában, akkor írtam Zwanzig Lewa oder tot című könyvemet, ott vannak teljesen elhagyott országrészek, mert az emberek elmennek. Rengeteg orvos ment például Dél-Németországba falusi háziorvosnak, mert a német orvosok Svájcba mennek, ott többet keresnek.

Más kérdés, hogy mi legyen azokkal az országokkal, amelyek még nem léptek be, mint Moldávia – szívem szerint azt mondanám, hogy Európa részei, de az eszemmel tudom, hogy már a legutóbbi körben bekerült országokat sem sikerült istenigazában integrálni.

Karl-Markus Gauss osztrák író, publicista

Karl-Markus Gauss osztrák író, publicista

Fotó: Sióréti Gábor

 

MN: Ennek mi lehetett az oka?

KMG: Ha az ember azt várta, hogy valódi kommunikáció jön létre, hogy a nyugatiak mondjuk magyar nyelvkönyveket és bolgár költőket vagy román regényeket vesznek majd a kezükbe, akkor csalódnia kellett. Az Európai Unió ebben a formában elsősorban gazdasági és persze politikai projekt volt. A kulturális integráció nehéz és hosszadalmas ügy. Más kérdés a szociális integrálódás, azt lehetne és kellene is erőltetni.

(…)

MN: Ausztriában tapasztalt Orbán-szimpátiát?

KMG: A szabadságpártiak részéről. Az emberek nagy része azt sem tudja, mi történik Európában, talán az a falu megvan sokaknak a fejében, ahol Orbán kisvasutat építtetett. Ausztriában Erdoğan a fő ellenség. Bírálják a muszlim Erdoğant azért, mert korlátozza a sajtó és az oktatás szabadságát, de amikor Lengyelországtól Magyarországig a „mieink” teszik ugyanezt, az rendben van. Furcsa. Erdoğant és Orbánt persze nem dobnám egy kalapba, mások a dimenziók, de ugyanazzal a technikával dolgoznak.

MN: Mi érdekli ma Magyarországon?

KMG: A fasizmus erős szó, nem akarom azt mondani, hogy Magyarország már itt tart.

A Magyar Narancs csütörtöktől kapható az újságárusoknál, vagy megrendelhető itt:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szüksége lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következő platformokon érhetők el online és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elő egy évre, fél évre, negyedévre, egy hétre!

Névjegy

Karl-Markus Gauss osztrák író, esszéista, publicista 1954-ben született Salzburgban, azóta is ott él, a Literatur und Kritik folyóirat főszerkesztője. Legismertebb művei: Europäisches Alphabet (1997), Die Donau hinab (2009), Im Wald der Metropolen (2010) – magyarul a Keserű tintát (1997) adták ki –, továbbá számos esszéje jelent meg folyóiratokban, fotóalbumban.

 

 

 

Névjegy

Karl-Markus Gauss osztrák író, esszéista, publicista 1954-ben született Salzburgban, azóta is ott él, a Literatur und Kritik folyóirat főszerkesztője. Legismertebb művei: Europäisches Alphabet (1997), Die Donau hinab (2009), Im Wald der Metropolen(2010) – magyarul a Keserű tintát (1997) adták ki –, továbbá számos esszéje jelent meg folyóiratokban, fotóalbumban.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.