Magyar némafilm-töredékek kortárs zenei aláfestéssel

  • narancs.hu
  • 2023. június 10.

Kultúra

A dráma ezúttal nem színpadi történésekből, hanem kép és zene párbeszédéből bontakozik ki.

Az Opéra Cinématique című kétrészes koncerten tanúi lehetünk az 1900 és 1927 között készült magyar némafilmrészletek  és az élőzene dialógusának – olvasható a Budapest Music Center ajánlójában.

A filmtörténet első harminc évében, amikor a filmek még hang nélkül peregtek a mozikban, Magyarországon mintegy hatszáz játékfilm készült – köztük a világhírű Korda Sándor és Kertész Mihály több tucat alkotása –, ám ezekből csupán néhány tíz maradt fenn egészében vagy töredékes formában, hiszen sem a hangosfilmek gyors elterjedése, sem az archívumok hiánya nem kedvezett a műfaj fennmaradásának. Az első magyar mozgókép, A táncz című rövidfilm 1901-ben született, és egy tánctörténeti előadást volt hivatott illusztrálni.

A nemzetközileg is elismert, virágzó magyar némafilmgyártás túlélőit keresi, gyűjti egybe és restaurálja a Nemzeti Filmintézet archívuma,

amelynek egyre gyarapodó, immár több mint 80 tételt számláló anyaga a magyar kortárs zene jeles képviselőit is megihlette.

Június 12-én 19 órától a Moment’s Notice Trio és vendégeinek a pillanatban születő zenei diskurzusai értelmezik tovább a magyar filmgyártás első aranykorának termését, amely játékfilmrészletek és töredékek formájában támad fel a vetítővásznon.

Június 14-én 19 órától a némafilmek a Fekete-Kovács Kornél művészeti vezetése alatt álló Modern Art Orchestra szólista-zeneszerzőinek kompozícióival fonódnak össze. A műsorban nemcsak játékfilmrészletek, hanem a 20. század első felének dokumentált életképei is megelevenednek majd. A dráma tehát ezúttal nem színpadi történésekből, hanem kép és zene párbeszédéből bontakozik ki – olvasható a BMC ajánlójában.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.