Magyar némafilm-töredékek kortárs zenei aláfestéssel

  • narancs.hu
  • 2023. június 10.

Kultúra

A dráma ezúttal nem színpadi történésekből, hanem kép és zene párbeszédéből bontakozik ki.

Az Opéra Cinématique című kétrészes koncerten tanúi lehetünk az 1900 és 1927 között készült magyar némafilmrészletek  és az élőzene dialógusának – olvasható a Budapest Music Center ajánlójában.

A filmtörténet első harminc évében, amikor a filmek még hang nélkül peregtek a mozikban, Magyarországon mintegy hatszáz játékfilm készült – köztük a világhírű Korda Sándor és Kertész Mihály több tucat alkotása –, ám ezekből csupán néhány tíz maradt fenn egészében vagy töredékes formában, hiszen sem a hangosfilmek gyors elterjedése, sem az archívumok hiánya nem kedvezett a műfaj fennmaradásának. Az első magyar mozgókép, A táncz című rövidfilm 1901-ben született, és egy tánctörténeti előadást volt hivatott illusztrálni.

A nemzetközileg is elismert, virágzó magyar némafilmgyártás túlélőit keresi, gyűjti egybe és restaurálja a Nemzeti Filmintézet archívuma,

amelynek egyre gyarapodó, immár több mint 80 tételt számláló anyaga a magyar kortárs zene jeles képviselőit is megihlette.

Június 12-én 19 órától a Moment’s Notice Trio és vendégeinek a pillanatban születő zenei diskurzusai értelmezik tovább a magyar filmgyártás első aranykorának termését, amely játékfilmrészletek és töredékek formájában támad fel a vetítővásznon.

Június 14-én 19 órától a némafilmek a Fekete-Kovács Kornél művészeti vezetése alatt álló Modern Art Orchestra szólista-zeneszerzőinek kompozícióival fonódnak össze. A műsorban nemcsak játékfilmrészletek, hanem a 20. század első felének dokumentált életképei is megelevenednek majd. A dráma tehát ezúttal nem színpadi történésekből, hanem kép és zene párbeszédéből bontakozik ki – olvasható a BMC ajánlójában.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.