Betelt a bili a jobboldali művészek körében is, elegük van a Mága-jelenségből - írta meg Válasz online. "A hegedű hibátlan fogú mesterének" határon túli fellépése lehetett az utolsó csepp a pohárban: "Mága Zoltán pont olyan vírus a magyarság kulturális térképén, mint anno a 3+2 együttes volt" - írták közleményükben a Dombos Fest alapítói. Kijelentették: küzdeni fognak az ellen, hogy a hegedűs visszatérjen a Vajdaságba, ők ugyanis 20 éve azért harcolnak, "hogy a vajdasági magyaroknak ne a lakodalmas rock legyen az identitásuk".
Ahogy azt mi is megírtuk, Mága Zoltán a taó eltörlésének egyik legnagyobb nyertese volt, koncertsorozatára 350 milliós állami támogatást kapott. A közpénzt fekete lyukként elnyelő zenész már korábban is sokak szemét szúrta: Horváth László, a Fonó Budai Zeneház vezetője (aki vajdasági, és a Dombos egyik alapítója is) egy korábbi Válasz-interjúban így nyilatkozott: „bármelyik színháznak jár több százmillió forint, sőt még Havasi és Mága Zoltán koncertjeire is elmegy ennyi közpénz, nekünk pedig ebben az évben például 14 millió forint jutott”.
A taót pont azért szüntették meg, mert sok Mágához hasonló produkció úgy töltötte meg az Arénát, hogy csak a közönség töredéke fizetett a jegyért, a többiek ingyen kapták meg azt - a szétosztogatott jegyekre pedig horribilis árakat nyomtattak, a jegyárnak ugyanis csak 27%-át kellett befizetni áfaként, 80 százalékát vissza lehetett igényelni a társaságiadó-felajánlásokból. Mága ráadásul ezen kívül is dúskált az állami támogatásokban.
A visszaélések ellenére sok színháznak és művésznek a túlélést jelentette a tao - így annak eltörlésével sokukat egyszerűen kivégezték. Mága azonban most is a nyertes oldalon állt: 350 milliós támogatásával veri a Zeneakadémiát is.
Horváth szerint ráadásul nemcsak a hatalmas támogatással van gond, hanem azzal is, hogy azt mire fordítja: "Most például a templomokat rohanta le, olyan programot képviselve, amelyeknek köze nincs a szakralitáshoz. Tette ezt úgy a Délvidéken, hogy a helyi pártirodában osztogatták a belépőket az arra érdemeseknek, aztán meg már azt hazudták a délvidéki magyaroknak, hogy íme, az identitásunk része. Ez az árukapcsolás, az állami mecenatúra, a párt által delegált közönség, a templomokat megcsúfoló, szakralitást nélkülöző produkció… mindez adományozó, jótékonykodó üzenetként megfogalmazva egyszerűen felháborító".
"A népzene az egyik legjobb exporttermékünk, már ezért sem Mága Zoltánt kellene külföldön népszerűsítenünk. Lehet, hogy ő a Carnegie Hallt is ki tudja bérelni, de elfogadhatatlannak tartom, hogy a magyar kulturális elit kamuművészeket futtat külföldön. Ez a teljes hazai kulturális piac megalázása" - tette hozzá a Fonó vezetője.
"Népzenének nem autentikus, világzenének nem elég színvonalas, komolyzenének komolytalan." - összegezte véleményét a Mága-jelenségről Vass András, a Pannon Filharmonikusok karmestere. "A művészet mindig eszméltetni akar. A festészetet ez különbözteti meg a giccstől, mely a kápráztatásra, a bódításra törekszik. Nagyapáink egy találó magyar kifejezéssel ezt nevezték szemfényvesztésnek. Mága célja sem más, mint a kápráztatás, az andalítás, az illúziókeltés" - nyilatkozta Agócs Gergely, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa. Agócs szerint természetes, hogy a politika népszerű embereket hálóz be, hiszen a tömegbázisra épít. Az azonban új jelenség, hogy ezeket az embereket mondanivaló-szinten is igyekszenek legitimálni. "Így kerülhetett Mága Zoltán egy magas beosztású vajdasági magyar döntéshozó érvelésébe, aki szerint a hegedű hibátlan fogsorú mestere azért koncertezett az ott élő magyarok településein, hogy erősítse identitásukat.”
Hasonlóan vélekedik Szabó Attila, a Csík zenekar prímása és gitárosa, akit nehéz ellenzékiséggel vádolni: tagja volt az egri kulturális bizottságnak, jó kapcsolatot ápol a térség fideszes országgyűlési képviselőivel és az eddigi polgármesterrel is. Ő úgy nyilatkozott: nem Mága hegedűkezelési technikájával van probléma, sőt, nem is Mágával - hanem a mértékkel. "Adna az állam 5-10 milliót támogatásként, a többit pedig teremtse meg piaci alapon – ezzel nem volna semmi baj. Azzal, hogy ő a tao-kompenzáció legnagyobb nyertese, már van probléma." Ráadásul az amerikai tévében ő képviselte a magyar kultúrát - "Bartók és Kodály, e két zseni országa válik operettországgá" - kommentálta Szabó.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője mindezekkel nem érte egyet. "Mentek-e a Mága-koncertek miatt többen templomba, olyanok, akik egyébként nem járnak oda? Kapott-e a délvidéki magyar közösség olyan többletet ezáltal, amitől kicsit jobban érezte magát magyarként a szülőföldjén? Ha a válasz igen – és sejtésem szerint igen –, akkor részemről virágozzék minden virág.” - mondta el a székely származású Demeter, aki az elmúlt években a hazai kulturális irányítás egyik legfontosabb szereplőjévé vált.
A Válasz szerette volna meghívni egy vitára Mága Zoltánt is, aki azonban elháríttotta a lehetőséget - azt nyilatkozta, ő semmilyen vitáról nem tud, csak szeretetteljes fogadtatást tapasztalt.
Via Index
