Kultúra

A legfontosabb hazai etno-rockzenekar 13 év után tért vissza új lemezzel. Az 1990-ben megjelent Barbaro I és a 94-es kettes lemez után három és fél éve szerveződött újjá a zenekar a Napra fiatal énekes-gitárosával, Both Miklóssal. Az október elején megjelent harmadik lemez kapcsán vele és Herpai Sándor dobossal vettük fel újra a fonalat.

Nyolc kis kritika

Maga a bejutás külön élmény volt. Eleve ritkán fordul elő, hogy a Petőfi Csarnoknál nagyobb helyekre tegyem a lábam koncertügyileg, előző nap pedig ráadásul egy kétszáz nézős punk-hardcore bulin voltam (Ruiner és Sinking Ships a Kultiplexben), amelynek karra pecsételős, pólóvásárlós, családias jellege után nyomasztó volt a Papp László Sportaréna falanszterszerű épületében téblábolni, végigszenvedni a négyszáz méteres sort a multiplex mozik büféjére hajazó pultnál, majd a terem kellően ijesztő, kivilágítatlan, leválasztott részén átjutva elmerülni a budapesti juppiközösség Muse-ra éhes akolmelegében.

Kár volt kispórolni a magyar címből a zavart, mert pont olyan ez a film. Mondhatnánk zavarosnak. Elragadó és esetlen az egész: egyenetlen, kiszámíthatatlan a ritmusa, érdes a felülete, néhol túlfut a lendülete.

Koltai Róbert eddigi összes filmrendezése Koltai Róbert figurájára íródott. Pontosabban arra az ártatlan gyermeki tekintetre, ami nemcsak hatalmas lelket tükröz, de alkalomadtán roppant vicces is tud lenni.

Ez az, Szomjas megtalálta! Megvan a mi 56-os történetünk, szavamra az egyetlenegy! Egy mondat az egész. 1956: három utcai összecsapás, két kilőtt ruszki tank, tucat halott kamasz. Ennyi, és nem több - az egész világ. Az egész Magyarország, most és mindörökké. A többi csak maszlag vagy nagyon nagy szavak. Megtalálta és filmet csinált belőle. Mit mondjunk? Végül is filmrendező, ez a dolga. A Nap utcai fiúk ezek után lehetne egy remekmű is.

Százéves a magyar kabaré - legalábbis az, amit Nagy Endre nevéhez szoktunk kötni; ilyen ma már nincsen, és hogy milyen lenne, ha lenne mégis, abból néhány szám erejéig kapunk némi ízelítőt a Novák Eszter rendezte produkcióból.

"Flux nem halt meg, csak olyan furcsa szaga van": a mozgalomra jellemző irónia kölcsönözte e címet a szeptember végi berlini Art Forumon rendezett beszélgetésnek, amely a széles körű programsorozat egyik kezdőállomása volt.

Derűs tél eleji napokra kínálnak könnyű, egyszersmind gondolatébresztő perceket Katarzyna Kozyra filmjei, melyek a nagy természet egyik apró kis csodáját, az átváltozás, a be- és kibábozódás megunhatatlan és káprázatos folyamatát ábrázolják, dolgozzák fel és hozzák közel az érdeklődő nézőkhöz.

"A magam útját járom" - imigyen hangzott a vértanúként kivégzett miniszterelnök, Batthyány Lajos jelmondata, s éppen ezt az unikális utat ismerteti most könyvében a kiváló történész, Molnár András, föltárva a nemes gróf pályafutásának kevésbé ismert felívelő szakaszát.

Ma már talán gasztronómiai közhely, hogy a frissen őrölt bors pótolhatatlan. Aki főz, pontosan tudja, hogy az illatos morzsák micsoda aromával gazdagítják az ételt.

Reginald, a komornyik bevitte Kajtár elvtársnak a könyvtárszobába a teát meg a pirítóst viszonylag baj nélkül, de utána már nem emlékezett semmire. A szobalány valami majmokról vagy bajnokról beszélt.

Nemcsak manapság rondítják tele barmok a művészeti élet kikupálódott deszkáit, kamráit, hanem már Beethoven idejében is ugyanez volt a helyzet, amikor is stupid zenei herélők arra kényszerítették, hogy op. 130-as B-dúr vonósnégyesének zárótételét vonja vissza és Nagy Fúga néven külön publikálja, mivelhogy - így érveltek, akik még a Mesternél is süketebbek voltak - az lejátszhatatlan, továbbá képtelen dolog, hogy egy amúgy sem rövid darab végén még egy majdnem húszperces iszonyfúga álljon.

Úgy vonulunk a Ráday utcában, mint egy május elsejei szakszervezeti delegáció valamelyik baráti országból: felemelt fejjel, élményre éhesen, az idegen pálya miatt kissé zavartan. De ne higgye senki, hogy ezt a vendéglátók orrára kötnénk! Léptünk határozott, tekintetünk a jövőt kémleli, legfeljebb a gyomor korog, a kellemetlen hangot viszont elnyomja a hangszórókból bömbölő hamis lelkesedés.