"Ez a periódus a várakozásról szól" (Both Miklós, Herpai Sándor - Barbaro)

  • Hó Márton
  • 2007. október 18.

Film

A legfontosabb hazai etno-rockzenekar 13 év után tért vissza új lemezzel. Az 1990-ben megjelent Barbaro I és a 94-es kettes lemez után három és fél éve szerveződött újjá a zenekar a Napra fiatal énekes-gitárosával, Both Miklóssal. Az október elején megjelent harmadik lemez kapcsán vele és Herpai Sándor dobossal vettük fel újra a fonalat.

A legfontosabb hazai etno-rockzenekar 13 év után tért vissza új lemezzel. Az 1990-ben megjelent Barbaro I és a 94-es kettes lemez után három és fél éve szerveződött újjá a zenekar a Napra fiatal énekes-gitárosával, Both Miklóssal. Az október elején megjelent harmadik lemez kapcsán vele és Herpai Sándor dobossal vettük fel újra a fonalat.

*

Magyar Narancs: Három éve aktív újra a zenekar. Most már állandósult a felállás?

Herpai Sándor: Ez a felállás már az első másodpercben állandósult. Amikor a Miki eljött, és elkezdtünk együtt játszani, egymásra néztünk, és rögtön tudtuk, hogy ő az, ő lesz a megfelelő ember.

MN: Cziránkuval már a Kárpát Mőbiuszban is játszottatok együtt.

Both Miklós: Ez érdekes, mert a kettő független volt egymástól. A Cziránku tudta meg utoljára, hogy én a Barbaróban leszek, tehát nem úgy jött, hogy a Mőbiuszon keresztül bármilyen kapcsolódás lett volna. A Sanyi más úton talált rám, és amikor kiderült, hogy én vagyok az egyik próbazenész, akkor szólt neki a Cziránku, hogy tudod-e, hogy mi már a Mőbiuszban is játszottunk? Kicsit csavaros volt a csatlakozásom.

MN: Milyen volt a stúdiózás tizenhárom év után, illetve először a Barbaro tagjaként?

BM: Nagyon jó volt, a feljátszás gyakorlatilag három-négy nap alatt megtörtént, ami nem nevezhető hosszú időnek. Azért nagyon érdekes pont a stúdiózás egy zenekar életében, mert először hallod kristálytisztán a zenét, amit valaha elképzeltél. Nyilván ismered a másik témáit, tudod, hogy mit játszik, de igazán csak ebben a közegben hallhatod teljesen kikristályosodva. Másrészről a rájátszásoknál - melyekből nem volt sok egyébként - mindenki meg tudta erősíteni, amit gondol az adott számról. Ez mindenkinek meglepetés volt, hogy "hoppá, ezt tényleg belehallottad?"

HS: Amikor a Miki elkezdte felvenni az énektémákat, akkor nagyon jóleső érzés volt, hogy olyan dolgok kerültek a lemezre, amik túlszárnyalták azt, amit a próbán ki lehetett hallani a dalokból.

MN: Van átmenet a régi és a mai Barbaro között?

BM: Érdekes ez a hármas lemez, mert a kilencvenes évek végi Barbaro váza is benne van, és az új felállás is, tehát van egy erős kettőssége az albumnak, ugyanakkor teljesen organikus íve van a lemeznek.

HS: Már nyolc-kilenc évvel ezelőtt elkezdtünk foglalkozni ezzel a lemezzel, de az akkori frontemberünk kiszeretett ebből a zenekarból. Jorgosz már a kettes lemezen megvalósított mindent, amit szeretett volna. Betöltötte azt a feladatát. Nem azért ment el, mert összevesztünk volna, vagy nem értettünk egyet művészi-zenei téren. ' egy ösztönös művész, akinek eddig tartott a zenekar az életében. Nagyjából öt év után megtaláltuk a Mikit, akiben az volt a fantasztikus, hogy nemcsak énekes vagy gitáros, hanem egy olyan zenei világgal rendelkező ember, aki rengeteg pluszt képes hozzáadni a Barbaróhoz. Persze ezt össze kellett illeszteni, az utolsó dalok ezen a lemezen már ebben a munkában jöttek létre - a Miki egyre többet tudott hozzáadni a dalokhoz saját magából.

MN: A sámánság továbbra is jelen van a Barbaro zenéjében és szövegében, vagy ez most már csak jelképesen van meg?

HS: A sámánság a kettes lemezen volt erősen benne szövegileg is, az még Jorgosz-korszak volt. Most legfeljebb a lemezborítón található ennek valamilyen lenyomata, de a zenekar effektíve nem a sámánsághoz kötődik, inkább úgy mondanám, hogy a Barbaro egyfajta közvetítő a két világ, az alkotó és a befogadó között. Próbálunk valami olyasmit adni, ami semmilyen szinten nem függ a való világtól és attól, hogy megpróbáljunk eladni valamilyen terméket. Az, hogy mennyi fogy el belőle, teljesen mindegy. De azért reméljük, most újra nyilvánosságot kap a zenekar, sokan kíváncsiak lesznek ránk újra.

MN: Nyilván felmerül a kérdés, hogy mennyire kerül majd az érdeklődés középpontjába a lemez.

HS: Tizenhárom év az sok idő. Amikor a Barbarót abbahagytuk nagyjából a kilencvenes évek második felében, akkor a zenekar nagyon exponált állapotban volt. Most a harmadik lemezre van kiélezve minden, egész nyáron csendben voltunk, nem is játszottunk, pontosan azért, hogy ez a visszatérés esemény legyen. Színpadra állítunk olyan dalokat is, amiket már nagyon régen játszottunk. Lehet, hogy lesz olyan, aki most találkozik először az Allegro Barbaróval, amit a Cziránkuval ketten csinálunk, de ezt is azért vettük elő, hogy különleges legyen a koncert. Nikola Parov, aki régen a zenekar tagja volt, elvállalta, hogy fellép előttünk a triójával. Nagyon sok energia van a koncert mögött.

MN: Lehet folytatás is a közeljövőben? A négyes Barbaro is megvalósulhat?

BM: A zenekarban benne van a negyedik lemez is, minden mást az élet hoz. Azt gondolom, hogy az még sokkal érdekesebb irányt is vehet, mert a hármas lemez egy öszszeforrási folyamat eredménye, és a négyes lemez már teljesen mást, egy új utat is mutathat. Az Álmodban és a Zene szól, ezek már olyan dalok, amelyek a jövő Barbaróját sejtetik. A mostani periódus a várakozásról szól majd, hogy egyáltalán hogyan gondolkodjunk tovább.

HS: Sok függ attól, milyen lesz a lemez fogadtatása. Úgy nekiállni egy következőnek, hogy ez a mostani senkit nem mozdított meg, lehet, hogy már nem érdemes. Azt akkor tudomásul kell venni. De talán pont az ellenkezője valósul meg. Ha lesz egy kis mozgás a zenekar körül, jönnek a gyerekek a bulira, jön egy új közönség, akkor az ember szárnyakat kap, és jöhet a következő lemez.

A lemezbemutató koncert október 24-én lesz az A38 hajón

Neked ajánljuk