Kultúra

"A kritika szabad lett" - Bán Zoltán András: Meghalt a Főítész. Esszék és kritikák

Kevés érdekesebb és tanulságosabb dolog van az irodalom életében, mint mikor az alkotó, legyen a szakmája szép- vagy szakirodalom, nekilát, hogy reflexíve térképezze fel saját munkájának terepét, s annak meghatározására törjön: hogyan is kellene űznie neki vagy társainak vagy az anonim irodalmi életnek (vagy esetleg magának az irodalom világszellemének) azt, ami már amúgy is űzetik. Gondoljunk csak József Attila szép önironikus megfogalmazására: "Költő vagyok - mit érdekelne engem a költészet maga?" - mire csak bátortalanul kérdezhetnők: hát vajon még mi érdekelhetné a költőt? S ha valakit kritikusnak teremtett az isten (Bán Zoltán Andrásról bizonyára kijelenthetjük: ő ilyen teremtménye a világnak), akkor miért ne rajzolhatna meg éppen ő, a mai irodalomkritika egyik legöntörvényűbb és legönfejűbb figurája egy olyan koordináta-rendszert, melyben, úgy véli, mindenki elfér (ő maga is! - bár saját tényleges és virtuális pozíciójáról szemérmesen [?] hallgat), mely mindenkire érvényes (volt), s mely mindenkinek, aki kritikaírásra adta valaha fejét, meghatározza mozgásterét és választási lehetőségeit. Bán e könyvében (konkrétan: könyvének bevezető és címadó írásában) impozánsan merész és nagyszabású koordináta-rendszerrel találkozunk - ritka élességgel határoztatik meg és íratik körül annak a szocializmusnak nevezett korszaknak az irodalmi élete, melyben mindannyian szocializálódtunk (hiába a tiltakozás: még a mai fiatalok is!), s melynek - szerinte - a kritikaírás lett volna a demiurgosza. Ha van demiurgosz, akkor a démonnak kell, hogy legyen megszemélyesítője is: legyen tehát főítész. Bán hihetetlenül éles elmével és rokonszenvesen kellő rosszhiszemű ravaszsággal e tételre építi fel nagyszabású leírását, melyben mindenki, aki szerepet vállalt a kádárizmus irodalmában (no, maradjunk realisták: majdnem mindenki) megkapja a maga beosztását: mihez képest és hogyan helyezkedett is.
  • Margócsy István
  • 2009. október 8.

"Egy szótagnyi, félszónyi utalás" - Gy. Horváth László műfordító a haikuról

1999-ben a Corvina Kiadó adta ki Japán kulturális lexikon című művét, nemrég pedig az Európa Kiadó gondozásában megjelent, Basó Macuo 333 haikuját tartalmazó, rendkívül alapos jegyzetekkel ellátott kötetet fordította magyarra (kiegészítve Tandori Dezső 1982-es fordításaival). A haiku (egy öt, egy hét, majd újra egy öt szótagos sorból álló rövid vers) műfajáról, történetéről, értelmezéséről és fordításáról kérdeztük.
  • Kovács Bálint
  • 2009. október 8.

A pehelysúly bajnoka

Írt a Nyugatba, de nem tartozott a generációs beltagok közé. Alkalmi bedolgozója volt a magas irodalmi fővonalnak, de nem is ért volna rá többre: ott volt a forgatókönyv- és a sportújságírás, a Fradi-drukkerség és kedvelt könnyű műfaja, a ponyvával rokon lektűr; az utóbbinak volt Aszlányi Károly az egyik legszellemesebb, a maga idejében híres és híresen könnyűkezű művelője. Bőven mért aforizmái és szatirikus vénája Karinthyval és Rejtővel rokonítják, történetmesélő léhasága kora (a harmincas évek) nagybani ponyvamunkásaival.

A Polanski-affér - Free Roman!

Zseniális, perverz, Oscar-díjas, holokauszt-túlélő, pedofil, egy brutális gyilkosság nyomán megözvegyült, meghurcolt, utánozhatatlan, bűnös, áldozat - csak néhány a tengernyi jelző és adat sorából. Ja, és őrizetes. Ez a legújabb.
  • Iványi Zsófia
  • 2009. október 1.

"Zöld ruhában, három mellel" - Martyn Jacques - The Tiger Lillies

A weimari korszak német kabaréinak világát, a viktoriánus fülledtséget, a hetvenes évek punkéráját és Tim Burton horrorrajzfilmjeinek hangulatát egyszerre megidéző The Tiger Lillies a múlt hét végén két egymást követő napon adott koncertet a Trafóban - mindkétszer telt ház előtt. A Sziget Fesztivál Magic Mirror sátrában és a Színházi sátorban is láthattuk már a kasztrált hangon éneklő Martyn Jacques dadaista-anarchista beütésű trióját, akik nem csupán koncerteket adnak, de színházi darabokban, filmekben, performanszokban is közreműködnek. Nálunk idén, az Örkény Színházban Jógyerekek képeskönyve címmel bemutatott sokkopera miatt lettek népszerűbbek, amit Jacques és zenekara Heinrich Hoffmann XIX. századi német orvos Struwwelpeter (Kócos Péter) című mesekönyvéből írt - nálunk Parti Nagy Lajos fordításában, Ascher Tamás rendezésében, zenés darab formájában látható. A második koncertnapon az Örkény Színház színészei együtt énekeltek el két horrorisztikus gyerekdalt a zenekarral a darabból, hogy hozzáadják az amúgy is sötét, teátrális rémálomhoz a hazai színeket.
  • Sisso
  • 2009. október 1.

Aki kiütötte Papp Lacit

Sosem mondták rá: "a kis Latinovits" - noha mindenki tudta, hogy Latinovits Zoltán féltestvére, mégsem nyomasztotta ezzel sem a színház, sem a film.

"Valami iszonyatosan nagy kéj" - Lengyel Tamás színész

2007-ig a Radnóti Miklós Színház, jelenleg a Budapesti Kamaraszínház tagja. Pár hete mutatkozott be Andrejként Kecskeméten a Szász János rendezte Három nővérben. Csütörtöktől Gárdos Péter Tréfa című filmjének egyik főszerepében látjuk.
  • Hungler Tímea
  • 2009. október 1.

"Üldözött voltam egész életemben" - Roman Polanski filmrendező

Ma ismét a 76 éves rendezőről szólnak a hírek, vele van tele sajtó. A Kínai negyed, a Rosemary gyermeke, az Iszonyat, a Vámpírok bálja, A zongorista, a Kés a vízben, a Macbeth, A halál és a lányka vagy épp a Keserű méz alkotójával a Torinói Filmfesztiválon találkoztunk.
  • Kriston László
  • 2009. október 1.

film - A CSÚF IGAZSÁG

Ki nem emlékezne Meg Ryan salátaevés közben színlelt orgazmusára '89-ből: a bájos Meg a manhattani Katz Delicatessen egyik asztalánál azt demonstrálta a szendvicse fölött egyre kínosabban feszengő Billy Crystalnak, hogy mennyire könnyű megjátszani a csúcsra érés pillanatait. A Katz vezetősége a mai napig büszke a Harry és Sally náluk megesett műélvezetére: külön kis tábla jelzi, mely asztalnál került sor a jelenetre, mely egyszerre volt vicces és pikáns - ritka eredmény egy szendvicsezőben előadott orgazmusnál.
  • - köves -
  • 2009. október 1.

koncert - VÁGTÁZÓ ÉLETERÕ

Az év egyik legnagyobb hazai zenei eseménye a Vágtázó Halottkémek reinkarnációja volt, immáron Vágtázó Életerő néven. Annyi azért sejthető volt, hogy a majdnem a teljes Vágtázó Halottkémek-felállást tömörítő csapat - mindössze a dobos posztján történt változás: Ipacs Lászlót a Yavából ismert Szabó Kristóf váltotta - nemcsak az áprilisi, Petőfi Csarnokba szervezett VHK-idéző est fedőnevű rendezvény erejéig marad aktív.
  • - vincze -
  • 2009. október 1.

esemény - Káposztafeszt

A kétnapos program németes elnevezését az indokolja, hogy a 18. században a Grassalkovich-uradalom főleg sváb telepesekkel hozta létre Wetschescht.
  • - kyt -
  • 2009. október 1.

műtárgy - KUBALA LÁSZLÓ SZOBRA

Barcelonában. Nos, alant következő leirat nem kimondottan a képzőművészet szerelmeseinek szól; a köztéri szobrok világa amúgy is egy távoli naprendszer.
  • -tévésmaci -
  • 2009. október 1.

könyv - BUDAPESTI KULTÚRTÖRTÉNETI SÉTÁK I. ANDRÁSSY ÚT

Nem először vesszük nyakunkba az Andrássy utat, néhány éve például Gábor Eszter várostörténeti kalauzolásával jártuk végig a távot "A mi Budapestünk" sorozat idevágó füzete jóvoltából. Persze ahány ház, annyi séta: a Fekete Sas Kiadó újonnan útjára bocsátott kultúrtörténeti sétasorozata is az Andrássy úttal indít, de a kiadó tudományos-ismeretterjesztő bejárás helyett "líraian szubjektív" csatangolást ígér.
  • - köves -
  • 2009. október 1.