Hamis ígéretek a rákbetegségek gyógyításában

A gondolat pusztító ereje

Lélek

Népszerű pszichológiai kötetek tucatja állítja, hogy a rákos betegségek stresszes életmódunkból fakadnak, és hogy ennek megfelelően a gondolkodásunk megváltoztatásában rejlik a gyógyulás kulcsa. Ezek a jól hangzó üzenetek azonban a tudományos igazságok hiányában kifejezetten károsak lehetnek.

Az áltudományos nézetek ellen küzdő Szkeptikus Társaság 2023-ban Laposföld-díjra jelölte az ismert orvost, Máté Gábort, amiért „a lelki traumák és a daganatos megbetegedések közötti összefüggések tudományosnak feltüntetett túldimenzionálásával” tévhiteket terjesztett. Bár a nem túl hízelgő díjat végül nem ő nyerte, a közvélemény egyértelműen az ő nevén ütközött meg leginkább, amire persze a bestsellerlisták tetején táborozó Normális vagy című kötetének sikere után lehetett is számítani. Ez is jól mutatja, milyen erős az igény, hogy a súlyos betegségeket – a jóval kontrollálhatóbb – lelki tényezőkkel magyarázzuk, még akkor is, ha a tudomány nem, vagy csak részben igazolja ezeket az összefüggéseket. Úgy tűnhet, ennek nincs jelentősége, hiszen végül is akár egy daganatos betegség is jó ürügy mentális egészségünk rendezésére. A valóságban azonban ez a logika félrevezető és akár kártékony is lehet.

A legjobb dolog?

A legendás kerékpárversenyző, Lance Arm­strong tette annak idején azt a meglepő kijelentést, hogy a rák a legjobb dolog, ami valaha történt vele. Barbara Ehrenreich író és aktivista, a 2010-es Smile or Die című kötet szerzője ennek épp az ellenkezőjét érezte, amikor mellrákot diagnosztizáltak nála – de ezzel ő számított kisebbségnek a rákbetegséget túlélők között. Ahogyan a pozitív gondolkodás „rezsimjét” feltáró könyvében Ehrenreich leírja, hamar rádöbbent, hogy a rákbetegek között a „megfelelőnek tartott hozzáállás inkább a jókedv és a kíváncsiság”. A mellrák köré épített, rózsaszínbe mártott ultrafeminin világban nem jut hely haragnak és csalódottságnak, ettől pedig úgy érezte, nem tudja megélni a traumát, amit számára ez a betegség okozott. Ahogyan írja: „A probléma legszélsőségesebb értelmezésében a mellrák nemcsak gond, de még bosszantó sem lehet, hanem egyenesen ajándék, amiért szívből jövő hálával tartozunk.”

Mindez azt sugallja, hogy a rákos megbetegedésből való gyógyulás kulcsa a gondolkodásunkban, vagy tágabban a mentális egészségünkben rejlik, azaz ha képesek vagyunk „megfelelő” módon gondolkodni, leszámolni a stresszel, pozitívnak maradni és megoldani kapcsolati elakadásainkat. Ha feltárjuk elfojtott traumáinkat, kijavítjuk az élethez való hozzáállásunkat, azzal nemcsak a puszta létezés fenntartását érhetjük el, de minőségibb, őszintébb és jobb életet teremthetünk magunknak. Csakhogy ez így nem igaz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”