Hamis ígéretek a rákbetegségek gyógyításában

A gondolat pusztító ereje

Lélek

Népszerű pszichológiai kötetek tucatja állítja, hogy a rákos betegségek stresszes életmódunkból fakadnak, és hogy ennek megfelelően a gondolkodásunk megváltoztatásában rejlik a gyógyulás kulcsa. Ezek a jól hangzó üzenetek azonban a tudományos igazságok hiányában kifejezetten károsak lehetnek.

Az áltudományos nézetek ellen küzdő Szkeptikus Társaság 2023-ban Laposföld-díjra jelölte az ismert orvost, Máté Gábort, amiért „a lelki traumák és a daganatos megbetegedések közötti összefüggések tudományosnak feltüntetett túldimenzionálásával” tévhiteket terjesztett. Bár a nem túl hízelgő díjat végül nem ő nyerte, a közvélemény egyértelműen az ő nevén ütközött meg leginkább, amire persze a bestsellerlisták tetején táborozó Normális vagy című kötetének sikere után lehetett is számítani. Ez is jól mutatja, milyen erős az igény, hogy a súlyos betegségeket – a jóval kontrollálhatóbb – lelki tényezőkkel magyarázzuk, még akkor is, ha a tudomány nem, vagy csak részben igazolja ezeket az összefüggéseket. Úgy tűnhet, ennek nincs jelentősége, hiszen végül is akár egy daganatos betegség is jó ürügy mentális egészségünk rendezésére. A valóságban azonban ez a logika félrevezető és akár kártékony is lehet.

A legjobb dolog?

A legendás kerékpárversenyző, Lance Arm­strong tette annak idején azt a meglepő kijelentést, hogy a rák a legjobb dolog, ami valaha történt vele. Barbara Ehrenreich író és aktivista, a 2010-es Smile or Die című kötet szerzője ennek épp az ellenkezőjét érezte, amikor mellrákot diagnosztizáltak nála – de ezzel ő számított kisebbségnek a rákbetegséget túlélők között. Ahogyan a pozitív gondolkodás „rezsimjét” feltáró könyvében Ehrenreich leírja, hamar rádöbbent, hogy a rákbetegek között a „megfelelőnek tartott hozzáállás inkább a jókedv és a kíváncsiság”. A mellrák köré épített, rózsaszínbe mártott ultrafeminin világban nem jut hely haragnak és csalódottságnak, ettől pedig úgy érezte, nem tudja megélni a traumát, amit számára ez a betegség okozott. Ahogyan írja: „A probléma legszélsőségesebb értelmezésében a mellrák nemcsak gond, de még bosszantó sem lehet, hanem egyenesen ajándék, amiért szívből jövő hálával tartozunk.”

Mindez azt sugallja, hogy a rákos megbetegedésből való gyógyulás kulcsa a gondolkodásunkban, vagy tágabban a mentális egészségünkben rejlik, azaz ha képesek vagyunk „megfelelő” módon gondolkodni, leszámolni a stresszel, pozitívnak maradni és megoldani kapcsolati elakadásainkat. Ha feltárjuk elfojtott traumáinkat, kijavítjuk az élethez való hozzáállásunkat, azzal nemcsak a puszta létezés fenntartását érhetjük el, de minőségibb, őszintébb és jobb életet teremthetünk magunknak. Csakhogy ez így nem igaz.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.