Pierre abbé kettős élete

Az ájtatos ragadozó

Lélek

Haláláig, 2007-ig a keresztényi alázat és a kimeríthetetlen emberi jóság jelképe volt honfitársai szemében. Aztán 2024 nyarán fény derült mindazokra a kegyetlen szexuális visszaélésekre, amelyeket a volt kapucinus szerzetes, a szegények és hajléktalanok istápolója, az Emmaüs jótékonysági hálózat alapítója, a franciák „eleven lelkiismerete” követett el.

Párizsban 1953/54 telén mínusz 20 fok alá csökkent a hőmérséklet. A hideg sok áldozatot szedett a nyomornegyedekben meghúzódó hajléktalanok között. Léo Hamon szenátor fel is vetette, nem kellene-e a lehető leggyorsabban háromezer szükséglakással megsegíteni a rászorulókat. Maurice Lemaire újjáépítési miniszter azonban azzal hárította el a javaslatot, hogy a Negyedik Köztársaság három éven belül úgyis több százezer lakás átadá­sával fogja orvosolni a lakásínséget. Ebben a vigasztalan helyzetben szólalt meg az addig jószerivel ismeretlen Pierre abbé, aki a Radio Luxembourg hullámhosszán arra kérte a franciákat, hogy közadakozással segítsenek a hajléktalanokon. A felhívásra meglepően sokan válaszoltak, köztük jó pár híresség is. Charlie Chaplin például 2 millió frankot (mai értéken úgy 3050 eurót) adományozott a célra. Rövid idő alatt nem kevesebb, mint 600 millió frank (915 000 euró), valamint 125 tonna ruha és élelmiszer gyűlt össze. Nemhiába nevezte Pierre abbé a sikeres akciót – amelynek azután belföldi és nemzetközi hírnevét köszönhette – „a jóság lázadásának”.

Áldott jó ember

Pierre abbé, eredeti nevén Henri Grouès nyolcgyermekes, mélyen hívő és jómódú lyoni katolikus családban született 1912-ben. A gyerekeket a rideg szülők arra nevelték, hogy mély bűntudattal próbálják elfojtani szexuális ösztönkésztetéseiket. Már apja is támogatta a hajléktalanokat, és ezekre az útjaira fia is elkísérte. Henrit a jezsuiták nevelték, majd érettségi után – feltehetően gyötrő szexuális vágyai elfojtásaként – 19 évesen, miután egy jótékonysági alap javára lemondott a családi örökségről, szegénységi és tisztasági fogadalommal belépett a kapucinus rendbe. 1938-ban pappá szentelték. Ám nehezen bírta a zord kolostori életet, amiért is 1939-ben elöljárói inkább megváltak tőle. A megszállás alatt, legalábbis a „hivatalos” életrajz szerint, csatlakozott az ellenálláshoz (gondoskodott családjuktól elszakadt zsidó gyerekekről, és De Gaulle tábornok öccsét, Jacques de Gaulle-t is ő menekítette ki Svájcba). A felszabadulás után a gaulle-ista MRP színeiben háromszor is megválasztották Meurthe-et-Moselle megye képviselőjének, de 1951-ben elbukta a választásokat. 1949-ben megalapította az Emmaüs jótékonysági szervezetet és mozgalmat.

Pierre abbé az 1954-es epizód után az egyik leghíresebb és legnépszerűbb személyiséggé vált Franciaországban. Neve elválaszthatat­lanul összefonódott jótékonysági és hittérítő tevékenységével; rengeteget utazott, számos világhírű személyiséggel fényképezkedett, számtalan francia és külföldi kitüntetést kapott (a francia Becsületrend nagykeresztjétől az Albert Schweitzer-érdeméremig). „Pierre abbé mítoszának van egy értékes aduja: az abbé feje. Ezen a szép fejen az apostoli küldetés összes jele megtalálható: a jóságos tekintet éppúgy, mint a ferences hajviselet meg a misszionárius szakáll – mindezt a munkás-pap köpönyege meg a zarándok vándorbotja egészíti ki. Így kapcsolódnak össze a legenda karakterjegyei a modernség karakterjegyeivel” – írta Roland Barthes Pierre abbé ikonográfiája című esszéjében 1957-ben.

Húsznál is több könyve és interjúkötete jelent meg (hármat magyarra is lefordítottak), de róla is számos könyvet írtak, életéről több dokumentum- és játékfilm készült, a legutóbbi 2023-ban. 94 éves korában hunyt el, temetésére 2007-ben kivonult – Jacques Chirac államfővel és Dominique de Villepin miniszterelnökkel az élen – az egész politikai elit. Az a javaslat is elhangzott, hogy temetése napján nemzeti gyászt rendeljenek el, és az abbé hamvait helyezzék el a Panthéonban. És a különböző épületeken 2007 után elhelyezett emléktáblákról, az abbé tiszteletére 2010-ben kiadott emlékbélyegről, a születése 100. évfordulójára veretett és arcmásával díszített 2 eurós érméről, valamint a Franciaország-szerte róla elnevezett utcák sokaságáról nem is beszéltem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.