A kreativitás és összetartás felülkerekedik a járványpánikon

  • - palosm -
  • 2020. március 17.

Lélek

Hetek alatt megváltozott az életünk, de hetek alatt megkezdtük az alkalmazkodást hozzá.

A koronavírus terjedésével gyakorlatilag hetek alatt több száz millió ember találta magát radikálisan új élethelyzetben: több millióan kerültek akár hatósági, akár önkéntes karanténba, tapasztalták meg a mindennapi élet, mozgás állami korlátozását, a tömegpánik és hirtelen megérkező félelem különböző formáit.

Hogy az emberek mindezekkel a nehézségekkel megbírkózzanak, enyhítsék a feszültséget, pótolják a kieső kommunikációt, elkezdték megteremteni a koronavírus "kultúráját". A The New Yorker antropológusok segítségével gyűjtött össze több olyan példát, amikor az emberi kreativitás és a kommunikációra, társas élményekre való vágy utat tört magának ezekben a karanténos-világjárványos időkben — az ilyen gesztusok is a túlélés eszközei.

Kínában, ahol mintegy 800 millió ember tapasztalta meg a karanténlét valamilyen formáját, az éjszakai szórakozóhelyek bezárásával megindult a „felhőbulizás“, vagyis a dj-szettek online közvetítése.

A kínai Home Karaoke Station nevű show-ban híres énekesek fogadták a nézők kéréseit — a saját otthonuk karanténjából. Az edzőtermek csoportcsetszobákat nyitottak, hogy közösen tornázzanak az otthoniak. Külön csatornát nyitottak maguknak azok az egyedülálló kínaiak, akik szerelmi élményt keresnek az elzártság alatt is.

Hogy a vuhaniak egymást bátorítsák, kiordították az ablakukon: „légy erős, Vuhan“.

Iránban orvosok és ápolók készítettek videókat magukról, amint táncolnak, csak hogy tartsák a lelket magukban és egymásban.

Ugyanerről árulkodnak a olaszországi teraszról éneklős videók, amik az elmúlt napokban felszántották a világhálót.

De az új helyzet olyan alapvető emberi kommunikációs formákat is átalakíthatja, mint például a kézfogás: helyettesítésére hetek óta különböző megoldásokkal álltak elő civilek és politikusok a meghajláson át a lábösszeérintésen keresztül a könyökök összekoccantásáig.

Samuel Paul Veissière, McGill University antropológusa elmondta a lapnak: az emberi kommunikációs gesztusok ugyanúgy mutálódnak, mint a vírusok az egyébként ember által dominált környezet hatására.

Katasztrófahelyzetben és izolációban az együttműködésre való képesség gyakran felerősödik, az evolúciós pszichológusok szerint azért, mert így éltük túl a katasztrófával fenyegető időszakokat — ezt leginkább a biztonságos, jólétben élő, bizonyos értelemben túlbiztosított nyugati országok felejtették el leginkább, hiszen elszoktak a fenyegetettség érzésétől.

A hasonló gesztusok Magyarországon is jelen vannak a helyzet múlt heti eszkalálódása óta.

Felsorolunk pár példát, a teljesség igénye nélkül

A Beat on the Brat szórakozóhely például az első között zárt be, azóta az elmaradt bulik zenéit playlistek formájában teszik közzé Facebook-oldalukon. A közösségi alapon működő Élő közvetítések korona vírus idején oldalon gyűjtenek össze mindenféle élő közvetítést.

A Trip hajón megalakult az Első Magyar Karanténszínház, ami szintén mindenféle élő színházi közvetíétést jelent, de a koronavírus-helyzet miatt megcsinálják Camus A pestisének monodráma-véltozatát is, március 16-án tartják alakuló ülésüket.

A Kútvölgyi Kórházból jelentkezett be egy bizonyos Sólyom Levente az egyik első karanténvloggal. Az első részben „Legus“ elmesélte családja és a koronavírus találkozásának történét, és azt ígérte, arról is mesél majd, milyenek a mindennapok a kórházi karanténban.

Találkoztunk olyan jógastúdióval, amelyik ingyenes online jógakurzus hirdetett meg otthonról, a következő szöveggel: "Otthonról, hol kutyával, hol gyerekekkel fűszerezve, csak az csatlakozzon, aki bírja a hétköznapi környezetet, spontán, ami jön pózokkal jógázunk."

Fullajtár Andrea és Bíró Krisztina színészek kötelező olvasmányok felolvasásával segítik az otthon lévő diákokat és tanáraikat. "Miután mi, színészek most rengeteg szabadidővel rendelkezünk,tudnánk segíteni a kötelező olvasmányok felolvasásával, ha tudjátok ezt használni, magyartanárok, itt vagyunk!", írta Fullajtár egy tanárcsoportban.

Agócs Irisz illusztrátor szintén a Facebookon ajánlotta fel, hogy „érdekesebbé teszi az otthoni időtoltést online mutatványokkal“. A "személyes találkozókról sokak által ismerős lépésről lépésre rajzolással szeretném a rajzolnivágyókat segíteni." Nemcsak medvét és lajhárt tanít rajzolni, de kérésekkel is lehet fordulni hozzá, már „ha nem túl bonyolul“, írja.

Epres Attila Amrose Bierce novellákat olvas esténként 11 órától.

Mások egészségügyi maszkra hasonlítő szövegmaszkokat varrnak és erre buzdítják követőiket is: a virtuális közös varrás eredményét elküldik annak, akinek szüksége van maszkra. Aki csatlakozna tevőlegesen is, annak előre küldenek anyagot.

A Kolorádó Fesztivál szervezőinek közleményét is érdemes felidézni itt, ugyanis elvileg arról szól, hogy mi történik a koronavírus hatására a fesztiválszezonnal — valószínűleg elmarad —, mégis ilyen mondatok szerepelnek benne: „Menjetek a természetbe, most jön a tavasz. Olvassátok ki az összes könyvet, amire a rohanó életetekben nem volt időtök.

Gondolkodjatok sokat,

írjátok le az ötleteiteket, alkossatok valami újat. Írjatok zenét, meditáljatok, fessetek, rajzoljatok, tervezzetek, építsetek, bringázzatok. És ami a legfontosabb, hogy az ilyen időkben működjetek igazi barátokként, közösségként. Tartsatok össze, zárjatok össze. Segítsétek, akit jobban megvisel a dolog, vagy azt, aki gyengébb, nincs munkája, nincs pénze. Felelős attitűd nélkül nem idézhetünk elő változásokat.“

De terjednek Facebookon egyéb felajánlások is: fiatalok jelentkeznek, hogy bevásárolnának időseknek, mások kollégiumi szoba nélkül maradt fiatalokat fogadnának be. Mások Dancing Home néven és Don't panic, dance instead! jelszóval tartanak minden reggel élőben táncos-napindítò tréninget, nemcsak az otthon maradt táncművészeknek, hanem minden mozdulni vágyónak.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.