„Az Emmi célja minden gyermekvédelmi szakellátásban elhelyezett gyermek tekintetében, hogy – a gyermek mindenekfelett álló érdekének, a gyermeki jogoknak és az érvényesülésüket biztosító jogszabályoknak, valamint a szakmai alapelveknek megfelelően – valamennyi ellátott gyermek a számára megfelelő, színvonalas ellátáshoz jusson, és ezzel együttesen az integrált neveléshez való joga is érvényesüljön” – írta Tuzson Bence 2017-ben a Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációs államtitkáraként Szél Bernadettnek. Az akkor LMP-s képviselő a Fóti Károlyi István Gyermekközpont bezárásáról érdeklődött, miután a kormány bejelentette, hogy felszámolják a nagy múltú intézményt. Az indok az volt, hogy nem tartják korszerűnek a nagy férőhelyszámú tömegintézményeket, amelyek a várostól elszigetelten működnek olyan ingatlanokban, amelyeket eredetileg nem gyermekotthonnak terveztek. A cél pedig az, hogy a gyerekek családiasabb, lakóotthon jellegű helyekre kerüljenek.
Mindezzel egyet is érthetnénk, ha igaz lenne az, amit a kormány Fótról állít. A kormányzati kommunikáció ugyanis rendszeresen összemossa a 60 hektáros területen lévő Károlyi-kastélyt és a gyermekotthon által használt ingatlanokat, azt sugallva, hogy a gyerekek a kastélyban élnek; mintha az lenne maga a „gyermekváros”. „A kommunizmus évtizedei alatt szinte száműzték a társadalomból az árvákat és a fogyatékos embereket.
A gyermekotthonokat, az intézményeket is sok esetben a települések szélén álló, leromlott kastélyokban, egykori kolostorokban alakították ki. A kormány határozott célja, hogy megszűnjenek ezek a nagy létszámú, korszerűtlen gyermekotthonok Magyarországon” – áll a Magyar Hírlap egyik cikkében. Ám 1960 óta nem élnek gyerekek a kastélyban; az állam tulajdonában lévő épületben 1994 óta a kastély egykori urainak leszármazottja, gróf Károlyi László és felesége lakik, de ők is csak bérlőként, az épület területének nagyjából ötödét kitevő egyik szárnyban.
Kivéreztetés
„Itt rengeteg szép élményt szerezhetnek a nehéz sorsú gyerekek, van tó, lehet kenuzni, hatalmas a park, és lovasterápiára is van lehetőség. Külön épületben konditerem áll rendelkezésre a mozgássérült gyermekek fejlesztésére, a speciális igényű gyerekek pedig kétágyas hálószobával, nappalival és fürdővel rendelkező lakóotthonokban élnek” – sorolja egy neve elhallgatását kérő belső forrásunk a gyermekotthon adottságait, ami alapján a fóti intézmény nem éppen elavult tömegintézménynek tűnik. Jelenleg három különböző csoportnak biztosítanak szakszerű ellátást és otthont. A Különleges Gyermekotthonban tartósan beteg gyermekek élnek nyolcfős csoportokban, 1-2 ágyas szobákban, összesen 24-en. A Speciális Gyermekotthonban súlyos pszichés zavarral küzdő fiatalok vannak; ők sem egymás hegyén-hátán, hanem szintén néhány fős szobákban, lakóotthoni környezetben. Ezenkívül 2010 óta az intézmény kísérő nélküli kiskorú menedékkérőket is fogad, akik a 2015-ös csúcs óta már csak néhányan vannak.
A fóti gyermekotthon felszámolását először 2017-ben jelentették be azzal, hogy 2018-ban be is zárják az intézményt; a határidőt utóbb 2019 nyarára tolták ki. Ez a néhány év igen megviselte az ott dolgozókat. „Rengeteg kolléga ment el a bejelentés hallatán, ami azért nagyon problémás, mert ezen a területen így is nehéz munkaerőt találni. Nyilván senki nem akar olyan helyre jönni dolgozni, amiről tudni lehet, hogy megszüntetik. Túl szép helyen vagyunk, ez lett a vesztünk. Valakinek megtetszett” – mondja forrásunk.
Bátori Zsolt, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság akkori igazgatója 2017-ben ellátogatott Fótra, és arról biztosította a munkatársakat, hogy folyamatosan tájékoztatja majd őket az intézményt érintő változásokról; ha kell, havonta Fótra megy ezért. Ebből semmi nem lett, ráadásul Bátorit 2018 nyarán leváltották posztjáról. Azóta nagy a hallgatás a gyermekek költöztetése körül, néha felröppen, hogy hova küldenék tovább a fóti gyermeke-ket, azt viszont nem tudni, honnan lesz mindehhez elegendő szakember. Kérdés az is, hogy a kijelölt otthonok – van, amit még csak most építenek – alkalmasak lesznek-e arra, hogy megfelelő környezetet biztosítsanak a sok esetben rendkívül problémás gyerekeknek.
Inkább szöknének
A tervek szerint az összesen hatvan fóti gyereket különböző intézményekben helyeznék el: egy részük a zalaegerszegi, a kalocsai, illetve egy budai gyermekotthonba kerülne, a kísérő nélkül érkezett menekült gyerekek pedig az aszódi javítóintézet egyik romos épületét kapnák meg, az viszont egyelőre nincs lakható állapotban. A felsorolt intézmények nem a legjobb hírnévnek örvendenek. Egy 2017-es ombudsmani jelentés szerint Zalaegerszegen például a szakdolgozók verbálisan és fizikailag is bántalmazták a gyerekeket, továbbá büntetésként nem engedték ki őket a szabad levegőre; az is rendszeresen előfordult, hogy cigarettával jutalmazták vagy annak megvonásával büntették őket. Szabálytalan módon a megengedettnél több ún. kettős szükségletű gyermek élt az otthonban (vagyis olyan gyerekek, akiknek valamilyen tartós betegség, testi fogyatékosság vagy viselkedési zavarok mellett szerfüggőségük is van). A verések, illetve a büntetések miatt négy dolgozó ellen indult nyomozás, az otthon igazgatóját pedig menesztették. A kormány most 24, pszichés zavarral, drogfüggőséggel és viselkedési problémákkal küzdő fóti gyereket tervez Zalaegerszegen elhelyezni.
A zalaegerszegi intézmény ipari környezetben, a város szélén található. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő bejutott az otthonba. „Ez egy nagy épület, nincsen kert vagy park. A botrányok után felhúztak egy üvegházat, ahol a gyerekek növényeket ültethetnek, de mindez a nyomába sem ér a fóti parknak” – számolt be a Narancsnak a képviselő, aki elment Kalocsára és Aszódra is. Zalaegerszegen egyébként nem tudtak arról, hogy hozzájuk 24 gyermek érkezne májusban; épül ugyan három darab nyolcfős lakóotthon a helyszínen, de az ott dolgozók nem tudták megmondani a képviselőnek, hogy oda Fótról vagy a saját – Szél szerint igen hosszú – várólistájukról kerülnek-e be gyerekek.
A Kalocsán található gyermekotthon ugyan nincs a város szélén, viszont a börtön közvetlen közelében van, a híre pedig talán a zalaegerszeginél is rosszabb. Korábban részletes cikket közöltünk az ottani állapotokról (lásd: Az állatokkal jobban bánnak, Magyar Narancs, 2014. szeptember 2.), így arról, hogy nyugtatózzák a gyerekeket, a nevelők nem lépnek közbe, ha a gyerekek összeverekednek. 2016-ban erről az intézményről is készült ombudsmani jelentés, mégpedig egy elbocsátott nevelő panasza nyomán, aki szerint kulcscsomóval, ököllel verik, illetve rugdossák a gyerekeket. A vizsgálat egyebek mellett megállapította, hogy a gyerekek az őket ért bántalmazást nem fizikai erőszakként, hanem nevelésként értelmezték.
A zalaegerszegi intézményhez hasonlóan Kalocsán sem egyértelmű az intézményvezetők számára, hogy Fótról érkeznének újabb gyerekek – legalábbis Szél Bernadett a látogatásakor ott is rákérdezett erre, és azt a választ kapta, hogy nem tudnak erről semmit. Egyébként nyolc új férőhelyet ígért a kormány a kalocsai intézménybe, holott várólista ott is van.
A kísérő nélküli kiskorúakat az Aszódi Javítóintézetbe küldenék, ahol 413 millió forintból újítanának fel egy nem használt épületet, 48 fős otthonná alakítva. Az előzőek után nem meglepő, hogy Aszódon sem tudnak erről semmit: Szél szerint hivatalos tájékoztatást ez az intézmény sem kapott, a kiszemelt épülethez pedig még senki nem nyúlt, az jelenleg egy düledező rom.
A Népszava információi szerint a fóti különleges igényű gyerekek – akik közül sokan kerekesszékkel közlekednek – a Budán lévő Hűvösvölgyi Gyermekotthonba kerülnének, holott az nem teljesen akadálymentesített. A fóti lakóotthonaikban a terasz közvetlenül a parkba vezet, és természetesen az épület mindenhol akadálymentesített. A konyhapult szabályozható magasságú, hogy a kerekesszékben ülők is hozzáférhessenek. Az Emmi egyébként azt állítja, hogy mindegyik intézményben zajlanak a fejlesztések, és a tárca továbbra is hangsúlyozza: „A fóti korszerűtlen intézmény annak a nosztalgiának a maradványa, amely a rendszerváltás előtt alakult ki.”
A felsorolt intézmények híre a fóti gyerekek körében sem ismeretlen, félnek is sokan a költözéstől. Fóti forrásunk szerint többen inkább megszöknének, de már arról is beszélgetnek, hogy gyermekjogi képviselőhöz fordulnak. „Kétségbe vannak esve. Szerintem a kormány nem gondolta ezt át. A különleges igényű gyerekek ragaszkodnak a megszokott környezetükhöz és a nevelőikhez. Úgy látszik, az illetékeseknek nem számít, hogy egy teljesen más közegbe, kilométerekkel arrébb szétdobálják őket” – mondja. Szerinte nem is az a legnagyobb baj, hogy a kijelölt épületek egyelőre nem alkalmasak a gyerekek fogadására. „Hűvösvölgyben felhúznak egy rámpát, Zalaegerszegen néhány könnyű szerkezetű épületet, és kész. A probléma az, hogy a nevelői munkához nem lesz elég szakember.”
Túl szép
A hatvanhektáros fóti terület remek adottságú: a csodálatos park, a tó kiváló pihenési lehetőség nemcsak az otthonban élő gyerekeknek, hanem a helyieknek is. „Egyáltalán nem igaz a kormány azon állítása, hogy a fóti otthon elszigetelt a külvilágtól. Ide járnak horgászni a helyiek, és működik a parkban egy Waldorf iskola is” – mondja Szél Bernadett, aki másfél éve próbálja kideríteni, mi állhat a bezárás hátterében, kinek kellenek az otthon által használt ingatlanok. A területen minden állami tulajdonban van, az ott lévő intézmények csak bérlők (ugyanúgy, mint a gróf). Bérlő a rendszerváltáskor alapított Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) is, amelynek vezetője, Edvi Péter jó kapcsolatot ápol a miniszterelnökkel és annak feleségével is.
A szolgálat a kastélyparkban működtet lovardát, ahova a fóti gondozottak is járhatnak lovasterápiára. Az NGYSZ Magyar Egyesületének elnöke Kövér László házelnök. A területen a terápián kívül rendszeresen tartanak díjlovasversenyeket is. Néhány éve a szervezet szert tett további területre, amelyet szántóföldről építési területté akart átminősíttetni 2015-ben, a 24.hu információi szerint azonban belső ellentétek miatt végül a fóti városvezetés ezt nem engedélyezte. Viszont a képviselők elé került egy terv, miszerint az újonnan szerzett 11,3 hektáros területen uszodát, szállót és fedett lovardát is szeretett volna az NGYSZ építtetni. Nem csoda, hogy amikor 2017-ben először szóba került a nyilvánosság előtt, hogy a fóti otthont bezárják, a helyiek arra gondoltak, mindehhez köze lehet a gyermekmentő szolgálatnak, amely azonban az elejétől cáfolta ezt; mint állítják, nem volt tudomásuk arról, hogy megszüntetnék a fóti otthont, a távlati tervekről pedig végképp nem tudnak semmit.
Jelen állás szerint nyár elejére kiürül a gyermekotthon. Hogy addigra elkészül-e a többi intézmény, lesznek-e szakemberek a gondozásukhoz, azt nem tudni. Ahogyan azt sem, hogy mi a terve a kormánynak azokkal a nyugdíjas tanárokkal, egykori gyermekotthonos dolgozókkal, akik szintén a kastélyparkban lévő épületekben élnek. Szél Bernadett többször járt Fóton, egyik alkalommal a minisztérium emberei fogadták, és közölték vele: azért nem lehet tudni, mi lesz a gyermekotthon területével, mert erről titkos kormánydöntés született.
