"Megélénkült az érdeklődés a családi napközik iránt, érzékelhetően többen jelentkeznek emiatt az utóbbi időben a szaktárcánál" - mondja Katonáné dr. Pehr Erika, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium gyermek- és ifjúságvédelmi főosztályvezetője, aki szerint nincs ebben semmi különös, mivel a gyerekek ily módon való elhelyezése "mindenkinek jó": alkalmazkodik a szülő munkaidejéhez, de egyúttal munkahelyteremtő vállalkozás. "Sok önkormányzat is jelentkezik, hiszen a kisebb településeken a drágább bölcsődefenntartás helyett egy napközivel kötött ellátási szerződéssel eleget tehetnek a gyerekek elhelyezésére vonatkozó törvényi kötelezettségnek."
Gyertek hozzám!
A vállalkozásba bárki nem vághat bele, működésiengedély-köteles tevékenységről van szó, amit a regionális gyámhivatalok és a tisztiorvosi szolgálatok ellenőriznek, de március óta egyszerűbben teljesíthetők az előírások: az üzemeltetőnek egy 40 órás tanfolyamot kell elvégeznie. A minisztérium adatai szerint jelenleg 264 ilyen napközi van az országban, ám a harmaduk a fővárosban, illetve Pest megyében, pedig vidéken nagyobb szükség volna rájuk. A főosztályvezető szerint sokan idegenkednek ettől a formától, noha nem is annyira új: már tizennégy éve megkapta működési engedélyét az első magyar családi napközi. Persze az is igaz, hogy az akkori bőséges bölcsődekínálat és a bonyolult szabályozás sokáig hátráltatta, hogy országszerte elterjedjenek. Márciusban azonban a tárca közzétette "A családi napközi módszertani követelményei" című útmutatót, amelynek betartásával akár saját lakásában, saját gyermek mellett is gondoskodhat másokról a vállalkozó szellemű napközi-alapító. A "családi hangulatot" garantálja, hogy - ha van saját gyerek, akkor vele együtt - legfeljebb öt, ha fogyatékos kicsi is van köztük, legfeljebb három gyerek lehet egyszerre a napköziben. De ha van kisegítő személyzet, akkor is csak hét lehet a maximális létszám.
"Hónapokig kerestem a megfelelő helyet, mire végre ezt találtam: itt fák vannak, csend és mókusok" - mutat körbe a budai társasház földszinti, játszószobává alakított nappaliján Letenyei Zita, a Manóvár Gyermekóvó vezetője, aki szociálpedagógus végzettségével főállású bébiszitterként dolgozott egy családnál, és mint mondja, mást sem hallott a játszótéren az anyukáktól, mint hogy nincs elég bölcsőde. Két éve vágott bele a családinapközi-alapításba: egy bérelt lakást alakított át - a szomszédokkal való folyamatos küzdelem után -, ahol most a nappali-játszószoba mellett külön alvószobájuk van a kicsiknek. Náluk még van szabad hely, és van olyan gyerek is, aki csak heti pár napot tölt a Manóvárban. "Tudunk alkalmazkodni a szülők munkaidejéhez, például volt egy ajándékforgalmazó cégnél dolgozó anyuka, akinek a gyerekére a karácsony előtti hetekben végig mi vigyáztunk. De említhetném azt az itt tanuló külföldi egyetemista párt, akiknek a vizsgaidőszakban volt nagy segítség, ha a gyerek tovább lehetett nálunk" - mondja Letenyei, aki a napközi "közösségformáló erején" kívül azt emelte ki, hogy itt otthonosabban mozoghatnak a gyerekek, mint egy hagyományos intézményben: "Részt vesznek a főzésben, megtartják a szülinapokat, mindennap együtt mennek a közeli játszótérre. A szülőkkel közösen adjuk össze a gyerek életét: amikor reggel behozzák, elmesélik, mit evett vacsorára, hogyan ébredt" - magyarázza. A Manóvár vezetője szerint elképzelhető, hogy a gyors pénzkereset reményében többen próbálkoznak majd a közeljövőben be nem jelentett formában gyermekfelügyelettel, ugyanakkor azt gondolja, a szülők úgyis azt nézik, kire bízzák a gyereket. "Egy szeretetteljes, stabil, megbízható személynél akkor is ott merik hagyni a kicsit, ha nem szabványszerű a konyha, vagy nem ad számlát" - mondja.
Feketenapközik
Csakhogy ilyen megbízható, megfelelő gondozót nem könnyű találni. Az anyukák közt terjednek a jóval olcsóbb "zugbölcsődék" telefonszámai, címei, és egy sor internetes fórum szól arról, mi a teendő, ha a gyereket nem vették fel bölcsődébe. Ugyanakkor a be nem jelentett tevékenységként űzött gyermekfelügyeletnél nem lehet biztosra menni, bármilyen kecsegtetőek is az ajánlatok. Több ígéretes hirdetést is felhívtunk, és a munkahelyére visszatérő kismamaként bemutatkozva érdeklődtünk a részletekről. Tapasztalatból - minimum bébiszitter, de akár szakirányú végzettség vagy évtizedes múlt - nem volt hiány, ám a többség kitért a kérdés elől, hogy miért nem legálisan vállalja a gondozást. Egy helyen azzal az indoklással kellett beérnünk, hogy "úgy mindenkinek drágább lenne" a különben 500 forintos óradíj. Az egyik legjobban hangzó - türelmet, jártasságot és kertet is ígérő - apróhirdetést feladó fiatal nő elárulta: azért csak "mintegy családi napköziként" hirdeti saját otthonában a felügyeletet, mert albérletről van szó, és nem akar a működési engedélyek megszerzéséhez szükséges átalakításokra költeni.
"Ha bölcsődéről vagy akár családi napköziről beszélünk, az mindig szakhatósági vélemények alapján kiadott működési engedéllyel rendelkező létesítményt jelent, de természetesen a profitorientált illegális gyermekfelügyeletet - akárcsak más gyerekének 'baráti bevállalását' nem lehet kizárni - mondja a minisztériumi főosztályvezető -, de a szülő felelőssége, hogyan oldja meg gyermekei elhelyezését." Pehr Erika szerint azt érdemes megfontolni, hogy a személyi-tárgyi feltételeket teljesítő, engedéllyel rendelkező intézményeket ellenőrzik, így a szülők biztosak lehetnek benne, hogy gyerekük jó helyen van.
Engedély nélküli helyre - amit az ötfős létszám alapján nevezhetünk akár zugnapközinek - járatja középső, bölcsődébe fel nem vett kisfiát a Dunakeszin élő háromgyerekes Cs. Nikolett, mégis úgy gondolja, "szuperjó helyen" van a gyerek. "Nekünk szerencsénk volt, a gyermekfelügyeletet vállaló asszonyt úgy ajánlották, csodálatos ember, és korábban az egészségügyben dolgozott. Megértem, hogy a túl sok szabály miatt nem jelenti be hivatalos napköziként, és azt tapasztaltam, hiába a hatósági felügyelet, sok bölcsőde, magánóvoda kevésbé megbízható" - magyarázza. Szerinte más lehetőség egyébként sincs: miután a belvárosból a dunakeszi kertes társasházba költöztek, kiderült, hogy a főként fiatal családokat vonzó, egyre szaporodó lakóparkok ellenére a településen kevés a bölcsőde, óvoda. "A védőnő segítségével összeszámoltuk, hogy csak a mi utcánkban hatvan hat év alatti kisgyerek van. Pár éve szervezkedni próbáltunk a többi kismamával, hogy az önkormányzat készítsen hatástanulmányt arról, milyen infrastrukturális fejlesztésekre lenne szükség a sok betelepülő család miatt" - meséli Nikolett. A kisfia jelenleg heti 3-4 napot a "napközibe" jár napi 2450 forintért, ebben a háromszori étkezés is benne van. "A legnagyobb havi 20 ezer forintért egy Waldorf-óvodába jár, a legkisebbhez pedig időnként muszáj - óránként 800 forintért - bébiszittert hívni, mert mindenhová nem vihetem magammal. A lakáshitel mellett a gyerekek felügyelete viszi el a legtöbb pénzt, nem beszélve a benzinről, hiszen a két helyre napi 20 kilométert autózok velük" - teszi hozzá.
Pincér és pedagógus
A működési engedéllyel rendelkező családi napközik működéséhez igényelhető állami normatív támogatás gyerekenként 246 ezer forint évente. Ha a napközi ellátási szerződést köt az önkormányzattal, akkor még kevesebb költség hárulhat a szülőkre, de több tízezer forint alatt akkor sem lehet megúszni. "A normatíva csak nagyjából a bekerülés egyharmadát fedezi, nálunk emellé gyerekenként 45 ezer forintot kell havonta fizetni, de olyan helyről is tudok, ahol 120 ezer forintot kérnek" - mondta dr. Mátrai Katalin, a Székesfehérváron bölcsődét és családi napközit egyaránt működtető Csemete Alapítvány vezetője. Szerinte már csak ezért is meggondolják a szülők, hogy hova járatják gyereküket, a normatíva viszont ösztönző lehet arra, hogy még többen vállaljanak szabályosan gyerekfelügyeletet.
A székesfehérvári alapítvány a kötelező 40 órás tanfolyamokon képzi is azokat, akik működési engedélyt akarnak szerezni, bár közülük soknak Mátrai szerint van pedagógusi gyakorlata, illetve gondozói végzettsége. 'ket szerinte a megélhetés mellett az is motiválja, hogy napközijükben megvalósíthatják saját nevelési elképzeléseiket. "De tanult már nálunk orvos, pincér, háziasszony, közgazdász, sőt balett-táncos is" - teszi hozzá.
"Pontosan ezért nem jelentenek a családi napközik igazi alternatívát a bölcsődékkel szemben - állítja Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. - A jelenlegi egyszerűsített feltételek mellett a családi napközi működtetése nincs szakképesítéshez kötve, elegendő a 40 órás tanfolyam, míg a bölcsődei gondozók érettségi után még három évig tanulva szereznek felsőfokú szakképesítést" - mondja. Szerinte a napközik megfelelő tárgyi felszereltsége sem garantált. Miután az ellátás családi környezetben történik, nem előírás például a kicsik méretéhez illeszkedő berendezés és illemhely, pedig ez a gyermekek önállóságának kialakításához különösen fontos. "Aki csak üzletet lát benne, az pláne csak a minimális átalakítást vállalja be a saját házában" - jegyzi meg. A napközik illegális változata, a pénzért vállalt, engedély nélküli tevékenység szerinte ennél is rizikósabb, azonban mint mondta, a bújtatott hirdetések miatt ezt szinte lehetetlen kiszűrni. Csakhogy a bölcsődei férőhelyek szempontjából jelenleg kritikus a helyzet Szűcs Viktória szerint is: "140 százalékra vannak jelenleg feltöltve a bölcsődék, vagyis egy 10 fős csoportba 14 gyermek jár, de az sem ritka, hogy tíz helyett 15-17 gyereket vesznek fel egy csoportba. Sok helyen két évre előre tele vannak a bölcsődei várólisták, de a média is gerjeszt egyfajta pánikot, így a szülők igyekeznek minél korábban bejelentkezni a helyekre. Előfordult, hogy terhes kismamát kellett meggyőzni arról, hogy a még meg sem született babát nem írathatja be előre, máskor a gyerek elérte az óvodás korosztályt, mire lett volna számára hely a bölcsődében. A helyzet vidéken a legrosszabb: hiába kell a törvény értelmében minden tízezer lakosnál nagyobb településen bölcsődét üzemeltetni, még Salgótarjánban sincs, pedig az megyei jogú város" - mondja a szakszervezeti vezető, aki szerint minimum 15 ezer pluszhelyre lenne azonnal szükség.
A székesfehérvári Csemete Alapítvány bölcsődét és családi napközit egyaránt üzemeltet, és vezetője állítja, hogy kiegészítik egymást, mert mindegyiktől mást lehet elvárni. Sokan ugyanis nem helyhiány miatt viszik inkább a napközibe a gyereket. Van, akinek a nagy létszámú bölcsődei csoportok nem tetszenek, máskor a gyerek ételallergiája vagy más speciális körülmény miatt ideálisabb ez a forma. "Volt mozgássérült gyerekünk is, és olyan, akire a műtétjei közötti időszakban nagyon oda kellett figyelni" - teszi hozzá Mátrai Katalin, aki szerint a napköziben a kis létszám mellett a "családi hangulat" lehet a legvonzóbb.
Az alapítvány jelenleg a családi napközik szakmai összefogásán dolgozik, tervük az, hogy létrehozzanak egy hálózatot. Nemrég segédkeztek az iszkaszentgyörgyi napközi elindításánál, ahol az üzemeltető kisfia frappánsan reagált az új helyzetre. A gyerek az egyik délután úgy sétált át a napközis teremmé változtatott nappaliból a saját szobájába, hogy közben csak annyit mondott: "Hazamegyek."
