Kamupszichológia az interneten

Divatos betegségeink

Lélek

A közösségi média segítségével sokan diagnoszti­zálják magukat „trendi” mentális rendellenességekkel. A „kereslet” maga után vonja az önjelölt „segítők” burjánzását. A jelenség a valódi szakemberek munkáját nehezíti.

„Fedezd fel a szociopaták és pszichopaták pszichológiai jellemzőit!” – ajánlja egy videóban Bihari Viktória, a népszerű „önismereti influenszer”. Bihari beszélt már videóiban a borderline személyiségzavarról, a narcisztikus személyiségről, de korábban oktatott „tartalomgyártást, közösségi média kommunikációt, önismeretet, írást, erőszakmentes kommunikációt, konfliktuskezelést, és blogolást”. Végzettsége szerint coach, tréner, mediátor, de szokott filmezni is. Sok minden tehát, de nem pszichiáter és nem pszichológus. Mégis tízezrek nézik rövidebb-hosszabb videóit, amelyek éppúgy szólhatnak a traumatizált elme működéséről, mint arról, hogyan kell jól aludni, de ezek mellett megfér a paródiavideó is a tinderes ismerkedésekről. Nem egyedi jelenségről van szó, és nem Bihari Viktória tehet arról, hogy a közösségi médiának köszönhe­tően elárasztották az internetet a kétes minőségű önismereti tartalmak. Közben tömegek ismerkedtek meg az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar), az OCD (rögeszmés-kényszeres zavar) rendelleneséggel, és egyre többet vélünk tudni az autizmus spektrum zavarról is. Bihari ráadásul korrekt is a hasonló tartalomgyártók nagy részéhez képest: néhol feltünteti, hogy munkássága nem váltja ki a szakszerű terápiát – bár kérdés, e figyelmeztetés hány nézőjéhez jut el.

Önmagában nem baj, ha tömegek érdeklődnek a mentális egészség iránt. Ám egyre több jel utal az internetes gyorstalpalók káros hatására is. A 27 éves Dóra például úgy ment pszichológushoz, hogy kijelentette: ő autista, s rögtön közölte is a szakemberrel a kívánatos terápiát. Majd amikor a pszichológus úgymond nem kellő súllyal kezelte e vélelmet, hanem a dolgát végezte, Dóra inkább abbahagyta a terápiát. A fiatal nő azért biztos a dolgában, mert korábban több olyan népszerű tartalmat látott az interneten, amelyek úgymond felsorolták az autisztikus „tüneteket” (rosszul érezzük magunkat tömegben, nem mindig nézünk a beszélgetőpartnerünk szemébe stb.).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.