Elhunyt Gyekiczki András szociológus

  • narancs.hu
  • 2020. július 14.

Lélek

A pápai zsidóság történetét feldolgozó kiállításáról szóló cikkünkkel emlékezünk rá.

„Rövidre szabott életének utolsó tíz évét a huszadik században sokszor megtépázott közösségi emlékezet gyógyításának szentelte. 2012-ben Rajk Lászlóval közösen olyan kiállítást mutattak be a pápai zsinagógában, melynek hatása a mai napig eleven” – így ír a ma reggel elhunyt Gyekiczki Andrásról Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár igazgatója.

Gyekiczki 1958-ban született Pápán és ott is nőtt fel. Hosszú kutatómunkával feltárta az 1944 előtt élt pápai zsidó családok élettörténetét, és nagy sikerű kiállítás keretében mutatta be a kutatási anyagot 2012-ben a romos pápai zsinagógában. Az „Elfeledett szomszédaink” című anyag más vidéki városokat is inspirált, Sopronban és Győrben is foglalkoztak később a helyi zsidó közösségek történetével.

Két évvel ezelőtti cikkünkben nemcsak a kiállításról, hanem az azt követő nehézségekről is beszámoltunk:

Volt is, meg nem is

Bár a 2012-ben megnyitott Elfeledett szomszédaink című kiállítás, amely a II. világháborúban elhurcolt pápai zsidó lakosság életét mutatta be, nemcsak hazánkban volt sikeres, a tárlat anyaga bedobozolva hever valahol az önkormányzatnál. A város ugyan megrendelte a folytatást egy állandó kiállítás formájában, ám végül beperelte a kész anyagot leadó szervezőt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.