Interjú

„Félnek a megbélyegzéstől”

Balázs Judit, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke a poszt-Covid-depresszióról

Lélek

A koronavírus számtalan nyomot hagyhat maga után, a szív- és érrendszeri vagy neurológiai tünetek mellett a leggyakoribb következmény a poszt-Covid-depresszió. A kezelési lehetőségekről és az ellátórendszer leterheltségéről az ELTE Fejlődés- és Klinikai Gyermek­pszichológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát, pszichiáter szakorvost kérdeztük.

Magyar Narancs: Több mint másfél éve ­élünk együtt a pandémiával. Mit tudunk a poszt-Covid-depresszióról?

Balázs Judit: A pandémia alatt világszerte megugrott a depressziós és egyéb pszichiátriai tünetek és megbetegedések száma. Ebben szerepe lehet a bizonytalanság okozta stressznek, a megváltozott életkörülményeknek, a korlátozó intézkedéseknek, a többszöri karanténidőszaknak, az online életnek, tanulásnak, a gazdasági nehézségeknek, a megnövekedett munkanélküliségnek és a hozzátartozók elvesztésének is. Ezek a hatások a Covid-19-fertőzésen nem átesett és átesett személyeknél egyaránt fokozhatják a pszichés betegségek, így a depresszió megjelenését. A klinikumban és a kutatások eredményeiből látjuk viszont azt is, hogy a Covid-19-fertőzés akut szakaszán átesett betegek 30–40 százalékánál négy héttel, három hónappal és/vagy fél évvel később is fennállnak klinikailag markáns depressziós tünetek. Ez utóbbit hívjuk poszt-Covid-depressziónak.

MN: Miért ilyen gyakori a depresszió a koronavírus maradványtüneteként?

BJ: Ahhoz, hogy válaszolni tudjunk arra, van-e a koronavírus-fertőzés és a felgyógyulás után fennmaradt depresszió között direkt biológiai kapcsolat, számos hosszú távú kutatás szükséges. A koronavírusból felgyógyultak az utóbbi évben kezdtek jelentkezni depressziós tünetekkel, ezért nagyon az elején vagyunk a kutatásoknak. Ami eddig felmerült, hogy a Covid-19-fertőzésre adott immunválasznak és a kapcsolódó súlyos szisztémás gyulladásnak jelentős szerepe lehet a fertőzés utáni depresszió kialakulásában. A kérdés megválaszolását az is nehezíti, hogy a depressziónak általános esetben sem ismerjük a pontos eredetét, bár nagyon sokat tudunk, például azt, hogy a depressziós betegeknél megváltozik egy agyi ingerü­let­átvivő anyag, a szerotonin működése, ezért adunk szükség esetén olyan gyógyszert, amely a szerotoninrendszerre hat. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy poszt-Covid-depresszió esetén erre a régóta ismert hatékony és biztonságos depressziókezelésre a betegek túlnyomó többségének a depressziós tünetei meggyógyulnak.

MN: Mik a jellegzetes tünetek?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.