Interjú

„Félnek a megbélyegzéstől”

Balázs Judit, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke a poszt-Covid-depresszióról

Lélek

A koronavírus számtalan nyomot hagyhat maga után, a szív- és érrendszeri vagy neurológiai tünetek mellett a leggyakoribb következmény a poszt-Covid-depresszió. A kezelési lehetőségekről és az ellátórendszer leterheltségéről az ELTE Fejlődés- és Klinikai Gyermek­pszichológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát, pszichiáter szakorvost kérdeztük.

Magyar Narancs: Több mint másfél éve ­élünk együtt a pandémiával. Mit tudunk a poszt-Covid-depresszióról?

Balázs Judit: A pandémia alatt világszerte megugrott a depressziós és egyéb pszichiátriai tünetek és megbetegedések száma. Ebben szerepe lehet a bizonytalanság okozta stressznek, a megváltozott életkörülményeknek, a korlátozó intézkedéseknek, a többszöri karanténidőszaknak, az online életnek, tanulásnak, a gazdasági nehézségeknek, a megnövekedett munkanélküliségnek és a hozzátartozók elvesztésének is. Ezek a hatások a Covid-19-fertőzésen nem átesett és átesett személyeknél egyaránt fokozhatják a pszichés betegségek, így a depresszió megjelenését. A klinikumban és a kutatások eredményeiből látjuk viszont azt is, hogy a Covid-19-fertőzés akut szakaszán átesett betegek 30–40 százalékánál négy héttel, három hónappal és/vagy fél évvel később is fennállnak klinikailag markáns depressziós tünetek. Ez utóbbit hívjuk poszt-Covid-depressziónak.

MN: Miért ilyen gyakori a depresszió a koronavírus maradványtüneteként?

BJ: Ahhoz, hogy válaszolni tudjunk arra, van-e a koronavírus-fertőzés és a felgyógyulás után fennmaradt depresszió között direkt biológiai kapcsolat, számos hosszú távú kutatás szükséges. A koronavírusból felgyógyultak az utóbbi évben kezdtek jelentkezni depressziós tünetekkel, ezért nagyon az elején vagyunk a kutatásoknak. Ami eddig felmerült, hogy a Covid-19-fertőzésre adott immunválasznak és a kapcsolódó súlyos szisztémás gyulladásnak jelentős szerepe lehet a fertőzés utáni depresszió kialakulásában. A kérdés megválaszolását az is nehezíti, hogy a depressziónak általános esetben sem ismerjük a pontos eredetét, bár nagyon sokat tudunk, például azt, hogy a depressziós betegeknél megváltozik egy agyi ingerü­let­átvivő anyag, a szerotonin működése, ezért adunk szükség esetén olyan gyógyszert, amely a szerotoninrendszerre hat. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy poszt-Covid-depresszió esetén erre a régóta ismert hatékony és biztonságos depressziókezelésre a betegek túlnyomó többségének a depressziós tünetei meggyógyulnak.

MN: Mik a jellegzetes tünetek?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„A magyarok az internetre menekülnek a valóság elől”

  • Artner Sisso
Szokolai Róbert korábban ifjúsági szakszervezeti vezető volt, jelenleg az Eötvös10 Művelődési Ház kommunikációs vezetője. Arról kérdeztük, milyen lehetőségei vannak a fiataloknak ma Magyarországon, kire és mire számíthatnak, valamint hogyan használják az internetet, a közösségi médiát, és mire mennek vele.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.