Interjú

„Félnek a megbélyegzéstől”

Balázs Judit, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke a poszt-Covid-depresszióról

Lélek

A koronavírus számtalan nyomot hagyhat maga után, a szív- és érrendszeri vagy neurológiai tünetek mellett a leggyakoribb következmény a poszt-Covid-depresszió. A kezelési lehetőségekről és az ellátórendszer leterheltségéről az ELTE Fejlődés- és Klinikai Gyermek­pszichológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát, pszichiáter szakorvost kérdeztük.

Magyar Narancs: Több mint másfél éve ­élünk együtt a pandémiával. Mit tudunk a poszt-Covid-depresszióról?

Balázs Judit: A pandémia alatt világszerte megugrott a depressziós és egyéb pszichiátriai tünetek és megbetegedések száma. Ebben szerepe lehet a bizonytalanság okozta stressznek, a megváltozott életkörülményeknek, a korlátozó intézkedéseknek, a többszöri karanténidőszaknak, az online életnek, tanulásnak, a gazdasági nehézségeknek, a megnövekedett munkanélküliségnek és a hozzátartozók elvesztésének is. Ezek a hatások a Covid-19-fertőzésen nem átesett és átesett személyeknél egyaránt fokozhatják a pszichés betegségek, így a depresszió megjelenését. A klinikumban és a kutatások eredményeiből látjuk viszont azt is, hogy a Covid-19-fertőzés akut szakaszán átesett betegek 30–40 százalékánál négy héttel, három hónappal és/vagy fél évvel később is fennállnak klinikailag markáns depressziós tünetek. Ez utóbbit hívjuk poszt-Covid-depressziónak.

MN: Miért ilyen gyakori a depresszió a koronavírus maradványtüneteként?

BJ: Ahhoz, hogy válaszolni tudjunk arra, van-e a koronavírus-fertőzés és a felgyógyulás után fennmaradt depresszió között direkt biológiai kapcsolat, számos hosszú távú kutatás szükséges. A koronavírusból felgyógyultak az utóbbi évben kezdtek jelentkezni depressziós tünetekkel, ezért nagyon az elején vagyunk a kutatásoknak. Ami eddig felmerült, hogy a Covid-19-fertőzésre adott immunválasznak és a kapcsolódó súlyos szisztémás gyulladásnak jelentős szerepe lehet a fertőzés utáni depresszió kialakulásában. A kérdés megválaszolását az is nehezíti, hogy a depressziónak általános esetben sem ismerjük a pontos eredetét, bár nagyon sokat tudunk, például azt, hogy a depressziós betegeknél megváltozik egy agyi ingerü­let­átvivő anyag, a szerotonin működése, ezért adunk szükség esetén olyan gyógyszert, amely a szerotoninrendszerre hat. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy poszt-Covid-depresszió esetén erre a régóta ismert hatékony és biztonságos depressziókezelésre a betegek túlnyomó többségének a depressziós tünetei meggyógyulnak.

MN: Mik a jellegzetes tünetek?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.