Interjú

„Félnek a megbélyegzéstől”

Balázs Judit, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke a poszt-Covid-depresszióról

Lélek

A koronavírus számtalan nyomot hagyhat maga után, a szív- és érrendszeri vagy neurológiai tünetek mellett a leggyakoribb következmény a poszt-Covid-depresszió. A kezelési lehetőségekről és az ellátórendszer leterheltségéről az ELTE Fejlődés- és Klinikai Gyermek­pszichológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát, pszichiáter szakorvost kérdeztük.

Magyar Narancs: Több mint másfél éve ­élünk együtt a pandémiával. Mit tudunk a poszt-Covid-depresszióról?

Balázs Judit: A pandémia alatt világszerte megugrott a depressziós és egyéb pszichiátriai tünetek és megbetegedések száma. Ebben szerepe lehet a bizonytalanság okozta stressznek, a megváltozott életkörülményeknek, a korlátozó intézkedéseknek, a többszöri karanténidőszaknak, az online életnek, tanulásnak, a gazdasági nehézségeknek, a megnövekedett munkanélküliségnek és a hozzátartozók elvesztésének is. Ezek a hatások a Covid-19-fertőzésen nem átesett és átesett személyeknél egyaránt fokozhatják a pszichés betegségek, így a depresszió megjelenését. A klinikumban és a kutatások eredményeiből látjuk viszont azt is, hogy a Covid-19-fertőzés akut szakaszán átesett betegek 30–40 százalékánál négy héttel, három hónappal és/vagy fél évvel később is fennállnak klinikailag markáns depressziós tünetek. Ez utóbbit hívjuk poszt-Covid-depressziónak.

MN: Miért ilyen gyakori a depresszió a koronavírus maradványtüneteként?

BJ: Ahhoz, hogy válaszolni tudjunk arra, van-e a koronavírus-fertőzés és a felgyógyulás után fennmaradt depresszió között direkt biológiai kapcsolat, számos hosszú távú kutatás szükséges. A koronavírusból felgyógyultak az utóbbi évben kezdtek jelentkezni depressziós tünetekkel, ezért nagyon az elején vagyunk a kutatásoknak. Ami eddig felmerült, hogy a Covid-19-fertőzésre adott immunválasznak és a kapcsolódó súlyos szisztémás gyulladásnak jelentős szerepe lehet a fertőzés utáni depresszió kialakulásában. A kérdés megválaszolását az is nehezíti, hogy a depressziónak általános esetben sem ismerjük a pontos eredetét, bár nagyon sokat tudunk, például azt, hogy a depressziós betegeknél megváltozik egy agyi ingerü­let­átvivő anyag, a szerotonin működése, ezért adunk szükség esetén olyan gyógyszert, amely a szerotoninrendszerre hat. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy poszt-Covid-depresszió esetén erre a régóta ismert hatékony és biztonságos depressziókezelésre a betegek túlnyomó többségének a depressziós tünetei meggyógyulnak.

MN: Mik a jellegzetes tünetek?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.