Interjú

„Félnek a megbélyegzéstől”

Balázs Judit, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke a poszt-Covid-depresszióról

Lélek

A koronavírus számtalan nyomot hagyhat maga után, a szív- és érrendszeri vagy neurológiai tünetek mellett a leggyakoribb következmény a poszt-Covid-depresszió. A kezelési lehetőségekről és az ellátórendszer leterheltségéről az ELTE Fejlődés- és Klinikai Gyermek­pszichológia Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárát, pszichiáter szakorvost kérdeztük.

Magyar Narancs: Több mint másfél éve ­élünk együtt a pandémiával. Mit tudunk a poszt-Covid-depresszióról?

Balázs Judit: A pandémia alatt világszerte megugrott a depressziós és egyéb pszichiátriai tünetek és megbetegedések száma. Ebben szerepe lehet a bizonytalanság okozta stressznek, a megváltozott életkörülményeknek, a korlátozó intézkedéseknek, a többszöri karanténidőszaknak, az online életnek, tanulásnak, a gazdasági nehézségeknek, a megnövekedett munkanélküliségnek és a hozzátartozók elvesztésének is. Ezek a hatások a Covid-19-fertőzésen nem átesett és átesett személyeknél egyaránt fokozhatják a pszichés betegségek, így a depresszió megjelenését. A klinikumban és a kutatások eredményeiből látjuk viszont azt is, hogy a Covid-19-fertőzés akut szakaszán átesett betegek 30–40 százalékánál négy héttel, három hónappal és/vagy fél évvel később is fennállnak klinikailag markáns depressziós tünetek. Ez utóbbit hívjuk poszt-Covid-depressziónak.

MN: Miért ilyen gyakori a depresszió a koronavírus maradványtüneteként?

BJ: Ahhoz, hogy válaszolni tudjunk arra, van-e a koronavírus-fertőzés és a felgyógyulás után fennmaradt depresszió között direkt biológiai kapcsolat, számos hosszú távú kutatás szükséges. A koronavírusból felgyógyultak az utóbbi évben kezdtek jelentkezni depressziós tünetekkel, ezért nagyon az elején vagyunk a kutatásoknak. Ami eddig felmerült, hogy a Covid-19-fertőzésre adott immunválasznak és a kapcsolódó súlyos szisztémás gyulladásnak jelentős szerepe lehet a fertőzés utáni depresszió kialakulásában. A kérdés megválaszolását az is nehezíti, hogy a depressziónak általános esetben sem ismerjük a pontos eredetét, bár nagyon sokat tudunk, például azt, hogy a depressziós betegeknél megváltozik egy agyi ingerü­let­átvivő anyag, a szerotonin működése, ezért adunk szükség esetén olyan gyógyszert, amely a szerotoninrendszerre hat. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy poszt-Covid-depresszió esetén erre a régóta ismert hatékony és biztonságos depressziókezelésre a betegek túlnyomó többségének a depressziós tünetei meggyógyulnak.

MN: Mik a jellegzetes tünetek?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.