Fogszorítás, fogcsikorgatás

Csak lazán

Lélek

A fogszorítás, fogcsikorgatás nem csak az alvópartnerünk számára ijesztő, a bruxizmusnak hívott jelenség számtalan olyan tünetet okoz, amelyekről nem is gondolnánk, hogy a fogorvosunkra tartozik.

„Az alvásminőség fokozatos romlása volt az első tünet. Egyre fáradtabban, ziláltabban ébredtem, ami lassan állandósult. Nem fogyasztottam kávét, nem vacsoráztam későn, igyekeztem minden éjjel 8 óra alvásidőt biztosítani magamnak, a lakás összes szobáját, fekvőfelületét és párnáját kipróbáltam, de a válltól felfelé befeszült nyak-fej régió változatlanul megmaradt. Ekkor mentem el fogorvoshoz, aki a számba nézve az első pillanatban azt kérdezte: jaj, szegénykém, ennyire szorítja éjjel a fogait? Teljesen le volt ugyanis kopva a rágófelületük. Megnyomkodta az állkapcsomat, és akkor kitisztult a kép, egyértelműen érezhetővé vált a feszültség és fájdalom forrása, az állkapocs” – meséli a 39 éves Csilla.

 

Éjjel és nappal

Hozzá hasonlóan a legtöbben sokáig nem tudnak róla, hogy a fogcsikorgatók vagy a fogszorítók közé tartoznak, még úgy sem, hogy a fogak túlzott szorítása nem csak éjszaka jelentkezhet. Miután kiderült, hogy éjszaka csikorgat, Csilla elkezdett magára nappal is figyelni: „azt vettem észre, hogy a számítógép előtt ülve, a napi 8–10 óra koncentrált munka közben időnként öntudatlanul is összeszorítom az állkapcsomat. Most már tudom, hogy ilyenkor le kell lazítani, mert különben fáj.”

A fogszorítás, fogcsikorgatás bár nagyon sok kellemetlen tünetet okoz, nem tartozik szorosan a betegségek közé, inkább egy rossz szokásnak, helytelen mechanizmusnak tekinthető, amely az állkapocsízületi problémák (temporomandibular disorders, TMD) közé sorolható, szakterületként pedig a gnatológia vizsgálati körébe tartozik – magyarázza Schmidt Péter, a Semmelweis Egyetem bő évtizede működő állkapocsízületi (TMI) megbetegedésekkel foglalkozó ambulanciájának és munkacsoportjának vezetője. Mint hangsúlyozza, el kell különíteni az ébrenléti állapotban lévő fogszorítást és az alvás közbeni bruxizmust, ugyanis teljesen más mechanizmusokról van szó. Az előbbi alapvetően hangtalan jelenség, statikus szorítás, amely közben az ember testalkatától függetlenül akár 100 kilopond nagyságú erőt is képes kifejteni a rágóizmaival. Ez óriási, hosszú ideig fennálló terhelést rak a fogakra, az állkapocsízületekre és a rágóizmokra, főleg, hogy normál esetben a fogaknak kizárólag rágás közben kellene érintkezniük, ami a rágások idejét összeadva naponta maximum 20–40 percnyi összeérintett állapotot jelentene. A második jelenség viszont dinamikus, ilyenkor a fogszorítás mellett előre-hátra vagy oldalirányú mozgás lép fel, ez akár egészen hangos, riasztó zajjal járhat. Ez csak ritka esetben jelentkezik nappal, hiszen a hanghatásra a csikorgató is felfigyelne. Éppen ezért legtöbbször a velünk alvó hívhatja fel rá a figyelmünket. Az éjjeli csikorgatás a legújabb tudományos megközelítés szerint akár az alvászavarok közé is tartozhat, a megszüntetéséhez annak az alvási rendellenességnek a felderítése szükséges, amelyhez a bruxizmus társul, így nemcsak gnatológushoz, hanem alvásszakértőhöz is érdemes elmenni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.