Kiállítás: Fából faragó király (Pálfi János játékai)

  • - legát -
  • 2001. október 4.

Lélek

Ajátékot nem csak filozófiai és gyakorlati értelemben kell komolyan venni, hanem az eszközök vonatkozásában is. Egy gondosan elkészített játék már önmagában örömforrás, hát még használat közben! Ilyenkor kizökken a világ, pokolba szaladnak a hétköznapok korra és nemre való tekintet nélkül, a menekülés azonban elmarad, helyette a tapasztalatszerzés sokszor fájdalmas folyamata válik elviselhetővé, sőt élvezetessé.

vKiállításAjátékot nem csak filozófiai és gyakorlati értelemben kell komolyan venni, hanem az eszközök vonatkozásában is. Egy gondosan elkészített játék már önmagában örömforrás, hát még használat közben! Ilyenkor kizökken a világ, pokolba szaladnak a hétköznapok korra és nemre való tekintet nélkül, a menekülés azonban elmarad, helyette a tapasztalatszerzés sokszor fájdalmas folyamata válik elviselhetővé, sőt élvezetessé.

Mivel a dolog gyakorlatilag minden embert érint így vagy úgy, egyáltalán nem meglepő, hogy a játékkészítés ma már ugyanúgy a nagyipar része, mint a kőolaj-finomítás vagy a baromfi-feldolgozás. Itt is természetesen a multik osztják a lapot, ha játékboltba tévedünk, ámuldozhatunk a csodákon vagy éppen kavaroghat a gyomrunk. Disneylandi bacchanália és kínai kópiák, rémes babák, rajzfilmfigurák, akcióhősök. A felhozatal mellett az üzenet is egyértelmű: a játékgyártás is a szórakoztatóipar része, a többiek, vagyis a képességfejlesztők, a szellemi-tornászok, a kis kreatívok csak a futottak még kategóriába tartoznak.

A játékboltban tehát elsősorban nagyipari termékeket találunk, és ezért hajlamosak vagyunk azt gondolni, más nem is létezik.

Pálfi János szentendrei kiállításán azonban minden az ellenkezőjére fordul, a negyvenhat éves mester fából készült játékait látva, hajlamosak leszünk azt hinni, a témában ismét a magányos hősök ideje jött el. A faipari iskolát végzett, majd dekorációval foglalkozó Pálfi minden bizonnyal akkor "ért haza", amikor elkezdett kisméretű bútorokat, járműveket fúrni-faragni saját készítésű gépeivel, kizárólag fa felhasználásával. Az eredmény lenyűgöző, a játékok egész egyszerűen bravúrosak, minden illesztés a helyén, semmi elbarmolás, olcsó megoldás. Mégse gondoljuk, hogy csupán arról lenne szó, hogy egy precíz mester bababútorral, mozdonnyal, furgonnal próbálja lekoppintani a való világot, és mi, felnőttek elismerően csettin-

tünk. Ezek a tárgyak a szó legnemesebb értelmében játékok, és csak azután míves alkotások.

Nem csoda, hogy a kiállítás vendégkönyvében is oldalakon át egymásba érnek az elismerő bejegyzések, becéző szavak, az ámulatot ragozó közhelyek. Mindezek közül a legértékesebb azonban mégis az lehet, amit egy általános iskolai osztály névsorát kiegészítendő írtak a könyvbe a gyerekek: Ez kirááály!

- legát -

(A kiállítás október 15-ig látható a szentendrei Művészet Malomban)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.