Pszichológia, akcentussal (Mérő László tanár)

szerző
Szabó Zoltán
publikálva
2002/37. (09. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Magyar Narancs: A műveiben olyan tudományos határterületekre kalauzolja el az olvasókat, mint a mesterséges intelligencia kutatása vagy a játékelméletek. Lesz-e folytatása a tudományos tárlatvezetésnek?

Magyar Narancs: A műveiben olyan tudományos határterületekre kalauzolja el az olvasókat, mint a mesterséges intelligencia kutatása vagy a játékelméletek. Lesz-e folytatása a tudományos tárlatvezetésnek?

Pszichológusok közt forgolódó matematikus, játékfejlesztő, gyakorló pedagógus és író - a legtöbben talán a Mindenki másképp egyforma és az Észjárások című könyvek szerzőjeként ismerik.

Mérő László: Az a tapasztalatom, hogy hét- évenként írok egy könyvet, és már érik is egy téma, amiből valószínűleg egy-két év múlva lesz kész mű. A kiadó is várja már ezt a kötetet, miután a Mindenki másképp egyforma jó néhány országban sikeres lett, Németországban megnyerte az év tudományos könyve díjat. A gazdaságpszichológiáról szeretnék írni, terveim szerint az eddigiekhez hasonló stílusban.

MN: Hogyan került az ELTE Pszichológiai Intézetébe?

ML: Azelőtt a mesterséges intelligenciával foglalkoztam, és ennek révén az kezdett érdekelni, hogyan gondolkoznak az emberek. Miután sok szakirodalmat olvastam, és megismerkedtem jó néhány szakemberrel is, végül pszichológiaoktatóként habilitáltam, amiben az a poén, hogy pszichológus diplomám nincs, tehát a szakmát nem gyakorolhatom, csak taníthatom. Bár tizennyolc éve dolgozom ott, kicsit még mindig kilógok a pszichológusok közül: egyrészt a szaknyelvük nem az anyanyelvem, és még ennyi év után is "akcentussal" beszélem, másrészt a pszichológia tudományán belül egyetlen dolog nem érdekel, és ez a beteg ember, ami pedig a legtöbb pszichológus fő motivációja. Így inkább matematikai statisztikát - ezt ma már kevésbé -, kutatásmódszertant és főleg gondolkodáspszichológiát tanítok, valamint újabban gazdaságpszichológiát is.

MN: Már másodszor említi a gazdaságpszichológiát.

ML: A gazdaságpszichológia nagyrészt a közgazdaságtan kritikájával foglalkozik, számomra azonban sokkal érdekesebbek az olyan pszichológiai kérdések, amelyeknek tényleges gazdasági hatásuk van: például az inflációs várakozások, hiszen az infláció az emberek várakozásán is múlik.

MN: Hogyan kerül valaki az egyetemi katedráról egy játékfejlesztő cég vezetői székébe?

ML: Az egyik legfontosabb indokom nagyon prózai. Egy egyetemi oktatói állásból nem lehet megélni, főleg amióta a Széchenyi professzori ösztöndíj megszűnt. Sajnos annyira keveset keresünk az egyetemen, hogy ha háromszorosára emelnék a fizetésemet, akkor sem tudnám vállalni, hogy csak az oktatással és a diákjaimmal foglalkozzam. Tizennégy éve ez a kilátástalan állapot vezetett a cégalapításhoz. Most már, úgy tűnik, új elgondolások is érvényben vannak a pedagógusok megbecsüléséről, de a másfélszeres fizetésemelések még csak az első lépést jelentik. Másrészt az eltelt évek alatt létrehoztunk egy szervezetet, amiért ugyanolyan felelősséggel tartozom, mint a gyerekeimért vagy a diákjaimért.

MN: Több mit tízéves tapasztalata alapján mit gondol, mi kell ahhoz, hogy egy játék sikeres legyen, hogy az emberek felfigyeljenek rá?

ML: Eddigi tapasztalataim alapján kijelenthetem, hogy a sikeres játékhoz egy dolog nem kell: nagy ötlet. Elég érteni a játékipart és ismerni a sablonokat. Az eddigi legnagyobb bukásunk is egy olyan termék volt, amely egy sereg új ötletet és fejlesztést tartalmazott. Mindenki, akinek megmutattuk, el volt ragadtatva a programtól, de a marketingosztály mindenhol azzal utasított el minket, hogy ezeket az újításokat ők nem tudják elmagyarázni a vásárlóknak. A Hasbro egyik vezető reklámszakembere például azt tanácsolta nekünk, hogy tegyük félre ezt a játékot, és várjuk meg, amíg valaki kijön egy hasonló szoftverrel, és a kockázatot átvállalva megeteti a közönséggel ezeket az újdonságokat - és akkor gyors piacmásodikként jók lehetünk.

MN: Tudományos munkája során sokat foglalkozott a mesterséges intelligencia kérdésével. A számítógépes játékok egy része is ezeket az eredményeket használja fel, amikor megpróbálja az emberi cselekvést szimulálni. Mikor várható áttörés, mikor találkozhatunk személyesen az első mesterséges intelligenciával?

ML: A mesterséges intelligencia nagyon sok olyan eredményt produkált, ami azóta beépült például az adatbázis-kezelésbe vagy akár az egyre gyorsabban fejlődő képfelismerő programokba. De a látványos gyakorlati eredményeken túl a nagy kérdések máig megoldatlanok. A jelenlegi eredmények alapján ráadásul nem is várható, hogy valaha is megjelenik a mesterséges intelligencia, bár egy új felfedezés teljesen megváltoztathatja az eddigi előrejelzéseket. Amit a mesterséges intelligencia kutatása eddig elért, például azt, hogy világbajnok sakkgépeink vannak, azt mind azoknak az elveknek és eszközöknek a segítségével vitte véghez, amelyek már harminc éve is a rendelkezésünkre álltak. De semmit sem lehet megjósolni ebben a tudományágban, még az is lehetséges, hogy a jelenlegi programokat egy, a mainál ezerszer gyorsabb gépen futtatva valami egészen új minőség jelenik meg.

Eörsi Sarolta

Szabó Zoltán

szerző
Szabó Zoltán
publikálva
2002/37. (09. 12.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kultúra

még több Kultúra...

Narancs

Vélemény

még több Vélemény...