Interjú

„Tágra nyílt szemmel nézzük”

Biró Eszter tanácsadó szakpszichológus, családterapeuta

Lélek

Bár a Magyar Hospice Alapítvány 1991 óta működik, sokan még ma sem tudják, hogyan és mikor igényelhetik a segítségüket. Ahogy a halálról és a gyengeségről sem beszélünk. Hogy miért? Erről is kérdeztük a szakembert, aki 2003 óta az alapítvány pszichológusa.

Magyar Narancs: A halál életkérdés című, most megjelent könyvben Bérczes Tibor kérdez, sok olyan dolgot is, amit rendszerint nem merünk feltenni. Miért ezt a formát választották?

Biró Eszter: A kérés tőlem jött, mert mindig nehéz megtalálnom a hangot, hogy komolyan, de mégse patetikusan, pontosan, de ne tudományoskodva, tárgyszerűen, de ne hidegen beszéljek a témáról. Olvastam korábban Tibor Élni és halni hagyni című interjúkötetét a holland eutanázia gyakorlatáról. Sokféle emberrel beszélgetett az életvég, illetve az élet és halál értelmének kérdéseiről: szakemberek, hozzátartozók segítették abban, hogy minél több aspektusból megvizsgálja a kérdést, és ezt az elmélyült, ám mégis hétköznapi megközelítést kerestem.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.