Valódi hazám csak a fagy mi átölel

  • - palosm -
  • 2018. november 1.

Lélek

Méltatlanul elhunyt embertársainkra emlékeztek versek felolvasásával az Új Köztemetőben A Város Mindenkié csoport szervezésében.

"Azt szeretnénk, ha egy olyan közösségben élnénk, ahol annyira erősek az emberi kapcsolatok, hogy senki sem maradhat teljesen magára. Ha maga az ország is egy ilyen közösség lenne. Azért vagyunk itt, hogy kifejezzük: senki sem maradhat teljesen egyedül.“

Ezt Bolba Márta evangélikus lelkész mondta Halottak Napjának napsütéses délutánján a méltatlan halállal elhunytak emlékére állíttatott sírkőnél az Új Köztemetőben. A közvetlenül az 56-os hősi halottak fala mellett lévő emlékhelyet a Hajléktalanok a Hajléktalanokért Egyesület adta át 1999-ben.

A lakásszegénységben, a fagynak kiszolgáltatva, rokonok, barátok nélkül, egyedül, méltatlan körülmények között meghalt emberekre közel négy tucat ember emlékezett A Város Mindenkié csoport (AVM) szervezésében.

false

 

Fotó: Narancs

„Tavaly télen több mint 100 ember halt meg csak a hideg miatt Magyarországon“ – mondta a csoport önkéntese, Udvarhelyi Tessza. De az AVM hagyományos évi megemlékezésén nemcsak rájuk gondolnak, hanem a csoport saját halottjaira is, róluk a csoport blogján osztottak meg megrendítő visszaemlékezéseket az elmúlt napokban: „a csöndes, kék szemű, nagy szakállú, mosolygó Zátrok Lászlóra, Csorba Jánosra, akinek "ereje és elszántsága a hajléktalan emberek érrdekvédelméért folytatott munkában nagyon fog hiányozni"; Csorba Jánosné Nuer Erikára, aki "halála előtt pár nappal részt vett egy rendőröknek és szociális munkásoknak szóló képzésen, ahol életében először mesélt a nyilvánosság előtt az életéről, hajléktalanságáról és az utóbbi idők megfeszített küzdelmeiről a kispesti lakásokért"; Gabira, akinek egyik emblematikus állítása volt, hogy "én már születésem óta hajléktalan vagyok“; a Fedél Nélkül önkéntes szerkesztőjére, szerzőjére, terjesztőjére, Leé Józsefre, valamint a csoporthoz egy éve csatlakozott Szentiványi Csillára, aki betegen is igyekezett a kiszolgáltatott emberekért tenni valamit.

false

 

Fotó: Narancs

Az egyperces csönd előtt verseket olvastak fel: Weörestől a Bolerót — „Mind elmegyünk, a ringatózó fák alól mind elmegyünk, / a párás ég alatt mind indulunk a pusztaságon át" —, Pilinszkyt, Juhász Gyulát, az AVM-es Csepregi László egyik költeményét: „valódi hazám csak a fagy mi átölel / hogy hideg világban így szenderedjek el.“

Többen saját elhunyt rokonuknak ajánlják a verset, többen sírással küzdenek felolvasás közben — mások könnyebben engedik ki könnyeiket.

Több kisgyerekes család is eljött, nem kevés izgalmat okoz a tízpercenként elzúgó utasszállítók szokatlan közelsége, a temetői kereszteződésben a forgalmat irányító rendőrök látványa.

Egy kereskedelmi televízió jelenlétén kívül egyetlen momentum utal az eseményen arra a szomorú aktualitásra, hogy október 15. óta hajléktalan embereket szabálysértéssel, közmunkával vagy elzárással büntethetnek azért, mert „életvitelszerűen köztéren tartózkodnak“.

„Ma egy olyan korszakban élünk, ahol a lakásszegénységben élő, hajléktalan embereket nem meleg otthonnal segíti az állam, hanem üldözi őket“ – mondja Udvarhelyi Tessza, aztán lassan mindenki elszállingózik hazafelé.

false

 

Fotó: Narancs

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”