A kormányszócső szerint a magyarok inkább nem bérlakásban laknak. Miért? Az nem fontos

  • narancs.hu
  • 2017. április 3.

Lokál

Más kérdés, hogy nincs is bérlakásprogramja a Fidesznek.

Alig lakunk bérlakásokban – írja a Magyar Idők, demonstrálva, hogy bár egészen kis mértékben, de állítólag egyre nő a bérlakásban élők száma Magyarországon. Más kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan a lakosság döntő többsége nálunk is saját tulajdonú otthonában él. Arról persze szó nem esik, hogy mindez azért van, mert Magyarországon egyrészt rendesen elszálltak az albérletárak, másrészt kevés az állami tulajdonú bérlakás, amelyeknek a jó része parlagon hever komfortfokozata vagy az önkormányzatok kénye-kedve miatt, bérlakásprogramja meg konkrétan nincs is a kormánynak, és törekvés sem nagyon mutatkozik a lakhatási válság megoldására.

A magyarok 86,3 százaléka lakik saját tulajdonú lakásában, 13,7 százaléka pedig bérlakásban – derül ki az ­Eurostat nemrég közzétett lakásstatisztikai jelentéséből, amely 2015-ös adatokat dolgoz föl.

A hazai bérlakásszektor súlyos problémákkal küzd. A néhány év alatt másfél-kétszeresére emelkedett albérletárak és a megfelelő jogi védőháló hiánya kiszolgáltatottá teszi a bérlőket, de a lakástulajdonosok helyzete sem ideális – áll a Habitat for Humanity közleményében. A szervezet éppen ezért átfogó kormányzati reformot sürget, addig is petíciót indított és köztéri installációval hívja fel a figyelmet a belvárosban a lakáspiaci visszásságokra: “kiadó” egy tökfekete, ablaktalan, tenyérnyi alapterületű ház...

false

 

Fotó: Habitat for Humanity/Facebook

A kormányzat alapvetően azt támogatja, hogy a magyar családok inkább saját lakáshoz jussanak. Eddig is ezt tette, és miközben a kormányzat emberei hatalmukkal visszaélve saját és a haverok kezére játsszák ki a minimális számú állami bérlemények egy részét is, a szociálisan rászorulók választhatnak az utca vagy a nyomor különböző változatai közül.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.