A kormányszócső szerint a magyarok inkább nem bérlakásban laknak. Miért? Az nem fontos

  • narancs.hu
  • 2017. április 3.

Lokál

Más kérdés, hogy nincs is bérlakásprogramja a Fidesznek.

Alig lakunk bérlakásokban – írja a Magyar Idők, demonstrálva, hogy bár egészen kis mértékben, de állítólag egyre nő a bérlakásban élők száma Magyarországon. Más kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan a lakosság döntő többsége nálunk is saját tulajdonú otthonában él. Arról persze szó nem esik, hogy mindez azért van, mert Magyarországon egyrészt rendesen elszálltak az albérletárak, másrészt kevés az állami tulajdonú bérlakás, amelyeknek a jó része parlagon hever komfortfokozata vagy az önkormányzatok kénye-kedve miatt, bérlakásprogramja meg konkrétan nincs is a kormánynak, és törekvés sem nagyon mutatkozik a lakhatási válság megoldására.

A magyarok 86,3 százaléka lakik saját tulajdonú lakásában, 13,7 százaléka pedig bérlakásban – derül ki az ­Eurostat nemrég közzétett lakásstatisztikai jelentéséből, amely 2015-ös adatokat dolgoz föl.

A hazai bérlakásszektor súlyos problémákkal küzd. A néhány év alatt másfél-kétszeresére emelkedett albérletárak és a megfelelő jogi védőháló hiánya kiszolgáltatottá teszi a bérlőket, de a lakástulajdonosok helyzete sem ideális – áll a Habitat for Humanity közleményében. A szervezet éppen ezért átfogó kormányzati reformot sürget, addig is petíciót indított és köztéri installációval hívja fel a figyelmet a belvárosban a lakáspiaci visszásságokra: “kiadó” egy tökfekete, ablaktalan, tenyérnyi alapterületű ház...

false

 

Fotó: Habitat for Humanity/Facebook

A kormányzat alapvetően azt támogatja, hogy a magyar családok inkább saját lakáshoz jussanak. Eddig is ezt tette, és miközben a kormányzat emberei hatalmukkal visszaélve saját és a haverok kezére játsszák ki a minimális számú állami bérlemények egy részét is, a szociálisan rászorulók választhatnak az utca vagy a nyomor különböző változatai közül.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.