A kormányszócső szerint a magyarok inkább nem bérlakásban laknak. Miért? Az nem fontos

  • narancs.hu
  • 2017. április 3.

Lokál

Más kérdés, hogy nincs is bérlakásprogramja a Fidesznek.

Alig lakunk bérlakásokban – írja a Magyar Idők, demonstrálva, hogy bár egészen kis mértékben, de állítólag egyre nő a bérlakásban élők száma Magyarországon. Más kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan a lakosság döntő többsége nálunk is saját tulajdonú otthonában él. Arról persze szó nem esik, hogy mindez azért van, mert Magyarországon egyrészt rendesen elszálltak az albérletárak, másrészt kevés az állami tulajdonú bérlakás, amelyeknek a jó része parlagon hever komfortfokozata vagy az önkormányzatok kénye-kedve miatt, bérlakásprogramja meg konkrétan nincs is a kormánynak, és törekvés sem nagyon mutatkozik a lakhatási válság megoldására.

A magyarok 86,3 százaléka lakik saját tulajdonú lakásában, 13,7 százaléka pedig bérlakásban – derül ki az ­Eurostat nemrég közzétett lakásstatisztikai jelentéséből, amely 2015-ös adatokat dolgoz föl.

A hazai bérlakásszektor súlyos problémákkal küzd. A néhány év alatt másfél-kétszeresére emelkedett albérletárak és a megfelelő jogi védőháló hiánya kiszolgáltatottá teszi a bérlőket, de a lakástulajdonosok helyzete sem ideális – áll a Habitat for Humanity közleményében. A szervezet éppen ezért átfogó kormányzati reformot sürget, addig is petíciót indított és köztéri installációval hívja fel a figyelmet a belvárosban a lakáspiaci visszásságokra: “kiadó” egy tökfekete, ablaktalan, tenyérnyi alapterületű ház...

false

 

Fotó: Habitat for Humanity/Facebook

A kormányzat alapvetően azt támogatja, hogy a magyar családok inkább saját lakáshoz jussanak. Eddig is ezt tette, és miközben a kormányzat emberei hatalmukkal visszaélve saját és a haverok kezére játsszák ki a minimális számú állami bérlemények egy részét is, a szociálisan rászorulók választhatnak az utca vagy a nyomor különböző változatai közül.

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.