helyrajzi szám

A Pasaréti téri buszvégállomás

Lokál

Az 5-ös busz 1927. július 19-én közlekedett először a Lánchíd pesti hídfője és a Marczibányi tér között, de hamar megváltoztatták a végállomásait.

1930-ban a Városliget és a Hadapród utca (ma: Kelemen László utca) között járt, budai szakaszán a Clark Ádám tér–Batthyány tér–Batthyány utca–Széna tér–Retek utca (ekkor még a Szilágyi Erzsébet fasort is így nevezték)–Hadapród utca vonalon, ám 1931-ben ezt is módosították, a járat a Városmajornál a Pasaréti út felé vette az irány és így érkezett a Hadapród utca sarkára, amit ekkor még nem neveztek Pasaréti térnek.

A módosítást a zugligeti lakosság felháborodása kísérte, mivel ők épp azt kérvényezték a Székesfővárosi Autóbuszüzemtől (SZAÜ), hogy az irányukba hosszabbítsák meg a járatot. A társaság viszont közölte a reklamálókkal, hogy így igazságos, mivel a Retek utcában volt villamos, a Pasaréti úton viszont nem volt semmi. „Pedig sok kisember menekült ide a saját szerény hajlékába a drága pesti házbér elől, ezeknek lehetővé kell tenni, hogy gyorsan és olcsón jussanak haza, s a napi munka után ne kelljen még fárasztó gyalogutat is tenniük” – indokolt a SZAÜ, de valószínűleg már sejtették, hogy épp a Pasaréti út környékén pörög fel az ingatlanüzlet a következő években.

A busztársaságot 1932-ben a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT, a „Beszkárt”) vette át. A buszok eleinte a sokkal nagyobb számú és fontosabb villamosok árnyékában működtek, ám miután az 1936-tól megjelenő MÁVAG N26 és N36 típusoknak köszönhetően az addigi szedett-vedett járműflotta kezdett egységessé válni, a fejlesztések is megindultak – 1937-ben már kizárólag dízelüzemű buszok közlekedtek a Beszkártnál, ami azokban az időkben a modernizáció csúcsát jelentette. Egy évvel később megkezdődött a budai buszgarázs építése is, emellett a társaság az utazási körülményeken is javítani akart: utasvárók épültek, végállomások újultak meg, de az 5-ös busz budai végállomása-várócsarnoka is ekkoriban épült. A társaság a Pasaréti tér legjellegzetesebb épülete, az 1934-ben átadott Páduai Szent Antal-templom és ferences rendház tervezőjét, Rimanóczy Gyulát kérte fel a munkára, mivel úgy vélték, hogy a várónak a modern templomhoz kell igazodnia.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.