helyrajzi szám

A Pasaréti téri buszvégállomás

Lokál

Az 5-ös busz 1927. július 19-én közlekedett először a Lánchíd pesti hídfője és a Marczibányi tér között, de hamar megváltoztatták a végállomásait.

1930-ban a Városliget és a Hadapród utca (ma: Kelemen László utca) között járt, budai szakaszán a Clark Ádám tér–Batthyány tér–Batthyány utca–Széna tér–Retek utca (ekkor még a Szilágyi Erzsébet fasort is így nevezték)–Hadapród utca vonalon, ám 1931-ben ezt is módosították, a járat a Városmajornál a Pasaréti út felé vette az irány és így érkezett a Hadapród utca sarkára, amit ekkor még nem neveztek Pasaréti térnek.

A módosítást a zugligeti lakosság felháborodása kísérte, mivel ők épp azt kérvényezték a Székesfővárosi Autóbuszüzemtől (SZAÜ), hogy az irányukba hosszabbítsák meg a járatot. A társaság viszont közölte a reklamálókkal, hogy így igazságos, mivel a Retek utcában volt villamos, a Pasaréti úton viszont nem volt semmi. „Pedig sok kisember menekült ide a saját szerény hajlékába a drága pesti házbér elől, ezeknek lehetővé kell tenni, hogy gyorsan és olcsón jussanak haza, s a napi munka után ne kelljen még fárasztó gyalogutat is tenniük” – indokolt a SZAÜ, de valószínűleg már sejtették, hogy épp a Pasaréti út környékén pörög fel az ingatlanüzlet a következő években.

A busztársaságot 1932-ben a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT, a „Beszkárt”) vette át. A buszok eleinte a sokkal nagyobb számú és fontosabb villamosok árnyékában működtek, ám miután az 1936-tól megjelenő MÁVAG N26 és N36 típusoknak köszönhetően az addigi szedett-vedett járműflotta kezdett egységessé válni, a fejlesztések is megindultak – 1937-ben már kizárólag dízelüzemű buszok közlekedtek a Beszkártnál, ami azokban az időkben a modernizáció csúcsát jelentette. Egy évvel később megkezdődött a budai buszgarázs építése is, emellett a társaság az utazási körülményeken is javítani akart: utasvárók épültek, végállomások újultak meg, de az 5-ös busz budai végállomása-várócsarnoka is ekkoriban épült. A társaság a Pasaréti tér legjellegzetesebb épülete, az 1934-ben átadott Páduai Szent Antal-templom és ferences rendház tervezőjét, Rimanóczy Gyulát kérte fel a munkára, mivel úgy vélték, hogy a várónak a modern templomhoz kell igazodnia.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.