helyrajzi szám

A Pasaréti téri buszvégállomás

Lokál

Az 5-ös busz 1927. július 19-én közlekedett először a Lánchíd pesti hídfője és a Marczibányi tér között, de hamar megváltoztatták a végállomásait.

1930-ban a Városliget és a Hadapród utca (ma: Kelemen László utca) között járt, budai szakaszán a Clark Ádám tér–Batthyány tér–Batthyány utca–Széna tér–Retek utca (ekkor még a Szilágyi Erzsébet fasort is így nevezték)–Hadapród utca vonalon, ám 1931-ben ezt is módosították, a járat a Városmajornál a Pasaréti út felé vette az irány és így érkezett a Hadapród utca sarkára, amit ekkor még nem neveztek Pasaréti térnek.

A módosítást a zugligeti lakosság felháborodása kísérte, mivel ők épp azt kérvényezték a Székesfővárosi Autóbuszüzemtől (SZAÜ), hogy az irányukba hosszabbítsák meg a járatot. A társaság viszont közölte a reklamálókkal, hogy így igazságos, mivel a Retek utcában volt villamos, a Pasaréti úton viszont nem volt semmi. „Pedig sok kisember menekült ide a saját szerény hajlékába a drága pesti házbér elől, ezeknek lehetővé kell tenni, hogy gyorsan és olcsón jussanak haza, s a napi munka után ne kelljen még fárasztó gyalogutat is tenniük” – indokolt a SZAÜ, de valószínűleg már sejtették, hogy épp a Pasaréti út környékén pörög fel az ingatlanüzlet a következő években.

A busztársaságot 1932-ben a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT, a „Beszkárt”) vette át. A buszok eleinte a sokkal nagyobb számú és fontosabb villamosok árnyékában működtek, ám miután az 1936-tól megjelenő MÁVAG N26 és N36 típusoknak köszönhetően az addigi szedett-vedett járműflotta kezdett egységessé válni, a fejlesztések is megindultak – 1937-ben már kizárólag dízelüzemű buszok közlekedtek a Beszkártnál, ami azokban az időkben a modernizáció csúcsát jelentette. Egy évvel később megkezdődött a budai buszgarázs építése is, emellett a társaság az utazási körülményeken is javítani akart: utasvárók épültek, végállomások újultak meg, de az 5-ös busz budai végállomása-várócsarnoka is ekkoriban épült. A társaság a Pasaréti tér legjellegzetesebb épülete, az 1934-ben átadott Páduai Szent Antal-templom és ferences rendház tervezőjét, Rimanóczy Gyulát kérte fel a munkára, mivel úgy vélték, hogy a várónak a modern templomhoz kell igazodnia.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.