helyrajzi szám

A Pasaréti téri buszvégállomás

Lokál

Az 5-ös busz 1927. július 19-én közlekedett először a Lánchíd pesti hídfője és a Marczibányi tér között, de hamar megváltoztatták a végállomásait.

1930-ban a Városliget és a Hadapród utca (ma: Kelemen László utca) között járt, budai szakaszán a Clark Ádám tér–Batthyány tér–Batthyány utca–Széna tér–Retek utca (ekkor még a Szilágyi Erzsébet fasort is így nevezték)–Hadapród utca vonalon, ám 1931-ben ezt is módosították, a járat a Városmajornál a Pasaréti út felé vette az irány és így érkezett a Hadapród utca sarkára, amit ekkor még nem neveztek Pasaréti térnek.

A módosítást a zugligeti lakosság felháborodása kísérte, mivel ők épp azt kérvényezték a Székesfővárosi Autóbuszüzemtől (SZAÜ), hogy az irányukba hosszabbítsák meg a járatot. A társaság viszont közölte a reklamálókkal, hogy így igazságos, mivel a Retek utcában volt villamos, a Pasaréti úton viszont nem volt semmi. „Pedig sok kisember menekült ide a saját szerény hajlékába a drága pesti házbér elől, ezeknek lehetővé kell tenni, hogy gyorsan és olcsón jussanak haza, s a napi munka után ne kelljen még fárasztó gyalogutat is tenniük” – indokolt a SZAÜ, de valószínűleg már sejtették, hogy épp a Pasaréti út környékén pörög fel az ingatlanüzlet a következő években.

A busztársaságot 1932-ben a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT, a „Beszkárt”) vette át. A buszok eleinte a sokkal nagyobb számú és fontosabb villamosok árnyékában működtek, ám miután az 1936-tól megjelenő MÁVAG N26 és N36 típusoknak köszönhetően az addigi szedett-vedett járműflotta kezdett egységessé válni, a fejlesztések is megindultak – 1937-ben már kizárólag dízelüzemű buszok közlekedtek a Beszkártnál, ami azokban az időkben a modernizáció csúcsát jelentette. Egy évvel később megkezdődött a budai buszgarázs építése is, emellett a társaság az utazási körülményeken is javítani akart: utasvárók épültek, végállomások újultak meg, de az 5-ös busz budai végállomása-várócsarnoka is ekkoriban épült. A társaság a Pasaréti tér legjellegzetesebb épülete, az 1934-ben átadott Páduai Szent Antal-templom és ferences rendház tervezőjét, Rimanóczy Gyulát kérte fel a munkára, mivel úgy vélték, hogy a várónak a modern templomhoz kell igazodnia.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.