helyrajzi szám

Andrássy út 111.

Lokál

Árvaház és szálloda

Az Andrássy út Körönd és Hősök tere közötti szakaszának, az ún. Villanegyednek a rendhagyó épülete volt a 111. számú ház, amelynek tulajdonosa nem valamely notabilitás volt, és a funkciója is eltért a környékbeli lakóházaktól. A Pesti Izraelita Hitközség birtokolta telken, a Quittner Zsigmond tervezte épületben 1880-tól zsidó fiúárvaház működött.

A villa léptékű egyemeletes ház már a századfordulón szűknek bizonyult az intézmény számára, ezért azt átköltöztették a Városligeti fasorban emelt új épületbe. A következő harminc évben csak tervek születtek az Andrássy úti ház bővítésére.

A hitközség végül a 30-as évek közepén látta elérkezettnek az időt, hogy kezdjen itt valamit. Úgy döntöttek, hogy nagyobb, kifejezetten profitorientált vállalkozást hoznak létre: szállodát. Pontosabban egy ún. boarding house-t (a kifejezést akkoriban szállodabérháznak fordították). Az angolszász eredetű szállodatípus ekkoriban jött divatba Európában. A boarding house-ba a vendégek általában hosszabb időre költöztek, a szobák inkább garzonlakások voltak, de az olyan szállodai szolgáltatásokat, mint a mosás vagy a takarítás, itt is a személyzet végezte.

A megrendelők a modern megoldáshoz modern épületet képzeltek el, a tervezéssel első olimpiai bajnokunkat, Hajós Alfrédot bízták meg, aki ekkor már rég nem az uszodában, hanem a tervezőasztalnál kamatoztatta tehetségét. Olyannyira, hogy 1924-ben egy stadiontervével a párizsi olimpián ezüstérmet is szerzett a művészeti versenyben. Hajós nevéhez olyan épületek fűződtek, mint a debreceni Aranybika Szálló (1915), a Megyeri úti stadion (1921) és a margitszigeti sportuszoda (1930), vagyis 1937-ben már elismert építészként látott munkához. A legnagyobb kihívást a helyszín jelentette. Az Andrássy úton egyetlen új épület sem állt, Hajósnak ebbe a közegbe kellett illesztenie egy olyan házat, amely bár modern, mégsem túl feltűnő a 19. század végi villák között. Ő ezt roppant egyszerűen oldotta meg: a szálloda főhomlokzata és főbejárata a Munkácsy Mihály utcába került, ezért az Andrássy útról csak a háromszintes épület oldalát, illetve jellegzetes félkörös sarokszobáinak ablakát látni. „Az egyes lakásegységek az egy, illetőleg két 25 m2-es szobán kívül be­épített garderobe szekrénnyel és szekrényszerűen beépített főzőfülkével ellátott előteret és minden egészségügyi berendezéssel gondosan felszerelt fürdőszobát tartalmaznak. Minden lakásegységhez a szobával azonos szélességű és 1,5 méter mélységű fedett terasz, illetve a II. emeleten erkély tartozik, melyek az épület egész hosszában végigfutnak” – írta az átadást követően a Tér és Forma folyóirat, külön is kiemelve az éttermet, amely az Andrássy útról is megközelíthető. „Gondoskodás történt (…) a kerttel való közvetlen összeköttetéséről is, hogy nyáron a kertben való étkezés és kiszolgálás zavartalanul lebonyolítható legyen” – tették hozzá.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”