helyrajzi szám

Andrássy út 111.

Lokál

Árvaház és szálloda

Az Andrássy út Körönd és Hősök tere közötti szakaszának, az ún. Villanegyednek a rendhagyó épülete volt a 111. számú ház, amelynek tulajdonosa nem valamely notabilitás volt, és a funkciója is eltért a környékbeli lakóházaktól. A Pesti Izraelita Hitközség birtokolta telken, a Quittner Zsigmond tervezte épületben 1880-tól zsidó fiúárvaház működött.

A villa léptékű egyemeletes ház már a századfordulón szűknek bizonyult az intézmény számára, ezért azt átköltöztették a Városligeti fasorban emelt új épületbe. A következő harminc évben csak tervek születtek az Andrássy úti ház bővítésére.

A hitközség végül a 30-as évek közepén látta elérkezettnek az időt, hogy kezdjen itt valamit. Úgy döntöttek, hogy nagyobb, kifejezetten profitorientált vállalkozást hoznak létre: szállodát. Pontosabban egy ún. boarding house-t (a kifejezést akkoriban szállodabérháznak fordították). Az angolszász eredetű szállodatípus ekkoriban jött divatba Európában. A boarding house-ba a vendégek általában hosszabb időre költöztek, a szobák inkább garzonlakások voltak, de az olyan szállodai szolgáltatásokat, mint a mosás vagy a takarítás, itt is a személyzet végezte.

A megrendelők a modern megoldáshoz modern épületet képzeltek el, a tervezéssel első olimpiai bajnokunkat, Hajós Alfrédot bízták meg, aki ekkor már rég nem az uszodában, hanem a tervezőasztalnál kamatoztatta tehetségét. Olyannyira, hogy 1924-ben egy stadiontervével a párizsi olimpián ezüstérmet is szerzett a művészeti versenyben. Hajós nevéhez olyan épületek fűződtek, mint a debreceni Aranybika Szálló (1915), a Megyeri úti stadion (1921) és a margitszigeti sportuszoda (1930), vagyis 1937-ben már elismert építészként látott munkához. A legnagyobb kihívást a helyszín jelentette. Az Andrássy úton egyetlen új épület sem állt, Hajósnak ebbe a közegbe kellett illesztenie egy olyan házat, amely bár modern, mégsem túl feltűnő a 19. század végi villák között. Ő ezt roppant egyszerűen oldotta meg: a szálloda főhomlokzata és főbejárata a Munkácsy Mihály utcába került, ezért az Andrássy útról csak a háromszintes épület oldalát, illetve jellegzetes félkörös sarokszobáinak ablakát látni. „Az egyes lakásegységek az egy, illetőleg két 25 m2-es szobán kívül be­épített garderobe szekrénnyel és szekrényszerűen beépített főzőfülkével ellátott előteret és minden egészségügyi berendezéssel gondosan felszerelt fürdőszobát tartalmaznak. Minden lakásegységhez a szobával azonos szélességű és 1,5 méter mélységű fedett terasz, illetve a II. emeleten erkély tartozik, melyek az épület egész hosszában végigfutnak” – írta az átadást követően a Tér és Forma folyóirat, külön is kiemelve az éttermet, amely az Andrássy útról is megközelíthető. „Gondoskodás történt (…) a kerttel való közvetlen összeköttetéséről is, hogy nyáron a kertben való étkezés és kiszolgálás zavartalanul lebonyolítható legyen” – tették hozzá.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.