helyrajzi szám

Andrássy út 111.

Lokál

Árvaház és szálloda

Az Andrássy út Körönd és Hősök tere közötti szakaszának, az ún. Villanegyednek a rendhagyó épülete volt a 111. számú ház, amelynek tulajdonosa nem valamely notabilitás volt, és a funkciója is eltért a környékbeli lakóházaktól. A Pesti Izraelita Hitközség birtokolta telken, a Quittner Zsigmond tervezte épületben 1880-tól zsidó fiúárvaház működött.

A villa léptékű egyemeletes ház már a századfordulón szűknek bizonyult az intézmény számára, ezért azt átköltöztették a Városligeti fasorban emelt új épületbe. A következő harminc évben csak tervek születtek az Andrássy úti ház bővítésére.

A hitközség végül a 30-as évek közepén látta elérkezettnek az időt, hogy kezdjen itt valamit. Úgy döntöttek, hogy nagyobb, kifejezetten profitorientált vállalkozást hoznak létre: szállodát. Pontosabban egy ún. boarding house-t (a kifejezést akkoriban szállodabérháznak fordították). Az angolszász eredetű szállodatípus ekkoriban jött divatba Európában. A boarding house-ba a vendégek általában hosszabb időre költöztek, a szobák inkább garzonlakások voltak, de az olyan szállodai szolgáltatásokat, mint a mosás vagy a takarítás, itt is a személyzet végezte.

A megrendelők a modern megoldáshoz modern épületet képzeltek el, a tervezéssel első olimpiai bajnokunkat, Hajós Alfrédot bízták meg, aki ekkor már rég nem az uszodában, hanem a tervezőasztalnál kamatoztatta tehetségét. Olyannyira, hogy 1924-ben egy stadiontervével a párizsi olimpián ezüstérmet is szerzett a művészeti versenyben. Hajós nevéhez olyan épületek fűződtek, mint a debreceni Aranybika Szálló (1915), a Megyeri úti stadion (1921) és a margitszigeti sportuszoda (1930), vagyis 1937-ben már elismert építészként látott munkához. A legnagyobb kihívást a helyszín jelentette. Az Andrássy úton egyetlen új épület sem állt, Hajósnak ebbe a közegbe kellett illesztenie egy olyan házat, amely bár modern, mégsem túl feltűnő a 19. század végi villák között. Ő ezt roppant egyszerűen oldotta meg: a szálloda főhomlokzata és főbejárata a Munkácsy Mihály utcába került, ezért az Andrássy útról csak a háromszintes épület oldalát, illetve jellegzetes félkörös sarokszobáinak ablakát látni. „Az egyes lakásegységek az egy, illetőleg két 25 m2-es szobán kívül be­épített garderobe szekrénnyel és szekrényszerűen beépített főzőfülkével ellátott előteret és minden egészségügyi berendezéssel gondosan felszerelt fürdőszobát tartalmaznak. Minden lakásegységhez a szobával azonos szélességű és 1,5 méter mélységű fedett terasz, illetve a II. emeleten erkély tartozik, melyek az épület egész hosszában végigfutnak” – írta az átadást követően a Tér és Forma folyóirat, külön is kiemelve az éttermet, amely az Andrássy útról is megközelíthető. „Gondoskodás történt (…) a kerttel való közvetlen összeköttetéséről is, hogy nyáron a kertben való étkezés és kiszolgálás zavartalanul lebonyolítható legyen” – tették hozzá.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?