helyrajzi szám

Andrássy út 111.

Lokál

Árvaház és szálloda

Az Andrássy út Körönd és Hősök tere közötti szakaszának, az ún. Villanegyednek a rendhagyó épülete volt a 111. számú ház, amelynek tulajdonosa nem valamely notabilitás volt, és a funkciója is eltért a környékbeli lakóházaktól. A Pesti Izraelita Hitközség birtokolta telken, a Quittner Zsigmond tervezte épületben 1880-tól zsidó fiúárvaház működött.

A villa léptékű egyemeletes ház már a századfordulón szűknek bizonyult az intézmény számára, ezért azt átköltöztették a Városligeti fasorban emelt új épületbe. A következő harminc évben csak tervek születtek az Andrássy úti ház bővítésére.

A hitközség végül a 30-as évek közepén látta elérkezettnek az időt, hogy kezdjen itt valamit. Úgy döntöttek, hogy nagyobb, kifejezetten profitorientált vállalkozást hoznak létre: szállodát. Pontosabban egy ún. boarding house-t (a kifejezést akkoriban szállodabérháznak fordították). Az angolszász eredetű szállodatípus ekkoriban jött divatba Európában. A boarding house-ba a vendégek általában hosszabb időre költöztek, a szobák inkább garzonlakások voltak, de az olyan szállodai szolgáltatásokat, mint a mosás vagy a takarítás, itt is a személyzet végezte.

A megrendelők a modern megoldáshoz modern épületet képzeltek el, a tervezéssel első olimpiai bajnokunkat, Hajós Alfrédot bízták meg, aki ekkor már rég nem az uszodában, hanem a tervezőasztalnál kamatoztatta tehetségét. Olyannyira, hogy 1924-ben egy stadiontervével a párizsi olimpián ezüstérmet is szerzett a művészeti versenyben. Hajós nevéhez olyan épületek fűződtek, mint a debreceni Aranybika Szálló (1915), a Megyeri úti stadion (1921) és a margitszigeti sportuszoda (1930), vagyis 1937-ben már elismert építészként látott munkához. A legnagyobb kihívást a helyszín jelentette. Az Andrássy úton egyetlen új épület sem állt, Hajósnak ebbe a közegbe kellett illesztenie egy olyan házat, amely bár modern, mégsem túl feltűnő a 19. század végi villák között. Ő ezt roppant egyszerűen oldotta meg: a szálloda főhomlokzata és főbejárata a Munkácsy Mihály utcába került, ezért az Andrássy útról csak a háromszintes épület oldalát, illetve jellegzetes félkörös sarokszobáinak ablakát látni. „Az egyes lakásegységek az egy, illetőleg két 25 m2-es szobán kívül be­épített garderobe szekrénnyel és szekrényszerűen beépített főzőfülkével ellátott előteret és minden egészségügyi berendezéssel gondosan felszerelt fürdőszobát tartalmaznak. Minden lakásegységhez a szobával azonos szélességű és 1,5 méter mélységű fedett terasz, illetve a II. emeleten erkély tartozik, melyek az épület egész hosszában végigfutnak” – írta az átadást követően a Tér és Forma folyóirat, külön is kiemelve az éttermet, amely az Andrássy útról is megközelíthető. „Gondoskodás történt (…) a kerttel való közvetlen összeköttetéséről is, hogy nyáron a kertben való étkezés és kiszolgálás zavartalanul lebonyolítható legyen” – tették hozzá.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.