Lokál

Javában tombol a bringaszezon, az új Andrássy úti csodakerékpárúton mindennaposak a forgalmi dugók. Mit tegyünk, ha mi csak a 105-ös busz megállójában búsulva figyelhetjük a boldog és egészséges közlekedőket, mivel nincs saját biciklink?

Fékevesztett bulikról és bugyijukat hajigáló lányokról, kulturált világsztárokról és elviselhetetlen sztárallűrökről is mesélt nekünk a legrégebbi hazai limuzinkölcsönző, a Limo 1 ügyvezető tulajdonosa, aki maga is rendre a volán mögé ül. Interjú Szirmai Tamással.

A gödöllői vasútállomás különleges példány, 1867-ben futott be ide az első vonat, ám mivel Ferenc József és Erzsébet királyné is gyakori vendég volt a településen, s ők is az akkori legkorszerűbb közlekedési eszközzel érkeztek, a vasutasoknak kezdettől fogva fejtörést okozott, hová tegyék a királyi családot vonatuk indulása előtt.

Annyi a látnivaló, hogy szinte elvész benne az ember.

Gyerekek és család, szeretet és tisztelet, meleg rendőrök és buszvezetők. Ilyen volt a bécsi szivárványparádé.

A gödöllői Grassalkovich-kastélyt már vagy huszonöt éve próbálják rendbe hozni, de a régóta vágyott célegyenesbe végül úgy jutott a híres-neves műemlék, hogy uniós elnökségünk "színpadának" nevezték ki.

Az Amszterdami Egyetem nyugalmazott társadalomföldrajz-professzora Városépítészet és polgári szabadság című, immár magyarul is olvasható könyvében hat főváros (Párizs, London, Amszterdam, Budapest, Brüsszel, Róma) tizenkilencedik századi fejlődését elemzi.

Nem járt rosszul a múzeum a kényszerköltözködéssel: az ódon - belül persze erősen felújított - óbudai épülettel (benne Krúdy Gyula utolsó, szűkös lakásával) a múlt század eleji belvárosi, nagypolgárias miliőből egy valamivel régebbi világba hátrált a gyűjtemény, amelynek egyes elemei talán kiszorulnak így elegáns összefüggéseikből, mások viszont meghittebb otthonra találhatnak a kisebb, alacsonyabb szobákban-termekben.

Borvidéki központ, csodálatos fekvés. Közel van Budapest, Pozsony és Bécs. Ha listát készítenénk, hol lenne érdemes az idegenforgalmat fejleszteni, a Komárom-Esztergom megyei település teljes joggal szerepelne az elsők közt.

Jancsó Ladányi Piroska elsőfokú tárgyalására 1954. szeptember 29-én, Szolnokon került sor, zárt ajtók mögött, mondván, hogy "a nyomozati adatok szerint olyan erkölcsi és a nemi élet kérdését érintő problémák kerülnek megvitatásra, melynek nyilvánosságra való hozatala a közérdeket sértené".

Grönland (az őslakók nyelvén Kalaallit Nunaat - azaz a Kalaallit, a bennszülött helyi inuitok földje) Földünk legnagyobb, kontinensnek még nem minősülő szigete. Ehhez képest alig 57 ezer ember lakja. Korábban egészen jól megvoltak a hideggel, most viszont szokniuk kell, hogy szigetük klímája jóval enyhébb, mint akár pár évtizede volt.

Egy törökszentmiklósi ház használaton kívüli kútjának mélyén találták meg a városban 1953. október 13. és 1954. augusztus 14. között eltűnt lányok - többségükben gyerekkorúak - holttestét. A házban lakó 20 éves Jancsó Ladányi Piroska már a felfedezés napján - 1954. szeptember 3-án - beismerő vallomást tett, anyja, a szintén ott élő Jancsó Borbála tagadta, hogy tudomása lett volna a gyilkosságokról.

"Szolgálhatom?" - kérdezné Kiss M. Jenő nyugállományú őrnagy IV. Károlytól, ha valamilyen csoda folytán találkozhatna az utolsó magyar királlyal. A banki biztonsági őrként dolgozó gyűjtő több mint tízezer darabos Károly-kollekciója (is) egyedülálló.

Magyarország egyik legnagyobb középülete előtt százméteres sorok vártak a bebocsáttatásra, amikor hatvan évvel ezelőtt a Rákosi Mátyás 60. születésnapja alkalmából rendezett kiállítás töltötte be a mai Néprajzi Múzeum több mint negyven termét.