„Legizgalmasabb a pornófilmforgatás volt”

  • Iványi Zsófia
  • 2012. július 18.

Lokál

Fékevesztett bulikról és bugyijukat hajigáló lányokról, kulturált világsztárokról és elviselhetetlen sztárallűrökről is mesélt nekünk a legrégebbi hazai limuzinkölcsönző, a Limo 1 ügyvezető tulajdonosa, aki maga is rendre a volán mögé ül. Interjú Szirmai Tamással.

narancs.hu: A buszjogosítványon és a városismereten kívül mi kell ahhoz, hogy valaki limuzinsofőr lehessen?

Szirmai Tamás: Ez egy bizalmi munka, és csak ajánlás révén veszünk fel embert. A megbízhatóság és a vezetési ismeretek mellett a modor is nagyon fontos: ha valaki reprezentatív okból veszi ki az autót, akkor a sofőrnek tudnia kell, hogy kinek melyik ajtót kell kinyitni, hogy melyik a VIP-ülés, hogy hogyan kell az autót megkerülnie és a többi. És az sem árt, ha beszél egy vagy több idegen nyelvet, hisz komoly üzletemberekkel és külföldi hírességekkel is rendszeresen dolgozunk. Minderre egy átlagos buszsofőr nem biztos, hogy alkalmas.

narancs.hu: A sofőrök megjelenésére vonatkozóan is vannak elvárások?

SZT: Én nem hiszek az egyenruhában, ezért csak annyit kérek az alkalmazottaktól, hogy vegyenek fel egy öltönyt és egy nyakkendőt. Régebben kértek tőlünk vörös szőnyeges bevonulást, de ettől éppúgy ódzkodtam, mint az egyenruhától: szerintem elég hülyén néz ki, hogy megáll a kocsi, hátraszalad a sofőr, kikap a csomagtartóból egy vörös szőnyeget és elkezdi kigöngyölni a földön, majd miután végigvonult rajta a megrendelő, visszagöngyöli.

narancs.hu: Ki kér ilyesmit?

SZT: Például olyan esküvőkön volt jellemző a vörös szőnyegezés, ahol a családok nemrég gazdagodtak meg, és nem gondolkodtak sokat azon, mire és hogyan verjék el a pénzt. De volt olyan Operabál is, hogy odarendeltek egy autót az Oktogonhoz, ott beszállt a megrendelő és elvitette magát az Operáig: megért neki negyvenezer forintot az a kétszáz méteres út.


Fotó: Narancs

narancs.hu: A megbízhatóság azért is fontos, hogy a sofőr ne fecsegje ki a sajtónak, ha esetleg valami furcsaság történt a kocsiban?

SZT: Mikor nagy hazai vagy külföldi sztárok utaznak velünk, akkor mindig én vezetek vagy olyasvalaki, akiért tűzbe tenném a kezem. De nem jellemző, hogy olyasmit csinálnának az autóban, ami az újságokba kívánkozna. Amúgy ég és föld, ahogy a világsztárok és a hazai celebek tudnak viselkedni: míg például Cindy Crawford és Paul McCartney teljesen normális, kedves és barátságos volt, mikor velem utaztak, addig a magyar hírességek – tisztelet a kivételnek – egyszerűen katasztrofálisak. Egyeseknek akkora az arcuk, hogy alig férnek be az ajtón.

narancs.hu: Mostanában, főleg péntek és szombat éjszakánként elég sok, limuzinból óbégató tinédzsert látni a városban.

SZT: Az a legújabb trend, hogy fiatalok a bulizás részeként, többnyire csak egy órára kibérelnek egy autót. A hétvégi munkáinkat szinte kizárólag ezek a megrendelések teszik ki, ami elég visszás dolog: anyagi szempontból jó, de ezek a gyerekek sokszor minősíthetetlenül viselkednek. A legénybúcsúk a legkeményebbek, de a leánybúcsúk a legszomorúbbak: fiatal lányok magukból kifordulva dobálják le magukról a ruhát, és ordenáré stílusban ordibálnak. Mostanság a legnagyobb „poén” az, hogy egymásról húzogatják le a bugyit meg félmeztelenül lógnak ki az ablakon. És persze az is elég gusztustalan tud lenni, amit maguk után hagynak az autóban.

narancs.hu: A hírességeken és a bulizó fiatalokon kívül más is igénybe vesz limuzint?

SZT: Üzletemberek, főleg külföldiek – igazából ők azok, akik arra használják az autót, amire való. Tárgyalásokra mennek vele, a reptérről elhozatják az üzleti partnerüket és hasonlók. Bár a reptéri transzfer nem működik, amióta – nagyjából egy hónappal ezelőtt – egyik napról a másikra kitiltottak minket a reptérről. Akarunk most írni egy levelet a fogyasztóvédelemnek, mert ezekkel az intézkedésekkel teljesen ellehetetlenítik a szakmánkat.

narancs.hu: Extrákat szoktak kérni az utasok?

SZT: Igen. Tudunk biztosítani például női vagy férfi táncost.

narancs.hu: Amikor hátul, egy viszonylag szűk térben sztriptizelnek a módosult tudatállapotú vendégek előtt, olyankor nem esik meg, hogy elszabadulnak az indulatok?

SZT: Ezek a táncosok profik, és tudják kezelni a kényesebb helyzeteket is. A tettlegességet pedig csírájában el lehet fojtani: ha nagyon durva a csapat, egyszerűen megállok, és kirakom őket. A sofőröknek is mindig mondom, hogy attól, hogy ilyen munkát végeznek pénzes emberek megbízásából, attól még nem kell mindent eltűrniük. Ne hagyják magukat megalázni! Nemrég egy kissrácot utaztattam, aki többek közt a limuzinbérletet kapta a 18. születésnapjára, és ettől annyira menőnek képzelte magát, hogy folyamatosan üvöltött ki az ablakon a járókelőknek, hogy „Mi van, csicska?!” Mikor meguntam, félreálltam és elmagyaráztam neki, hogy nem ildomos ilyesmit kiabálni, főleg, ha az anyukája fizeti a mulatságát.

narancs.hu: Ha prostituáltat kér a kuncsaft, azt is szereznek neki?

SZT: A kocsiban nem szeretjük az ilyesmit, de ha kéri, elvisszük olyan szórakozóhelyre, ahol nem nehéz találni, és ott oldja meg maga. Ez a kérés többnyire a legénybúcsúkon jön elő, amik amúgy is irtózatosak: felfoghatatlanul sokat isznak, kábítószereznek és sokszor úgy viselkednek, mint az állatok. Van, hogy nagyobb kárt tesznek az autóban, mint amennyit fizettek a bérlésért.

narancs.hu: Mi volt a legextrémebb helyzet, amit sofőrként átélt?

SZT: Hát, eléggé meglepődtem, amikor egy csúcsmenedzser ellopta a kocsiból a hamutartót. De a legizgalmasabb a pornófilmforgatás volt: köröztünk a városban, és közben hátul dolgoztak. Persze ez is csak eleinte volt furcsa: 2-3 óra után már szinte nem is hallottam a nyögdécselést.

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.