Igen nagy luxus, hogy a Dunának csupán Budapest és Esztergom között van kimutatható turisztikai értéke, ami ezen kívül esik - a folyó magyarországi szakaszának vagy kétharmada - már a bátrak, jobb esetben a pecás hobbitelkesek terepe. Pedig nem is kell ahhoz túl nagy fantázia, hogy az ipar kerülte falvak partszakaszait a nyaralók szolgálatába állítsák.
A Budapesttől 70 kilométerre lévő Neszmélynek - a pénzt leszámítva - minden adottsága megvan, hogy például Leányfalunak vagy Zebegénynek legyen a riválisa: a közeli Gerecse lankáin kanyarog az Ászár-Tata-Neszmély borút legizgalmasabb szakasza, de vízpartja is egyedülálló. A csodálatos holtág szinte állóvíz; bár fürödni tilos, a szemközti lakatlan szigetet a legbénább csónakosok is könnyűszerrel megközelíthetik.
Minderről nem csak nekünk jutott eszünkbe, hogy Neszmélyben "van fantázia". Pár évvel ezelőtt világraszóló terveket dédelgettek az itteniek; az elképzelésekben nemcsak a község turisztikai felfuttatása szerepelt, de mindjárt főszerep a környék idegenforgalmi kínálatában - bár ez Tata és Esztergom közelsége miatt elég merész elképzelésnek tűnt. Ám a pesszimisták sem vitatták, hogy a Duna partjára képzelt folklórparadicsom, vagy ahogy akkor nevezték, Európa Falu megfelelő tálalással messzi földön híressé válhat.
A tálalással nem is volt gond. A falu korábbi polgármestere, Benkő Ferenc minden követ megmozgatott a sikerért. 2005-ben mi is beszámoltunk (lásd: Kassán innen, Lajtán túl, Magyar Narancs 2005. október 6.) a kísérletről: "Neszmélyen ugyanis konkrét elképzelések vannak a közhelyek mögött. A polgármesteri hivatal helyén egy ún. közösségi házat húznának fel, ami eddigi funkciója mellett az Európa Falu központja lenne kétszáz személyes konferenciatermével, nyolc vendégszobájával, százfős éttermével, a Duna-parti ligetben pedig az uszoda, teniszpálya és fogadó mellett tizenkét 4-6 férőhelyes épületet emelnének, amelyek Szlovákia, Csehország, Ausztria, "Mediterránum-Nyugat-Európa" és "Skandinávia-Baltikum" népi építészetét reprezentálnák. Voltaképpen egy skanzenról van szó..." - írtuk annak idején, és hogy mennyire vették mindezt komolyan mások is, jól mutatja, hogy Benkő ugyanekkor kapta a Példakép díjat, az indoklás szerint azért, mert "közösségi rendezvényekkel, köztük határon átnyúló kezdeményezésekkel és turisztikai, oktatási, szociális fejlesztésekkel az évek során virágzó, otthonos, élettel teli községgé tette Neszmélyt. Eredményei bizonyítják, hogy egy kiváló vezető, aki képes másokat is motiválni, milyen változást tud előidézni egy településen, ahol a közösség valóban képes lehet megfordítani az elvándorlás, elszegényedés tendenciáját".
Jött a csődbiztos
2005 táján valóban nem volt hiány közösségi rendezvényekből Neszmélyen, de nem sokkal később mások már a pénzüket hiányolták, ha a falu szóba került. 2008 elején a Bakonyvidéke Takarékszövetkezet jelezte, hogy ideje lenne a község 35 milliós hiteltartozását rendezni kamatostul, áprilisban a környezetvédelmi hatóság bírságolta meg Neszmélyt, mert Benkő a hatóság tiltó határozata ellenére is megengedte egy nagyvállalatnak, hogy hulladékot helyezzen el egy helyi bezárt szeméttelepen. Májusban az önkormányzat már nem tudott fizetést adni munkatársainak, mert az APEH zárolta Neszmély bankszámláját. Igaz, ekkor már nem az egykori példakép volt a polgármester: Benkő Ferenc 2008 áprilisában, megromlott egészségi állapotára hivatkozva lemondott, ám közben büntetőeljárást indítottak ellene. Egyebek mellett csalással, hűtlen kezeléssel, közokirat-hamisítással gyanúsítják; úgy tudni, május 23-án hirdetnek ítéletet első fokon.
Benkő Ferenc szabadlábon védekezhet, továbbra is Neszmélyen él, de sokan úgy gondolják, hogy nem véletlenül húzódik négy éve az ügy, a volt polgármesternek a haja szála sem görbülhet - családi okokból. Fia, Benkő Szilárd ugyanis Orbán Viktor csapatának a tagja, a "Miniszterelnöki Szervezési Stáb" vezetője.
Ettől persze se jobb, se rosszabb nem lesz Neszmély helyzete, viszont úgy tűnik, túl vannak a nehezén. Miként azt Janovics Istvántól, a település 2010-ben megválasztott polgármestertől megtudtuk, Benkő 10 éves polgármestersége alatt legfeljebb annyi történt, hogy elkészült a falu rendezési terve. Viszont lemondása után pár hónappal, 2008 júliusában a csődbiztos vette kézbe a dolgok irányítását. "Ez azt jelentette, hogy csak az ő engedélyével történhetnek kifizetések, illetve, hogy felméri az ingatlan vagyont, amivel a település rendelkezik, és azt felajánlja a hitelezőknek - mondja Janovics István. - Az viszont elég különös - teszi hozzá -, hogy míg Esztergom 3,2 milliárdos tartozását három hónap alatt 'zongorázta le' a csődbiztos, nálunk a körülbelül 150 milliós adósság rendezése 43 hónapot vett igénybe."
A neszmélyiek végül idén januárban köszöntek el a csődbiztostól, ami azt is jelentette, hogy előttük is megnyíltak azok a pályázati források, melyekhez önerő híján nem férhettek hozzá. "Mivel az önkormányzatnak semmiféle hitele nincs, ellenben van egy kis megtakarított pénzünk, ezzel próbálunk okosan gazdálkodni. Jelenleg az a legfontosabb, hogy talpon maradjunk - mondja a polgármester. - Különböző oktatási és kulturális pályázatokon veszünk részt. Lelkes helybéliek hozták létre a Kulturális Munkacsoport nevezetű egyesületet - csak tavaly közel 50 programot szerveztek. Tavaly októberben a Belügyminisztérium kiírt egy pályázatot a vis maior fenyegetett útszakaszok felújítására. Nekünk három ilyen útszakaszunk van, és mivel a pályázaton 100 millió forintot nyertünk, júniusban megkezdődhet ezeknek a felújítása. Országos szinten mi kaptuk erre a legtöbb pénzt - teszi hozzá büszkén Janovics, aki emellett a legnagyobb eredménynek azt tartja, hogy míg 2010-ben több mint 40 olyan munkaképes lakója volt a falunak, aki különböző segélyeken élt, ez mára hat emberre csökkent, és nem csak a közmunka miatt. "A tatabányai ipari parkban 17 egykori segélyezett talált állást, de ehhez nekünk is hozzá kellett tennünk a magunkét. Mivel nem volt megoldott a tömegközlekedés, a Vértes Volán segítségével megoldottuk, hogy a neszmélyiek is beérjenek a munkakezdésre."
A 2008-ban leállított, majd 2010-ben újra megindított vasúti forgalom inkább kabarétréfa, mint közlekedési eszköz - az április 15-i csökkentés óta csak két vonatpár közlekedik naponta. A 36 kilométerre fekvő Esztergomba menetrend szerint több mint egy óra az út, autóval annyi idő alatt Pestig lehet jutni.
"Meggyőződésem, hogy a vasutat sokkal jobban ki lehetne használni - állítja a polgármester, de ő sem a csekély személyforgalomra gondol, inkább arra, hogy például kamionokat vigyen a vonat. - Megmértük, csúcsidőben óránként 600 teherautó dübörög át a falun. Az elmúlt négy évben négy halálos baleset történt. Hiába szeretnénk csillapítani a forgalmat, az csillagászati összeg, pályázat viszont nincs. De még a 40 km/h-s sebességkorlátozást sem tudtuk bevezetni. Megpróbáltuk, de azzal utasították el az illetékesek, hogy ez olyan útszakasz, ami nem elsőfokú veszélyeztetettségű."
Eláll egy hajó a szélben
Még szerencse, hogy a partra nem hallatszik le a nyerges vontatók zaja, ám a közlekedés itt is jelentős szerephez jut. Magyarország egyetlen hajóskanzenébe érkeztünk, az első utunkba eső látványosságot, a Vöcsök I. szárnyashajót, amely mások mellett Freddie Mercuryt és a Queen együttest is fuvarozta a Bécs-Budapest-távon 1986-ban, a parton tekinthetjük meg - kívülről. Két gőzöst ringat a víz, az idősebb több mint 140 éves, Linzben épült 1869-ben, s Neue Donau néven szállt vízre, hogy majdnem kilencven évig járja a folyót. Időközben Zoltánra változtatták a nevét, és a 1963-as selejtezését és jelentős megcsonkítását követően a százhalombattai erőmű kikötőjében horgonyozták le mint evezős klubházat. A már-már romos állapotú hajót 2004-ben szerezte és újította fel egy hajózással foglalkozó alapítvány, amely ennek örömére fel is vette a Zoltán nevet. A gőzösön hajózástörténeti kiállítást rendeztek be, sőt tematikus könyvtára - eredeti hajónaplókkal! - is az érdeklődők rendelkezésére áll.
Míg a Zoltán az elsők között, a másik gőzhajó az utolsók között szerepelhetne, ami a gyártási évet illeti. A Bakony 1957-ben épült Óbudán, de korszerűnek éppenséggel nem mondható technikai megoldásai miatt már 1972-ben áthelyezték az állóhajó-állományba, s ezután úszó munkagépként szolgáltatott gőzt más hajók tisztításához a csepeli Szabadkikötőben. 1977-ben a nevét is elvették, és selejtezéséig 517. sz. állóhajóként dolgozott; Neszmélyre akkor keresztelték, amikor a hajóskanzenbe került: jelenleg turistaszállóként működik. Emellett van rajta egy szimulátor, amivel mi is kipróbálhatjuk, milyen dolog hajót vezetni.
"A Zoltán Gőzös Közhasznú Alapítvány kezdetben inkább csak gyűjtéssel foglalkozott - mondja Horváth Erika, a skanzen vezetője. - 2008-ban azonban egy uniós pályázaton jelentős összeghez jutottunk, s három hajót sikerült teljesen felújítani. Ebből a pénzből hoztunk létre egy sétányt és egy játszóteret is, tavalyelőtt pedig egy kis büfét nyitottunk itt a parton, ami hét végén tart nyitva, elsősorban a helyieknek biztosítva szórakozási lehetőséget. Nem titok, hogy a múzeumi belépőkből nem tudjuk fenntartani magunkat, így muszáj volt egy kicsit a kifejezett szórakozás, szórakoztatás felé is nyitni."
A skanzenben még öt, felújításra váró hajó áll, köztük az 1989-ben kiégett Petőfi gőzös, de amire a legbüszkébbek, az 1872-es évjáratú, leginkább 1919-ben vitézkedő Lajta monitort (bővebben: A sóderhordó új ruhája, Magyar Narancs, 2010. augusztus 26.) a nyári szezon idején Pestre szállítják, általában a Parlament elé kikötve csal könnyeket az erre fogékony országgyűlési képviselők szemébe. Ám mivel ez a hajó ugyanúgy képtelen az önálló közlekedésre, mint a Zoltán vagy a Neszmély, a vontatást a skanzen egyetlen működőképes járműve, az 1960-ban épült Sopron végzi, amely 52 éves kora ellenére is inkább haszonjármű, mint kiállítási tárgy.
