A Tűzraktér egy 2004-es művészeti happeningből nőtte ki magát állandó művészeti műhellyé, amelynek először egy kilencedik kerületi, a csoport által újrahasznosított raktárépület adott otthont. A Tűzraktár néven indult helynek idővel el kellett költöznie az épületből - ekkor a főváros városüzemeltetésén keresztül a terézvárosi önkormányzat ajánlotta fel számukra a Hegedű utcai, egy ideje már üresen álló és csak a pénzt nyelő, 3500 négyzetméter alapterületű ingatlant, amelyet korábban már többször próbáltak hasznosítani - sikertelenül. 2008 májusától egy évig a Tűzraktér bérleti és használati díj nélkül, a havi másfél milliós közüzemi díjak megfizetésével használhatta az épületet; ez később 150 ezer forintos, tulajdonképpen jelképes bérleti díjjal egészült ki.
Közben kiépült a Tűzraktér mai formája: a hely üzemeltetői
saját költségükön felújították
az egyik szárny teljes elektromos hálózatát, teljes körű tűzvédelmet hoztak létre, kifestettek, újraparkettáztak és egyáltalán, használhatóvá tettek rengeteg lepusztult helyiséget. A helynek csak kis része a földszinti kávézó és kerthelyiség, melynek vendéglátó-ipari tevékenysége kizárólag arra szolgál, hogy anyagilag lehetővé tegye a Tűzraktér kulturális működtetését, és hozzájáruljon az épület üzemeltetéséhez. A házban ugyanis 370-nél is több alkotóművész dolgozik állandóan, bérleti díj nélkül, a rezsiköltség rájuk eső hányadának is csak egy részét fizetve, azaz a piaci ár töredékéért. Itt próbál a TÁP Színház, itt van Frenák Pál társulatának irodája, van itt egyedülálló cirkuszizsonglőr-képzés, tartanak drogprevenciós programokat, vizuális képzést, sérült gyerekek számára fejlesztő foglalkozásokat. A Tűzrakteret egyúttal hivatalos befogadó színházként is jegyzik, ahol a fellépőknek nemhogy nem kell fizetniük a helyszín és az infrastruktúra használatáért, de még a jegyárat is ők tehetik zsebre - így valósult meg itt kerekes székes táncelőadás, megannyi egyetemi színtársulati előadás és az elmúlt években száznál több gyerekprogram. Az ingyenesség vagy a minimális hozzájárulás több száz művésznek tette lehetővé a bemutatkozást vagy az alkotást - az itt dolgozók közül mostanra többen rangos európai díjakat nyertek. 'k mind arról számolnak be: mivel nincs Budapesten még egy ilyen alkotóház, nekik pedig nincs pénzük piaci viszonyok között műtermet, próbatermet bérelniük, a Tűzraktér megszűnésével ellehetetlenülne a munkájuk.
Tisztában van ezzel a kulturális államtitkárság és a főváros is: utóbbi 2010-ben a példamutató kezdeményezéseknek járó Pro Urbe Budapest díjjal tüntette ki a kulturális központot, amely korábban megkapta a kulturális minisztérium miniszteri elismerését és az Euroregio Innovációs Díját is. A Nefmi az alkotóházat nemrégiben egy reprezentatív kiadvány létrehozására szóló pályázaton támogatta; a továbbfejlesztés előkészítését tárgyazó kiadványt idén tavasz és ősz között kellene létrehozni. Azaz kellett volna: a terézvárosi önkormányzat 2010. december 16-i képviselő-testületi ülésen ugyanis úgy döntött, hogy három hónap múlva üresen akarják látni a Hegedű utca 3. alatti ingatlant.
Noha a média csak most kapta fel, az ügy korántsem előzmény nélküli. A testület 2010. június 17-i ülésén hangzott el először a halálos ítélet: akkor a működést anyagilag biztosító vendéglátó-ipari tevékenység folytatását nem engedélyezték. A döntés egyik pikantériája, hogy 2009 májusában a Tűzraktér az illetékes hatóság javaslatára döntött a nem mobil, hanem hoszszú távú vendéglátás megvalósítása mellett, majd - az önkormányzat kérésére - igen nagy összegeket fordított rá, hogy a tevékenység minden szempontból jogszerű legyen: saját költségen végeztetett zajmérést, hozott létre hangszigetelést, alakított ki melegkonyhát, és felújította az illemhelyeket meg a kávézót.
Az önkormányzat február 28-án kiadott közleménye úgy fogalmaz: a döntés ellenére a cég "a jogi kiskapukat kihasználva" tovább folytatta ebbéli tevékenységét. A Tűzraktér vezetőit, Simor Ágnest és Balla Zoltánt kérdezve kiderült: ami az önkormányzat szerint jogi kiskapu, az valójában éppen a jogszerű eljárás. Miután ugyanis a Tűzraktér vezetői az önkormányzat hiánypótlási kérelmére válaszul benyújtották az összes papírt, engedélyt a tevékenység folytatásához, az önkormányzat az akkori szabályokkal ellentétesen elakasztotta az engedélyeztetési folyamatot, mivel nem küldte ki az egyetlen hiányzó okmányt, a bérleti szerződést. Ettől az ügy automatikusan bírósági szintre emelkedett, ám mivel a Tűzraktér nem akart pereskedni, a tárgyaláson nem jelentek meg. Ezután az önkormányzat újra bekérte az öszszes iratot. "Mi azt gondoltuk, hogy ez azért történik, hogy a kérésünknek megfelelően újratárgyalják az ügyet; egyébként is egy ideje már tárgyaltunk az alpolgármesterrel az alkotóház hosszú távú működtetésének technikai lehetőségeiről - ehhez képest hamarosan kaptunk egy borítékot egy felszólítással a vendéglátás végleges beszüntetésére" - emlékszik vissza Simor.
Felelős gazdálkodók
Az elmúlt fél évben aztán különböző újabb okok is elhangzottak, miért is kell távoznia a Tűzraktér alkotóközösségének. Az érvelés egyik fő eleme az épület állapota volt - noha az üzemeltetők a kezdeti nagy felújítás óta is folyamatosan végeznek kisebb-nagyobb karbantartásokat. Mind a Tűzraktér vezetői, mind a Narancs által megkérdezett LMP-s kerületi képviselő, Cake Olivio úgy emlékszik, hogy az önkormányzat eleinte arra hivatkozott, hogy az épület "életveszélyes" - ez a szó hivatalos indoklás vagy önkormányzati közlemény részeként azonban soha nem hangzott el. "Személyesen mentem körbe az épületben a vagyonkezelőség megbízott szakértőivel. Ezalatt kértek, hogy egy ablakot üvegeztessünk újra, és hogy a függőfolyosón hegesszük le a korlátok alját; és valóban meg kell csináltatni a tetőt, mert bár most még nem, de 5-10 év múlva ez fontos lehet - ezenkívül azt mondták, hogy az épület statikailag rendben van" - emlékszik vissza Simor Ágnes a nem hivatalos közlésre. Ehhez képest az önkormányzat február 28-i közleményében a következő szerepel: "Az önkormányzat által megbízott szakértő 2011 januárjában megállapította, hogy az ingatlan udvara, a közlekedők jelen állapotban rendezvények lebonyolítására nagy forgalom mellett rendeltetésszerűen nem használhatóak." Egészen pikáns, hogy a közlemény úgy folytatódik: az önkormányzat a 2011. januári vizsgálat miatt "indokoltnak és szükségesnek tartotta az épület további hasznosításának átgondolását. Ugyanakkor - megértve azt, hogy az alapítvány nem tud egyik napról a másikra elköltözni - a képviselő-testület a 2010. december 16-i ülésén (kiemelés: K. B.) úgy döntött, hogy három hónapot biztosít a használó részére a kiköltözésre, illetve a saját elhelyezése megoldására." Cake Olivio ezt furcsállva ki is kérte a vagyonkezelőtől a műszaki leírást, és abban elmondása szerint egyrészt konkrétan szerepel, hogy a ház nem életveszélyes, másrészt csak kisebb javítások, korszerűsítések igényéről esik szó.
"Az önkormányzat soha nem fogja kimondani, hogy nem tetszik nekik az alternatív kultúra, amit a Tűzraktér képvisel, inkább más alapot keresnek a megszüntetéséhez" - fogalmaz Cake Olivio. Miután az LMP révén ismertté vált a műszaki leírás tartalma, az önkormányzat bevett még egy fontos okot a retorikájába: az önkormányzat nehéz gazdasági helyzetét. Ahogy kérdésünkre az önkormányzatnál elmagyarázták, általánosan elfogadott eljárás, hogy egy ingatlan értékének 1 százalékát fizetik ki a bérlők havi bérleti díjként, ami a 350 millió forint értékű Tűzraktér esetében 3,5 millió forint lenne - ennek eddig a töredékét (vagy semennyit sem) kérte el az önkormányzat. "Egyszerűen csak arról van szó, hogy az önkormányzat jelenlegi vezetése felelősen gazdálkodik, és nem engedi, hogy a vagyonát a piaci díjakhoz képest fillérekért használják, hiszen ezzel jelentős károkat okozna Terézvárosnak" - magyarázta a Narancsnak az önkormányzat sajtóreferense. Arra a kérdésre, hogy a jelentős kulturális értéket előállító intézmény esetében nem engedhető-e meg az ilyesfajta filléres díjszabás, azt válaszolták, hogy "a Tűzrakteret üzemeltető Art Sector Alapítvány kulturális tevékenysége valóban elismerésre és tiszteletre méltó, az épület állapota azonban ettől nem fog javulni".
Így tehát az önkormányzat február végén úgy döntött, hogy az ingatlant öt év határozott időtartamra pályázat útján történő bérbeadással hasznosítja. A minimális bérleti díjat 3 millió forint plusz áfa összegben határozta meg - azaz a jelenlegi bérleti díj hússzorosában. (A nyertes pályázó egyúttal kötelezettséget vállal az épület felújítására is.) A Tűzraktér vezetői elmondták: ebben a pillanatban semmi esélyük nincs arra, hogy egy ekkora összeget letegyenek, azonban ha a pályázatot mégsem az eredeti tervek szerint - azaz március 28-i határidővel - írnák ki, néhány hónapnyi tárgyalás után tudnának szponzorokat, támogató partnereket szerezni, hogy megfeleljenek az önkormányzat új igényeinek. Hiszen az önkormányzat hivatalos álláspontja szerint semmi akadálya sincs annak, hogy a pályázaton az Art Sector is induljon (de a hivatalos felszólítás miatt a Tűzraktér vezetőinek akkor is ki kéne üríteniük az ingatlant, ha utána valóban ők nyernének az egyelőre még ki sem írt, de leadási határidővel már rendelkező pályázaton).
*
A sztorinak meglehetősen sok különös eleme van. Miért felejtette el hirtelen az önkormányzat, hogy a kulturális értékteremtésnek gazdasági haszna is van, s hogy a jelképes bérleti díj tekinthető akár az önkormányzat által soha fel nem ajánlott működési támogatás megfelelőjének is?Miért hivatkozik az önkormányzat három év után a filléres bevételre egy olyan épület esetében, amely a Tűzraktér beköltözése előtt értékesíthetetlen volt, és amely mind iskolaként, mind üresen rengeteg pénzt felemésztett (amely összegek most a Tűzraktérre hárulnak)? Ha - Simorék elmondása szerint - az önkormányzat mindeddig nyitott volt az intézmény működésére, ha a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma őszi "lejáratú" támogatást adott a helynek, ha korábban mindkét politikai oldal támogatta őket (az ingatlant az MSZP-s Verók István polgármester ajánlotta fel nekik, a Pro Urbe Budapest díjat Tarlós Istvántól vették át), akkor hirtelen miért lett sürgős a hely vezetőinek odébbállítása? Ha valóban gond volt a vendéglátással, miért nem nevezték meg a megszüntetés előtt a problémákat, hogy kijavíthassák őket?
Elgondolkodtató egy, a Terézváros.hu-n - bár nehezen, de - megtalálható dokumentum is: a lapzártánkig ki nem írt pályázat szövegére vonatkozó előterjesztés. Eszerint a pályázható alapfunkció kulturális tevékenység lenne, a mellékfunkció pedig vendéglátó tevékenység az udvar alapterületének legfeljebb 50 százalékán, az épületen belül pedig a teljes, hasznos alapterület legfeljebb 20 százalékán. Azaz a jelenlegi, hivatalosan meg nem nevezett okokból már régen bezárásra ítélt kocsma területének többszörösén.
