Üzenet a miskolci Tüzér-laktanyából, 1941-ből: „Kedves Viluka! Hétfőn vártunk, nem vették fel. Karcsi”
| ||
Ahogy arról az Urbanista lelkesen beszámolt: öt magyar múzeum közel 300 ezer képeslapjából hozott létre képeslap-adatbázist az Arcanum Adatbázis Kft., amely évek óta a magyar kulturális örökség digitalizációjával foglalkozik. A Damjanich János Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és a Zempléni Múzeum régi – jórészt a háború előtti időkből való – anyagából egy egészen izgalmas műfajt tesz közkinccsé az interneten. A képeslapokon elfelejtett épületek, a hátoldalon elfelejtett életek tárulnak fel, hiszen az üres levelezőlapok mellett vannak teleírt, postára adott, tehát rendeltetés szerint használt darabok, amelyek a kutatók, a hobbiszociológusok és a mezei kíváncsiskodók számára egyaránt csemegék.
| ||
Az akkurátus archívum praktikus felülete több lehetőséget is biztosít a böngészőknek. A lapok mindkét oldala, tehát a kép és a szöveg is látható, de az alapadatokat – cím, címszó, forrásintézmény, dátum – is megadják, amikor tudják. Természetesen várják az olvasók segítségét az információk bővítésében és pontosításában, főleg a legnagyobb attrakció, a térképes keresés esetében: egyelőre 200 ezer képeslap lokalizálható, hol csak a város-városrész, máskor azonban a konkrét utca megadásával. A lapok téma szerint is jól kereshetők – bányászat, barlangok, divat, gazdaság, híres emberek, vallás, humor, ipar, irodalom, sport, néprajz, települések, zene és így tovább.
| ||
A három-négy éve a szerencsi képeslapmúzeum archiválásával – és az NKA támogatásával – indult projekthez sorban csatlakoztak a közgyűjtemények. Az adatbázis célja, hogy minél több múzeum gyűjteményét integrálják a közös keresőprogramba, de már egyre többen keresik meg a céget saját gyűjteményük vagy akár néhány régi képeslapjuk feldolgozásával is – mesélte kérdésünkre Biszak Sándor cégvezető. „A legkülönfélébb dokumentumokat – térképeket, okleveleket, régi könyveket – digitalizálunk. A célunk mindig ugyanaz: a kulturális örökség közzététele.” Részben az Arcanum nevéhez fűződik a Habsburg Google Earth-nek becézett projekt is, amely a Habsburg Birodalom és az Osztrák–Magyar Monarchia történelmi térképeit teszi közzé.
Ha sikerül kiolvasni a sokféle kézírást, könnyen a sorok mögé és közé képzelhetünk sorsokat, de utazhatunk is, hiszen szerte a világból érkeztek. Indiából egyetlen darab, a Szovjetunióból viszont tizenöt, bár ezek szinte mindegyike, majdnem érthetetlen módon, sziklát ábrázol. A legjobb mulatság valószínűleg az általunk jól ismert terek és tájak régi képe, a budapesti utcáktól a Balaton képeslap kékjéig.
A történelem kézjegyét se lehet elkerülni. Ha beírjuk a keresőbe az 1919-es évszámot, a legendás agitprop-plakátok jelennek meg képeslap formában. Kónya Sándor az ellenforradalmárt rettegésre felszólító lapja, vagy épp Tábor János munkája, a „Vörös katonák, előre” egyaránt itt van, de találunk Ady-portrét is, ahonnan egyenesen egy családi képhez jutunk. Ez a folytonosság, láncszerűség adja a rendszer varázsát: egy folklór üdvözlőlapot nézegetve a következő kattintással már Horthynál járunk. A mezőgazdaság címke alatt nemcsak tehénfejős vagy vízimalmos képeket találunk, de több holland tulipános vagy egyéb virágmezős lapot is. Elvis úszás közben is mutatós, az Oroszlán sósborszesznek pedig nincsen párja. A legbájosabbak azonban talán mégis azok a lapok, amelyeket udvarlás céljából küldtek, így alapvetően a gesztus a fontos, de némelyik, ha bőbeszédűnek nem is mondható, de egy-egy kézcsókot vagy üdvözletet szolidan továbbít, míg a bátrabb versenyzők akár még némi humort is megengedtek maguknak, persze csak finoman: „Ha csak egy kicsit szeretsz, találd ki, ki írta.”
