DK: Makót meg nevezzük át Jeruzsálemmé!

  • narancs.hu
  • 2022. június 18.

Lokál

A makói iskolabezárás új fejleménye. A DK önkormányzati képviselője egyéni indítvánnyal reagált a polgármester javaslatára.

„Javaslom, hogy Makó nevét változtassuk meg Jeruzsálemre” – így kezdődik az az egyéni képviselő indítvány, amelyet a makói képviselő-testület DK-s tagja, Mucsi Tamás jegyez. 

Az ellenzéki politikus a Facebookon közzétett iratban indoklásképp hozzáfűzi: miután kiderült, hogy a tankerület megszüntette az oktatást a Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Bartók Székhelyintézményében, és a diákoknak az Almási utcai székhelyintézménybe kell járniuk ősztől, Farkas Éva Erzsébet, Makó polgármestere közleményben reagált a hírre, azt javasolva a tankerületnek, az Almási utcai épület kapja meg Bartók Béla nevét. 

Mucsi javaslata nyilvánvalóan a polgármester ötletén ironizál.  „Jeruzsálem turisztikai vonzereje vitathatatlan. Persze, a gazos Makovecz tér, a széttört padok, az elhanyagolt környezet bizonyára csalódást fog okozni a turistáknak, de cél szentesíti az eszközt” – érvel a makói képviselő.

Azt, hogy a Bartók általános iskolában és a mellette álló zeneiskolában most véget ér az oktatás, az évzárón tudták meg a gyerekek, a tanárok is csak pár nappal korábban. Információink szerint a város polgármesterét is telefonon tájékoztatta erről a Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ, és Farkas Éva Erzsébet sem örült a döntésnek, amelybe az önkormányzatnak nincs beleszólása.

A DK tüntetést szervezett abban a reményben, hogy aki a döntést meghozta az iskola bezárásáról, meggondolja magát. Az érintett diákok szülei és a Bartók iskolába járt makóiak Facebook-csoportot hoztak létre és aláírásgyűjtésre készülnek, viszont elhatárolódtak a DK akciójától, mert politikai segítség nélkül szeretnék elérni a céljukat.

A szólást, amelyre Mucsi Tamás javaslata utalt, nem a két város közötti földrajzi távolság ihlette, hanem egy középkori történet, amelyről épp most írt a 24.hu is.

Mint Makó Jeruzsálemtől címmel a makói zsidóságról dokumentumfilm-sorozat is készült.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.