DK: Makót meg nevezzük át Jeruzsálemmé!

  • narancs.hu
  • 2022. június 18.

Lokál

A makói iskolabezárás új fejleménye. A DK önkormányzati képviselője egyéni indítvánnyal reagált a polgármester javaslatára.

„Javaslom, hogy Makó nevét változtassuk meg Jeruzsálemre” – így kezdődik az az egyéni képviselő indítvány, amelyet a makói képviselő-testület DK-s tagja, Mucsi Tamás jegyez. 

Az ellenzéki politikus a Facebookon közzétett iratban indoklásképp hozzáfűzi: miután kiderült, hogy a tankerület megszüntette az oktatást a Makói Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Bartók Székhelyintézményében, és a diákoknak az Almási utcai székhelyintézménybe kell járniuk ősztől, Farkas Éva Erzsébet, Makó polgármestere közleményben reagált a hírre, azt javasolva a tankerületnek, az Almási utcai épület kapja meg Bartók Béla nevét. 

Mucsi javaslata nyilvánvalóan a polgármester ötletén ironizál.  „Jeruzsálem turisztikai vonzereje vitathatatlan. Persze, a gazos Makovecz tér, a széttört padok, az elhanyagolt környezet bizonyára csalódást fog okozni a turistáknak, de cél szentesíti az eszközt” – érvel a makói képviselő.

Azt, hogy a Bartók általános iskolában és a mellette álló zeneiskolában most véget ér az oktatás, az évzárón tudták meg a gyerekek, a tanárok is csak pár nappal korábban. Információink szerint a város polgármesterét is telefonon tájékoztatta erről a Hódmezővásárhelyi Tankerületi Központ, és Farkas Éva Erzsébet sem örült a döntésnek, amelybe az önkormányzatnak nincs beleszólása.

A DK tüntetést szervezett abban a reményben, hogy aki a döntést meghozta az iskola bezárásáról, meggondolja magát. Az érintett diákok szülei és a Bartók iskolába járt makóiak Facebook-csoportot hoztak létre és aláírásgyűjtésre készülnek, viszont elhatárolódtak a DK akciójától, mert politikai segítség nélkül szeretnék elérni a céljukat.

A szólást, amelyre Mucsi Tamás javaslata utalt, nem a két város közötti földrajzi távolság ihlette, hanem egy középkori történet, amelyről épp most írt a 24.hu is.

Mint Makó Jeruzsálemtől címmel a makói zsidóságról dokumentumfilm-sorozat is készült.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.