Dolgozók közül öten, míg a fogvatartottak közül tizenhárman vesztették életüket a hazai börtönökben a koronavírus miatt

  • narancs.hu
  • 2021. május 10.

Lokál

A hivatalos statisztikánál magasab lehet a valós halálozási adat.

Eddig a magyarországi börtönökben dolgozók közül öten, míg a fogvatartottak közül tizenhárman vesztették életüket a koronavírus-fertőzés következtében – ezt közölte a hvg.hu-val a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. A BVOP tájékoztatása szerint a rabok mindegyike a tököli rabkórházban hunyt el. A valós számok azonban ettől eltérhetnek, ugyanis azoknak a fertőzötteknek, akiknek "civil"kórházi kezelésre van szükségük, a börtön parancsnoka engedélyezheti a büntetése félbeszakítását, így ők nem szerepelnek a tököli rabkórház statisztikáiban. Arról, hogy hány esetben történt ilyen engedélyeztetés a BvOP nem adott választ a lapnak.

Az intézményekben 2020. március 4-e óta vannak érvényben a járványügyi szabályok, azóta figyelik a fogvatartottak egészségi állapotát, és azt, aki tüneteket mutat, azonnal elkülönítik, majd gondoskodnak az ellátásukról. A BvOP szerint folyamatosan és rendszeresen fertőtlenítenek, rendelkezésre áll kézfertőtlenítő is, és kötelező a védőfelszerelések használata is.

A börtönökben a raboknak és a dolgozóknak is szájmaszkot kell viselniük, előbbieknek csak akkor, ha elhagyják a zárkákat.

 „Valamennyi hazai börtönben megkapták első oltásukat az arra igényt tartó fogvatartottak, a vakcinákat a büntetés-végrehajtási szervezet egészségügyi állománya adta be az elítélteknek. Ez a teljes fogvatartotti közösség közel 66%-a, ugyanakkor már most többen kérték az oltást, mint ahányan az előzetes felmérés során jelezték” – válaszolta a BvOP a portál megkeresésére. A börtönökben minden új igénylőnek biztosítják az első oltást, emellett az ismétlő oltásokra is felkészültek. A fogvatartottakat Sinopharm vakcinával oltották, de ha egészségügyi okokból indokolt, akkor másfajta vakcinát is biztosítanak a raboknak. A börtön személyzetének 56–59 százalékát oltották be eddig (mindenkit, aki igényelte) Pfizer és Szputnyik vakcinákkal.

Arról, hogy a büntetésvégrehajtási-intézetek milyen nehézségekkel néznek szembe a koronavírus terjedése miatt még az első hullám alatt foglalkoztunk. Erről szóló írásunkat itt olvashatják:

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.